Nem jött össze az uniós alku a britekkel
További Eurologus cikkek
- Majdnem 20 százalékkal csökkent a GDP Spanyolországban, Olaszországban és Franciaországban
- 30 ezer betegnek juttat koronavírus-gyógyszert az EU
- Az EP jelenlegi formájában megvétózza a tagállamok alkuját, az egyik ok a jogállamiság
- EU-s költségvetésről, jogállamiságról vitatkoztak az EP-ben: elégedetlenek a képviselők
- Az EP nem ért egyet a költségvetési alku jogállamisági részével és a forráscsökkentésekkel
Legfrissebb híreink
- A rendőrségtől kért segítséget egy kisfiú, miután kifogott rajta a házifeladat matekból
- Marcel Ciolacu nyerhetett, Elena Lasconi lehet a második a román elnökválasztás első fordulójában
- Egy gyilkossági kísérlet miatt volt készültségben több száz rendőr Londonban
- Ukrán katonák fegyverrel is tiltakoznának a békeszerződés ellen
- Több mint húsz órán át próbálták menteni a kajakozót, végül amputálták a lábát
- Soros György egykori jobbkeze lesz Donald Trump pénzügyminisztere
- Újabb országban jelent meg a majomhimlő veszélyes variánsa
- 18+Újabb részletek derültek ki a kukában megtalált halott csecsemő ügyében
- Tömeges elbocsátásokat tervez Elon Musk az amerikai adminisztrációban
- A Fülöp-szigeteki alelnök bérgyilkost fogadott fel az elnök megöletésére
„Haladtunk, de nem eleget” – ezzel összegezte a brit miniszterelnök, mire jutott pénteken Brüsszelben a reformcsomagjával. David Cameron több programját lemondva rohant uniós vezetőkkel tárgyalni, mert mielőbb szeretné elfogadtatni a terveit Brüsszelben, hogy népszavazást tarthasson a szigetország EU-tagságáról. David Cameron megígérte: csak akkor kampányol az unióban maradás mellett, ha rábólintanak a reformjaira.
Kevesebbet kérnek belőlünk
A brit miniszterelnök le akarja szorítani a keleti tagállamokból érkezők számát. Úgy érné ezt el, hogy csak négy év után kaphatnának juttatásokat a munkájuk után azok, akik más uniós országból jöttek egy adott tagállamba.
A Reuters szerint az Európai Bizottság meg is adná ezt a lehetőséget egy „vészfékkel”. A probléma, hogy
A BBC szerint az Európai Bizottság vizsgálná meg, hogy túl nagy-e a nyomás az adott tagállam ellátórendszerén, és a többi uniós ország mondaná ki a végső szót.
„Rossz vicc”
A brit miniszterelnök nem igazán engedheti, hogy ne az ő kezében legyen a vészfék meghúzásának joga, mert a reformcsomag egyik fő célja épp több jogkört terelni a saját nemzeti kormányokhoz és parlamentekhez. A kilépéspártiak máris rárajtoltak az témára. „Tudjuk, hogy a miniszterelnök maga is felfogja, mennyire elégtelen ez az új javaslat, mert két évvel ezelőtt ő utasította el, mint valamiféle titokzatos mechanizmust, amelyet valószínűleg az Európai Bizottság, és nem mi indítanánk be” – ment neki előre az ajánlatnak Arron Banks, az uniós tagság ellen kampányoló Leave.EU társalapítója.
David Cameron saját pártjának unióellenes belső ellenzéke is forrong. John Redwood konzervatív képviselő szerint a brüsszeli javaslattal „az EU többi részének az engedélyéért kell könyörögnünk, hogy ne kelljen olyan kifizetéseket tenni, amilyeneket nem akarunk – ez egyszerűen egy rossz vicc”.
Borulóban a menetrend
A kiszivárgott információk alapján júniusra tervezik a brit népszavazást az uniós tagságról. Ehhez a következő, februári EU-csúcson kellene nyélbe ütnie az alkut a többi tagállammal, köztük a saját vendégmunkásaikat védő keletiekkel. A brit miniszterelnök Prágába és Budapestre is ellátogatott az utóbbi hetekben, hogy leszerelje az ellenállást. Orbán Viktor arra figyelmeztette, hogy a visegrádi országok körösen fognak fellépni, és nem fognak belemenni diszkriminatív intézkedésekbe.
David Cameron még vasárnap is tárgyal egyet az állam- és kormányfőkből álló Európai Tanács elnökével, de már Budapesten is hangsúlyozta, hogy eredetileg 2017-ig ígérte a referendumot. Talán ő sem feltétlenül számol a brit sajtóban találgatott idén nyári időponttal.
Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán!
Rovataink a Facebookon