„Orbán illiberális demokráciája ellen vagyunk itt”
További Eurologus cikkek
-
Majdnem 20 százalékkal csökkent a GDP Spanyolországban, Olaszországban és Franciaországban
- 30 ezer betegnek juttat koronavírus-gyógyszert az EU
- Az EP jelenlegi formájában megvétózza a tagállamok alkuját, az egyik ok a jogállamiság
- EU-s költségvetésről, jogállamiságról vitatkoztak az EP-ben: elégedetlenek a képviselők
- Az EP nem ért egyet a költségvetési alku jogállamisági részével és a forráscsökkentésekkel
Legfrissebb híreink
- Távozik Kentuckyból a Kentucky Fried Chicken, azaz a KFC
- Kisiklott egy vonat Romániában, meghalt egy ember
- Szijjártó Péter szerint Magyarország megmentette az unió maradék becsületét
- Az Etnában gyönyörködő turisták miatt a mentők alig jutnak el a bajbajutottakhoz
- Újabb lövöldözés történt Brüsszelben
- Volodimir Zelenszkij keményen reagált Donald Trump kijelentésére
- Itt az EU válasza az amerikai–orosz tárgyalásokra, újabb lépéseket helyeztek kilátásba
- Agyonlőtték egy busz utasait Pakisztánban
- Ferenc pápa a halálára készülhet az intézkedéseivel
- Elesett, ezért el kellett altatni egy zsiráfot egy berlini állatkertben
Fél éven belül a harmadik európai pártcsalád tart ülést Budapesten. A Fideszt is sorai közt tudó Európai Néppárt egy vezetőségi találkozót hozott a magyar fővárosba még júniusban, nem sokkal később a szocialisták kongresszusoztak itt.
Rendszerszintű problémákat látnak
A liberálisok célja november 19-21-i kongresszusuk helyszínválasztásával ugyanaz volt, mint a szocialistáké.

– nyitotta meg a rendezvény hivatalos részét november 20-án Guy Verhofstadt, az európai liberális-demokrata párt (ALDE) európai parlamenti frakciójának vezetője. Az ismert problémákat olvasta a magyar miniszterelnök fejére: hogy a kormány vegzálta a civil szervezeteket, korlátozta a sajtó- és vallásszabadságot, és megpróbálta megadóztatni az internetet. Szerinte az Európai Unió morális válságban van, és ez nem fog változni, amíg az intézmények nem lépnek fel például Orbán antidemokratikus kormányzási módszerei ellen.
Sok a szó és a levél, miközben kevés a tett
– mondta. Pont az ellenkezőjét bizonygatta Věra Jourová, az Európai Bizottság – szintén liberális – igazságügyi biztosa: igenis sok kötelezettségszegési eljárást indítottak többek között az alapjogok terén, és ezeknek meg is volt a hatása. Arra is azonnal figyelmeztettek, amikor Orbán Viktor a halálbüntetés bevezetésének lehetőségét feszegette. A konkrét, tényalapú problémák alapján cselekednek, szögezte le az EU-biztos.
Később Sophie in 't Veld, az EP alapjogokért felelős bizottságának tagja azzal oldotta az ellentmondást, hogy a gondok Magyarországon nem egy-egy jogszabállyal, hanem a fékek és ellensúlyok rendszerszerű lebontásával vannak.
Látszik a migránsügyi kelet-nyugat törésvonal
A keleti erősítés hátulütőkkel járt, mert a migrációról a közép-európai államokban máshogy gondolkodnak, mint a nyugati liberálisok. Ez a nézeteltérés a kongresszus megnyitóján is felszínre bukott. Xavier Bettel luxemburgi miniszterelnök nem győzte hangsúlyozni a szolidaritás fontosságát a migráció kezelésében, de őt rögtön Andrej Babiš követte, aki a menekültkvótákat Magyarországgal együtt leszavazó cseh kormány pénzügyminisztere. A milliomosból lett politikus a határvédelem fontosságát tartotta mindennél előbbre valónak, miközben egyedüliként nem kritizálta még burkoltan sem Orbán Viktort.
Szelényi Zsuzsanna, az Együtt politikusa annál inkább: a magyar miniszterelnök a félelemre építve néhány év alatt szembeállította Magyarországot a liberális demokratikus Európával. „Úgy néz ki, a szabdságunkénál nagyobb félelem az identitásunk elveszítése” – panaszkodott.
Keleten erősödtek a liberális pártok, nálunk nem
A budapesti kongresszus adott apropót arra, hogy az ALDE felvegye soraiba Fodor Gábor Magyar Liberális Pártját. Az ALDE az utóbbi időben a keleti és déli tagállamokban tudott erősíteni, de csak részben enyhítette a politikai veszteségeit, melyet a német és brit liberális párt szinte teljes megsemmisülése okozott. A német FDP nem jutott be a szövetségi parlamentbe az előző választáson, a korábban kormányon lévő brit liberális demokraták pedig 8 képviselőt juttattak idén a 650 fős brit alsóházba.
Azért nem szabad alábecsülni őket: még mindig ők jelentik a mérleg nyelvét az Európai Parlamentben, hiába csak a negyedik legnagyobb frakció az övék. A 28 uniós kormányfőből hetet is ők adnak, ami az elmúlt évtizedek legjobb eredménye.
A párt elnöke, a brit Graham Watson Magyarországon is a sikerekről emlékezett meg a nyitóbeszédében. Óriási tapsot aratott Kész Zoltán felemlegetésével, akinek a Parlamentbe jutásával a Fidesz elveszítette a kétharmados többségét. A közvélemény-kutatásokban nem mért népszerűségű Magyar Liberális Pártot és az atomizálódó, egy százalék körül mért Együttöt sem hagyta ki a felsorolásból, akik szintén részt vettek a kongresszuson.
Nagyjából mindenben közös politika kell
A kongresszussal a Fidesz bosszantása és a magyar liberálisok tutujgatása mellett új irányt akarnak adni az EU-nak. Guy Verhofstadt szerint közös határvédelemre, partiőrségre, bevándorlási rendszerre, kül- és védelempolitikára lenne szükség. Egy uniós hírszerzési és terrorellenes ügynökség is kell, mert hiába állt a párizsi támadás előtt is a tagállami szolgálatok rendelkezésére gyakorlatilag minden információ, azokat nem osztották meg egymással.
Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán!
Rovataink a Facebookon