A briteknél már az árvízről is az EU tehet

„Az északi áradás ember műve, de tudja az EU, hogy ki tette ezt Nagy-Britanniával?” – tette fel a kérdést a legolvasottabb brit napilap weboldala. A The Sun nem is csigázza sokáig az olvasókat a válasszal: hát persze, hogy tudja, hiszen éppen Brüsszel volt.

Az év végi óriási áradást a bulvárújság legnagyobb vetélytársa is Brüsszel számlájára írja. „Az EU rontott Nagy-Britannia árvízválságán: a zöld brüsszeli bürokraták »betiltották« a folyókotrást, ami lehetővé tenné a víz gyorsabb folyását, mondják a gazdák” – zsúfolta egy címbe a lényeget a Daily Mail. A sztorit számos másik lap is megjelentette.

A fő bűnös mindenhol ugyanaz: az Európai Unió víz keretirányelve. A Sun például arra szólította fel a brit kormányt, hogy közölje Brüsszellel,

A 2000-es jogszabály szerintük betiltotta, hogy kotorják a folyómedret. „Hogy miért? Mert az áradás nyilvánvalóan »természetesebb«. Hullámtereket hoz létre a gázlómadaraknak és elkerüli a vízi élőlények drágalátos élőhelyeinek zargatását, hogy a folyóink elérhessék azt, amit az EU »jó ökológiai állapotnak« tart” – mondja meg a tutit a lap.

Kacsát kiált az EU

Uniós részről cáfolták, hogy ilyesmit rendelne el a jogszabály.

– kontrázott január 8-án az Európai Bizottság brit képviselete. Finoman jelezte, hogy az Egyesült Királyság Környezetvédelmi Ügynöksége az utóbbi két évben 21 millió fontot költött kotrásra. Az információ a Daily Mail fenti cikkébe is belefért.

A képviselet szerint a madár- és élőhelyvédelmi irányelvre vagy az EU más környezetvédelmi jogszabályaira sem lehet mutogatni, mert ezek számos kivételt engednek, ha emberi élet vagy tulajdon lenne veszélyben.

Mások a Közös Agrárpolitikában láttak gondot, mert emiatt például kevesebb a fa. Ehhez képest a 2014-től életbe lépő reformok épphogy segítik a fatelepítéseket, például külön ökológiai célterületet kell fenntartani, amibe a fasorok is beletartozhatnak.

Egy másik, 2007-es irányelv

(Bővebben erről egy régebbi, magyarul is elérhető uniós összeállítás itt.)

Erről és a víz keretirányelvről – ahogy az általában is lenni szokott – nem „Brüsszel”, hanem a tagállamokat képviselő Tanács döntött az Európai Parlamenttel együtt.

Még kifejezetten uniós támogatás is adnak az árvíz elleni védekezésre. 2014 és 2020 között nagyjából kétmilliárd fontot kapnak alkalmazkodásra a klímaváltozás hatásaihoz és az olyan kockázatok mérsékléséhez, mint az árvizek. Nemrég például meg is valósult egy kétmillió fontos beruházás.

A klímaváltozás lehet a ludas

Az EU másban látja a problémát: a kivételesen sok esőben. Ebből a brit meteorológiai iroda szerint annyi jutott a szigetországnak decemberben, amennyi 1910 óta soha.

A bizottsági képviselet azt is megemlítette, hogy a legtöbb szakértő (és egyébként még az unióval szemben kritikus brit miniszterelnök) is az éghajlatváltozásban látja a szélsőséges időjárás okait, ami ellen sokat tesz az EU.

Aligha nyugszanak majd le ettől a hőzöngő újságírók, akik szinte mind visszautasították ezt a magyarázatot. A Sunban megjelent cikk szerzője – akit eleve klímaváltozás-szkeptikusként ismertetnek – azzal érvel, hogy

A népszavazási kampányba is bekeveredett

Az eset nem egyedi: a brit bulvármédia notóriusan EU-ellenes, de gyakran lyukra fut. Az Európai Bizottság képviselete külön blogot tart fenn a valótlan alapú hírek megcáfolására.

Ami most külön érdekessé teszi a történetet, hogy 2017-ig népszavazást tartanak a szigetország uniós tagságáról. Nem csoda, hogy 

A felmérések egyre kisebb előnyt mutatnak a maradni vágyók oldalán, és ha szoros lesz az állás, akár ahasonló hírek körüli viták is elbillenthetik a végeredményt. Hiába lenne akár igaza az EU-nak, könnyen belátható, hogy az 1,8 milliós példányszámú The Sun több britet ér el, mint az uniós képviselet blogja.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán!