„Orbán illiberális demokráciája ellen vagyunk itt”

További Eurologus cikkek

Erődemonstrációnak szánt pártkongresszust tart Budapesten az európai liberális demokrata párt.

Fél éven belül a harmadik európai pártcsalád tart ülést Budapesten. A Fideszt is sorai közt tudó Európai Néppárt egy vezetőségi találkozót hozott a magyar fővárosba még júniusban, nem sokkal később a szocialisták kongresszusoztak itt.

Rendszerszintű problémákat látnak

A liberálisok célja november 19-21-i kongresszusuk helyszínválasztásával ugyanaz volt, mint a szocialistáké.

Tegyük világossá: Orbán Viktor illiberális demokráciája ellen vagyunk itt

– nyitotta meg a rendezvény hivatalos részét november 20-án Guy Verhofstadt, az európai liberális-demokrata párt (ALDE) európai parlamenti frakciójának vezetője. Az ismert problémákat olvasta a magyar miniszterelnök fejére: hogy a kormány vegzálta a civil szervezeteket, korlátozta a sajtó- és vallásszabadságot, és megpróbálta megadóztatni az internetet. Szerinte az Európai Unió morális válságban van, és ez nem fog változni, amíg az intézmények nem lépnek fel például Orbán antidemokratikus kormányzási módszerei ellen.

Sok a szó és a levél, miközben kevés a tett

– mondta. Pont az ellenkezőjét bizonygatta Věra Jourová, az Európai Bizottság – szintén liberális – igazságügyi biztosa: igenis sok kötelezettségszegési eljárást indítottak többek között az alapjogok terén, és ezeknek meg is volt a hatása. Arra is azonnal figyelmeztettek, amikor Orbán Viktor a halálbüntetés bevezetésének lehetőségét feszegette. A konkrét, tényalapú problémák alapján cselekednek, szögezte le az EU-biztos.

Később Sophie in 't Veld, az EP alapjogokért felelős bizottságának tagja azzal oldotta az ellentmondást, hogy a gondok Magyarországon nem egy-egy jogszabállyal, hanem a fékek és ellensúlyok rendszerszerű lebontásával vannak.

Látszik a migránsügyi kelet-nyugat törésvonal

A keleti erősítés hátulütőkkel járt, mert a migrációról a közép-európai államokban máshogy gondolkodnak, mint a nyugati liberálisok. Ez a nézeteltérés a kongresszus megnyitóján is felszínre bukott. Xavier Bettel luxemburgi miniszterelnök nem győzte hangsúlyozni a szolidaritás fontosságát a migráció kezelésében, de őt rögtön Andrej Babiš követte, aki a menekültkvótákat Magyarországgal együtt leszavazó cseh kormány pénzügyminisztere. A milliomosból lett politikus a határvédelem fontosságát tartotta mindennél előbbre valónak, miközben egyedüliként nem kritizálta még burkoltan sem Orbán Viktort.

Szelényi Zsuzsanna, az Együtt politikusa annál inkább: a magyar miniszterelnök a félelemre építve néhány év alatt szembeállította Magyarországot a liberális demokratikus Európával. „Úgy néz ki, a szabdságunkénál nagyobb félelem az identitásunk elveszítése” – panaszkodott.

Keleten erősödtek a liberális pártok, nálunk nem

A budapesti kongresszus adott apropót arra, hogy az ALDE felvegye soraiba Fodor Gábor Magyar Liberális Pártját. Az ALDE az utóbbi időben a keleti és déli tagállamokban tudott erősíteni, de csak részben enyhítette a politikai veszteségeit, melyet a német és brit liberális párt szinte teljes megsemmisülése okozott. A német FDP nem jutott be a szövetségi parlamentbe az előző választáson, a korábban kormányon lévő brit liberális demokraták pedig 8 képviselőt juttattak idén a 650 fős brit alsóházba.

Azért nem szabad alábecsülni őket: még mindig ők jelentik a mérleg nyelvét az Európai Parlamentben, hiába csak a negyedik legnagyobb frakció az övék. A 28 uniós kormányfőből hetet is ők adnak, ami az elmúlt évtizedek legjobb eredménye.

A párt elnöke, a brit Graham Watson Magyarországon is a sikerekről emlékezett meg a nyitóbeszédében. Óriási tapsot aratott Kész Zoltán felemlegetésével, akinek a Parlamentbe jutásával a Fidesz elveszítette a kétharmados többségét. A közvélemény-kutatásokban nem mért népszerűségű Magyar Liberális Pártot és az atomizálódó, egy százalék körül mért Együttöt sem hagyta ki a felsorolásból, akik szintén részt vettek a kongresszuson.

Nagyjából mindenben közös politika kell

A kongresszussal a Fidesz bosszantása és a magyar liberálisok tutujgatása mellett új irányt akarnak adni az EU-nak. Guy Verhofstadt szerint közös határvédelemre, partiőrségre, bevándorlási rendszerre, kül- és védelempolitikára lenne szükség. Egy uniós hírszerzési és terrorellenes ügynökség is kell, mert hiába állt a párizsi támadás előtt is a tagállami szolgálatok rendelkezésére gyakorlatilag minden információ, azokat nem osztották meg egymással.

A nemzeti szuverenitás semmit sem ér, ha nem tudjuk biztosítani mindannyiunk biztonságát.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán!