További Eurologus cikkek
- Majdnem 20 százalékkal csökkent a GDP Spanyolországban, Olaszországban és Franciaországban
- 30 ezer betegnek juttat koronavírus-gyógyszert az EU
- Az EP jelenlegi formájában megvétózza a tagállamok alkuját, az egyik ok a jogállamiság
- EU-s költségvetésről, jogállamiságról vitatkoztak az EP-ben: elégedetlenek a képviselők
- Az EP nem ért egyet a költségvetési alku jogállamisági részével és a forráscsökkentésekkel
Legfrissebb híreink
- Lányok szoknyája alá nézett a vásáron az egyetemi tanár
- Pusztító tűz végzett csaknem nyolcszáz állattal egy svájci farmon
- A földi pokol, ahonnan aligha létezik kiút
- Míg Hszi Csin-ping és a magyar államfő tárgyalt, Micimackónak öltözött tiltakozók jelentek meg
- Vádat emeltek a fejbe lőtt szörfösök ügyében
- Vlagyimir Putyin: Oroszország hadkészültségben áll
- Felfegyverzett albánokra csapott le a NAV az M5-ös autópályán
- 18+Újabb részletek a meggyilkolt szerb kislány ügyében: átvizsgálták a szolgálati autót, amivel elütötték
- Megbukott a kormány, éles jobboldali fordulat az észak-macedón választáson
- Joe Biden lépett, hogy megakadályozza a háború legvéresebb csatáját
Megállapodtak az európai országok az alapvető szolgáltatások informatikai támadásokkal szembeni védelméről. A jogszabálytól nem csak egyszerűen azt várják, hogy erősítse az alapvető infrastruktúra, például az energia, víz és közlekedési hálózat biztonságát. A digitális gazdaság fejlődését is felpörgetnék vele, ami az Európai Bizottság szerint az elmúlt öt év gazdasági növekedésének ötödéért felelt az EU-ban.
Sok pénz forog kockán
Egy 2012-es felmérés alapján
Sunyi hadviseléshez ideális
Irán esete bizonyítja, hogy számolni kell a problémával: az ottani erőművekben a német Siemens ipari felügyeleti rendszerét fertőzte meg évekkel ezelőtt a Stuxnet vírus. A program mögött többen az amerikai és izraeli kormányt sejtik, amelyek így tettek keresztbe az iráni nukleáris programnak. Hasonló példa a szinte pont egy éve kitört Sony-ügy, bár itt nem az atombomba kifejlesztése volt a tét, csak Észak-Korea hisztizett be egy film miatt, amiben kinyírják Kim Dzsongunt. Cserébe hekkerek hozták nyilvánosságra a cég belső levelezését. Uniós tagállam is kapott már az informatikai hadviselésből. Észtországot 2007-ben vették digitális ostrom alá az oroszok, miután eltávolították a szovjet emlékművet Tallinn főteréről.
A behatolások miatt például többször is lebénult az egyik legnagyobb internetes kereskedelemmel foglalkozó cég, az Amazon piaca, 2010-ben pedig kétmilliárd eurót (több mint 600 milliárd forintot) próbáltak csalók elemelni több ország bankjából különböző rosszindulatú programokkal. Közvetlenül az EU-t is érte hasonló támadás: 2011-ben a szén-dioxid piacát vették be hekkerek.
A Facebook megúszta, a Google nem
A készülő irányelv bizonyos kritikus ágazatokban, így a fent említett hálózatos infrastruktúrák mellett az egészségügyben és a pénzügyi ágazatban is kötelezően előírja a cégeknek az internetes behatolások elleni védekezést. Ha ennek ellenére mégis feltörnék a vállalatok rendszereit és annak komoly következményei lennének, értesíteni kell majd a nemzeti hatóságokat. Az információt a többi tagállammal is megosztanák, illetve a hatóságok azt várják, hogy az átláthatósági szabály még nagyobb elővigyázatosságra készteti a cégeket.
A javaslat egyik legvitatottabb pontja szerint az internetes kereskedelmi vállalatoknak, az online keresőprogramoknak és felhő alapú szolgáltatásoknak is jelentenie kell a helyi hatóságoknak a komoly támadásokat. Az Európai Parlament szerette volna mentesíteni őket a jogszabály alól, de végül csak a közösségi hálózatok és a fizetési szolgáltatások kaptak kivételt.
Beindul a nemzeti együttműködés
Cserébe a tagállamok annyit engedtek, hogy most már – legalábbis az irányelv szerint – együtt kell működniük egymással az informatikai védelem terén. Nem hivatalosan korábban is volt példa erre, de most formába öntenék és megerősítenék a folyamatot.
Első látásra elég alapvetőnek tűnik, hogy az EU tagállamai közös megoldásokban gondolkodjanak, de elég kényes az ügy. A nemzetvédelem a tagállamok dolga, az EU-nak nincs ilyen téren jogi kompetenciája.
A tagállamoknak olyan csapatokat is össze kell állítania, amelyek kezelni tudják a támadásokat és a kockázatokat, és ezeket is uniós hálózatba szervezik.
A tagállamokat képviselő Tanács soros, luxemburgi elnökségétől elégedetten nyugtázták a végső alkut.
– nyilatkozta egy forrás a Politicónak.
Az irányelv európai parlamenti felelőse, Andreas Schwab szerint egy értelmes megoldás született, ami később is minta lehet.
A két társ-döntéshozó testület várhatóan december 17-18-án hivatalosan is áment mond a kibervédelmi jogszabályra, így az jövő év elején életbe léphet.
Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán!
Rovataink a Facebookon