A mi fogyasztásunktól dagad a magyar gazdaság Brüsszel szerint

Csütörtökön kijött a nyomdából az Európai Bizottság legtartalmasabb kiadványa, a téli gazdasági előrejelzés. Negyedévente rukkolnak elő ezzel az igazán alapos elemzéssel, amelyben megejtő változatossággal írják le huszonnyolcszor, hogy ugyanazok a makrogazdasági mutatók hogyan alakulnak mindegyik EU-s országra a következő két évben.

A fogyasztás pörgeti meg a magyar gazdaságot

Magyarországra azt jósolják, hogy a növekedés veszt a lendületéből idén év elején, egyrészt azért, mert csökken a külső kereslet, másrészt, mert kevesebb uniós támogatást tud magába szívni a gazdaság, mint korábban. Ezt viszont részben kompenzálja, hogy több, mint 3 százalékkal izmosodik a fogyasztás, és 2017-ben is ütemben marad 2,5 százalékkal. Több lesz a rendelkezésre álló reáljövedelem és a háztartások is többet költhetnek a személyi jövedelemadó egy százalékpontos (16 százalékról 15 százalékra) vágása után, vélekedik az elemzés. Az új lakások áfájának 5 százalékra csökkentéséről is megemlékeznek Brüsszelben: úgy gondolják, hogy a lépés jövőre impulzust adhat a lakáspiacnak.

Az előrejelzés szerint idén úgy felpörög a belső fogyasztásunk, hogy csak Észtország, Spanyolország, Lettország, Málta, Szlovákia, Lengyelország és Románia előz meg minket. Romániában viszont úgy nekiállnak költekezni az emberek ebben az évben, mintha nem lenne holnap: 6,9 százalékos növekedést mondanak rájuk, ami jövőre is 4,5 százalékos marad.

Alacsony munkanélküliség, alacsony infláció

A munkanélküliség rekord minimális szintre, 5,2 százalékra csökken jövőre. A foglalkoztatottság növekszik, nemcsak a kormány közmunka-programjának köszönhetően, hanem azért is, mert egyre több munkahely nyílik a magánszektorban.

Az infláció valamelyest föléled, 1,7 százalékot ér el idén, de a várakozásoknál alacsonyabb olajárak, a visszafogott import infláció és az alacsony élelmiszerárak afelé mutatnak, hogy a nemzeti bank 3 százalékos inflációs célja legkorábban 2017 végén valósulhat meg.

Az EU-források kimaradását az állami beruházások sínylik meg leginkább, olyannyira, hogy valószínűleg a teljes beruházási növekedést a negatív tartományba húzzák. 2017-re lábalnak ki a hullámvölgyből a beruházások. Ebben a belső kereslet, az alacsonyabb bankadó, és a Nemzeti Banknak a kis- és középvállalatoknak juttatott hitelei segíthetnek. 

Mindent összevetve 2,1 százalékos nemzeti össztermék (GDP) növekedést jósolnak 2016-ra, és 2,5 százalékost 2017-re.

A hiány is csökken

2015-ben a költségvetési hiány a GDP 2,1 százalékán állt, 0,3 százalékponttal a hivatalos célszám alatt. Adóból és társadalombiztosításból a tervezettnél többet kasszírozott a kormány, miközben a kamat-visszafizetéseken nem vesztett annyit, mint korábban gondolták. A plusz pénzt részben felszívták az extra kiadások, különösen az uniós projektekre fordított hazai költségek, amelyek túllépték az előre kitűzött szintet.

Idén a GDP 2 százalékára zsugorodik a hiány: ebbe már beleszámolták a jelentős, az össztermék 0,7 százalékát kitevő adócsökkentést, és az olyan költséges intézkedéseket, mint a családok otthonteremtési kedvezménye (CSOK). Ha nem változik a gazdaságpolitika, 2017-re a GDP 1,9 százalékánál alakul majd a hiány, mondják a brüsszeli elemzők.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !