Nem jött össze az uniós alku a britekkel
További Eurologus cikkek
- Majdnem 20 százalékkal csökkent a GDP Spanyolországban, Olaszországban és Franciaországban
- 30 ezer betegnek juttat koronavírus-gyógyszert az EU
- Az EP jelenlegi formájában megvétózza a tagállamok alkuját, az egyik ok a jogállamiság
- EU-s költségvetésről, jogállamiságról vitatkoztak az EP-ben: elégedetlenek a képviselők
- Az EP nem ért egyet a költségvetési alku jogállamisági részével és a forráscsökkentésekkel
Legfrissebb híreink
- A Kongresszus hivatalosan is megválasztotta Donald Trumpot amerikai elnöknek
- Újabb kérelemmel állt elő Donald Trump az ellene indult büntetőper miat
- Újabb ország csatlakozott a BRICS-hez
- 18+A börtön, amely az embertelen körülményekről, kínzásokról és brutális kivégzésekről híresült el
- A húszmilliós kisebbség, amely már száz éve hontalanul él
- Meghalt egy spanyol cserediák Thaiföldön egy elefánt fürdetése közben
- Hátrébb lép Kanada miniszterelnöke, bejelentette a lemondási szándékát
- Nicolas Sarkozyt azzal vádolják, hogy illegális támogatást kapott a líbiai diktátortól
- „Sz*rnak ránk. Ez érthető oroszul is, ugye?” – több országra is kiakadt Volodimir Zelenszkij
- Joe Biden tilalmat vezetett be az USA tengerpartjai mentén végzett energiahordozó-kitermelésre
„Haladtunk, de nem eleget” – ezzel összegezte a brit miniszterelnök, mire jutott pénteken Brüsszelben a reformcsomagjával. David Cameron több programját lemondva rohant uniós vezetőkkel tárgyalni, mert mielőbb szeretné elfogadtatni a terveit Brüsszelben, hogy népszavazást tarthasson a szigetország EU-tagságáról. David Cameron megígérte: csak akkor kampányol az unióban maradás mellett, ha rábólintanak a reformjaira.
Kevesebbet kérnek belőlünk
A brit miniszterelnök le akarja szorítani a keleti tagállamokból érkezők számát. Úgy érné ezt el, hogy csak négy év után kaphatnának juttatásokat a munkájuk után azok, akik más uniós országból jöttek egy adott tagállamba.
A Reuters szerint az Európai Bizottság meg is adná ezt a lehetőséget egy „vészfékkel”. A probléma, hogy
A BBC szerint az Európai Bizottság vizsgálná meg, hogy túl nagy-e a nyomás az adott tagállam ellátórendszerén, és a többi uniós ország mondaná ki a végső szót.
„Rossz vicc”
A brit miniszterelnök nem igazán engedheti, hogy ne az ő kezében legyen a vészfék meghúzásának joga, mert a reformcsomag egyik fő célja épp több jogkört terelni a saját nemzeti kormányokhoz és parlamentekhez. A kilépéspártiak máris rárajtoltak az témára. „Tudjuk, hogy a miniszterelnök maga is felfogja, mennyire elégtelen ez az új javaslat, mert két évvel ezelőtt ő utasította el, mint valamiféle titokzatos mechanizmust, amelyet valószínűleg az Európai Bizottság, és nem mi indítanánk be” – ment neki előre az ajánlatnak Arron Banks, az uniós tagság ellen kampányoló Leave.EU társalapítója.
David Cameron saját pártjának unióellenes belső ellenzéke is forrong. John Redwood konzervatív képviselő szerint a brüsszeli javaslattal „az EU többi részének az engedélyéért kell könyörögnünk, hogy ne kelljen olyan kifizetéseket tenni, amilyeneket nem akarunk – ez egyszerűen egy rossz vicc”.
Borulóban a menetrend
A kiszivárgott információk alapján júniusra tervezik a brit népszavazást az uniós tagságról. Ehhez a következő, februári EU-csúcson kellene nyélbe ütnie az alkut a többi tagállammal, köztük a saját vendégmunkásaikat védő keletiekkel. A brit miniszterelnök Prágába és Budapestre is ellátogatott az utóbbi hetekben, hogy leszerelje az ellenállást. Orbán Viktor arra figyelmeztette, hogy a visegrádi országok körösen fognak fellépni, és nem fognak belemenni diszkriminatív intézkedésekbe.
David Cameron még vasárnap is tárgyal egyet az állam- és kormányfőkből álló Európai Tanács elnökével, de már Budapesten is hangsúlyozta, hogy eredetileg 2017-ig ígérte a referendumot. Talán ő sem feltétlenül számol a brit sajtóban találgatott idén nyári időponttal.
Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán!
Rovataink a Facebookon