Dániában győzött az EU-ellenesség

További Eurologus cikkek

Népszavazáson mondtak nemet a szorosabb közös belügyi és igazságügyi politikára. A migránshelyzet és a párizsi terrortámadások ügyét az ellenzők használták ki, holott épp biztonsági okokból lett volna szükség az igenek győzelmére.

Leszavazták a dánok, hogy részt vegyenek az uniós bel- és igazságügyi együttműködésben. A szavazók 53 százaléka mondott nemet.

A kivételt még az EU születésekor szerezte Dánia, mert az uniós alapszerződést – szintén egy referendumon – elsőre elutasították. Másodjára azzal sikerült meggyőzni a dán lakosságot, hogy a skandináv országot kihagyták pár közös politikából, például a bel- és igazságügyi együttműködésből.

Amiről a dánok többsége sem tudott

Miről szavaztak pontosan? Összesen 22 uniós jogszabály volt a tét. A dánok arra a lehetőségre cserélték volna az automatikus kimaradást az unió belügyi és igazságügyi szabályaiból („opt-out”), hogy egyenként dönthessen a parlament a bevezetésükről („opt-in”). Utóbbi megoldást használja az Egyesült Királyság és Írország.
Hol kaptak annak idején kivételt? A bel- és igazságügyek csak az egyik terület, ahol opt-outot kaptak, miután 1992-ben egy hajszállal elutasították az EU-t létrehozó maastrichti szerződést. Az eurót sem kellett bevezetniük, valamint a közös védelempolitikából is kimaradtak.
Miért kellett a mostani referendum? A 2009-ben életbe lépett lisszaboni szerződés értelmében jövőre nemzetek feletti ügynökséggé válik az Europol, amelyet az uniós bel- és igazságügyi miniszterek irányítanak. A dánoknak azért kellett volna az opt-in, hogy így is a szervezetben maradhassanak.

Több biztonság vagy kevesebb szuverenitás?

Most azért piszkálták meg a kérdést, mert jelen állás szerint 2016-tól kieshetnek az uniós rendőri szervezetből, az Europolból. A kormányzó liberális Venstre (Baloldal) és az ellenzéki szociáldemokraták is az igenek mellett álltak ki. Azzal érveltek, hogy ha a dánok nem adják áldásukat a mostani helyzet megváltoztatására, a rendőröknek nehezebb lesz védekeznie a terroristák, csalók, pedofilok és számítógépes bűnözők ellen. A párizsi terrorakciókkal példálóztak amellett, mennyire fontos lenne a szoros bel- és igazságügyi együttműködés a többi tagállammal.

A kormányt kívülről támogató, euroszkeptikus Dán Néppárt gyakorlati helyett elvi kérdést csinált a népszavazásból. A második legnagyobb párt azzal nyugtatott mindenkit, hogy úgyis megtalálják a módot az Europolban maradásra. Inkább az a kérdés, több hatalmat akarnak-e átadni Brüsszelnek, és az igenek győzelme csorbítaná a szuverenitásukat.

A tudatlanság kétharmada

Az ellenzők kezére játszott, hogy a legtöbb dán tájékozatlanul lépett be a szavazófülkébe. Egy, a szavazás napján közölt felmérésben a kétharmaduk nem tudta elmagyarázni, miről szól ez az egész. „Mi is az?” – kérdezett vissza egy bizonytalan szavazó, amikor az Europolról érdeklődtek nála.

A választók arra panaszkodtak a BBC-nek, hogy félreérthetően megfogalmazott a kérdés. Rebecca Adler Nissen, a Koppenhágai Egyetem docense szerint emiatt sokan inkább a szívükre hallgattak, inkább Dánia és az EU kapcsolatáról mondtak véleményt.

Bekavart a menekülthelyzet

A közvélemény attól is tartott, hogy ha most az igenek nyernek, akkor csatlakozniuk kell az EU csak papíron működő migrációs és menekültügyi politikájához. Összesen 54 százalékuk tartott ettől és csak 13 százalékuk nem – hiába fogadkoztak a liberálisok és a szociáldemokraták, hogy ha egyáltalán felmerülne a menekültpolitika kérdése, arról külön népszavazást tartanának.

Ha migráns- és menekültügyben is az EU-hoz igazodnának, többek között a magyar kormány által is ellenzett kvótarendszerben is részt kellene venniük.

A régebbi felmérésekben még az igenek felé hajlottak a választók, de részben a menekültügyi mizéria és a párizsi támadások hatására csökkent a támogatók aránya.

„Nemet mondtak a több EU-ra”

„Ez egy világos nem. Teljesen tiszteletben tartom a dánok döntését” – ismerte el a vereséget Lars Løkke Rasmussen miniszterelnök. Most külön megegyezéssel kell elérnie, hogy ne essenek ki az Europolból. Úgy látta, még a nemek oldalán állók is egyetértenek abban, hogy ez katasztrófa lenne Dániának és a dán rendőrségnek. A tervek szerint a miniszterelnök hamarosan az Európai Bizottság és a tagállamokat képviselő Európai Tanács elnökével is egyeztetni fog.

„A bizonytalanság érzete az ok, amiért a dánok nem az „igen” kampányt támogatták, és a tény, hogy Európa komoly kihívásokkal néz szembe, amelyeket nem igazán sikerült megoldani – a menekültválság és a párizsi támadások utáni terrorveszély” – értékelte a bukás okait Lars Løkke Rasmussen.

„A dánok nemet mondtak a több EU-ra!” – jelentette ki győzelmi beszédében Kristian Thulesen Dahl, a Néppárt vezetője. Szerinte csak riogatás volt a liberálisoktól, hogy kiraknák őket az Europolból, és „a dán nép nem vette be a csalit”. A pártvezér összekötötte az ügyet az 1993-as népszavazással, aminek a kivételt köszönhették, és a 2000-es, euróról szóló referendummal, ahol szintén a nemek győztek. „Amikor a dán lakosság lehetőséget kap a voksolásra, akkor kevesebb hatalmat szavaz Brüsszelnek” – nyilatkozta.

A brit euroszkeptikusok is örülhetnek

A brit média egy része külön rápörgött a népszavazásra, mert a szigetországban 2017-ig – a tervek szerint akár már jövőre – szintén hallatni fogja a nép a szavát. Arról kell majd voksolniuk, maradjanak-e uniós tagállam.

A dán eredmény „aggasztó emlékeztető David Cameron [miniszterelnöknek] arra, hogy milyen kockázatokkal jár az Egyesült Királyság EU-tagságát egy hasonló népszavazásra bocsátani” – írta a Telegraph. Az euroszkeptikus lap Soren Espersent, a Dán Néppárt alelnökét idézte, aki szerint az eredmény David Cameront segíti, mert példát szolgáltat rá, hogy nem csak a britek szeretnének kevésbé föderális Európát.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán!