Több száz milliárdos téttel játszik Lázár

„Nem a magyar gazdák, hanem az Európai Unió pénzét védi a magyar gazdáktól, ez egészen megdöbbentő, vállalhatatlan. Érdemben kell átalakítani,

tartozzon a minisztériumhoz vagy máshova, de az önállósága nem maradhat meg.

Ezzel rohant ki február 2-án Lázár János a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) ellen egy hódmezővásárhelyi lakossági fórumon. De mi ez a szervezet, ami így felbosszantotta, és miért fontos?

Évente több száz milliárd a tét

Először is azt kell tudni, pontosan mivel foglalkozik az MVH. Az intézmény utalja az EU pénzét az összes uniós vidékfejlesztési pályázathoz, valamint a gazdáknak adott területalapú és termeléshez kötött támogatásokhoz. Óriási összegről van szó: az EU-s költségvetés jelentős része, nagyjából 40 százaléka megy ilyen célokra,

A hivatal már eleve szerepel abban a dokumentumban, amelyet a vs.hu szerzett meg januárban a megszüntetendő háttérintézményekről. Ez alapján az MVH 2017. január 1-jétől valamilyen jogutódnak adná át a helyét. A listát – a bürokráciacsökkentés jegyében – Lázár Jánosék állították össze.

„Oltári nagy marhaság”

Szakmai körökben szinte azonnal kivágta a biztosítékot a terv. Az agrárszektor.hu forrásai „átgondolatlan ötletrohamként” jellemezték Lázár János január 21-i bejelentését. Egy, az EUrologusnak nyilatkozó agrár-vidékfejlesztési szakértő „oltári nagy marhaságnak” nevezte a megszüntetés ötletét, mert „nem lehet játszani egy szervezettel, ami 7-800 milliárd forintot fizet ki évente”.

A probléma, hogy az MVH jogutódját/jogutódjait akkreditáltatni kellene, de az EU közös agrárpolitikája különleges terület – főleg az egységes területalapú támogatásoké, ami alapvetően eltér a „hagyományos” uniós pályázatoktól, és egy teljesen más rendszerben működik. Ha az MVH-t megszüntetnék, a jogutódját szakértők szerint egyértelműen újra kellene akkreditáltatni Brüsszelben. Az agrárszektor.hu, valamint általunk megkérdezett szakértők egyetértettek abban, hogy

Ezzel hosszú idő, akár két év is elmehet.

Lázár János a csütörtöki Kormányinfón is megerősítette, hogy 2019 elejére ki akar fizetni minden európai uniós forrást, amit szerinte az Európai Bizottság is jóváhagyott. A cél teljesülését erősen akadályozná az esetlegesen akár két éves kiesés. Magyarán a Miniszterelnökséget vezető miniszter a saját célját lehetetleníthetné el az MVH megszüntetésével.

„Racionális, jól előkészített és végiggondolt”

Lázár János a február 4-i Kormányinfón azzal védte a megszüntetésre váró intézmények listáját, hogy az egy másfél év alatt szakértőkkel összerakott „racionális, jól előkészített és végiggondolt dolog”. Tagadta, hogy akár egyetlen euró is veszélyben lenne az átalakítással, mert a hasonló aggályokat a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) beolvasztásakor is végighallgatta, mégis csak gyorsult a forrásfelhasználás. „Brüsszel nagyon rugalmas”, mondta, és hozzátette: bízik benne, hogy az NFÜ-vel szerzett tapasztalataikkal meg tudják oldani az átmenetet.

Nem venné át a Miniszterelnökség

Egy olyan új állami struktúráról beszélt, ahol a megyei kormányhivatalok felelnének a végrehajtásért, a minisztériumok pedig az irányításért. (Az MVH-nak egyébként már vannak megyei kirendeltségei, így valószínűleg ezek mennének a hivatalokhoz, maga a központi szervezet pedig a minisztériumba.)

Hogy a hivatal melyik minisztériumhoz kerülne, az már elsőre egy fogósabb kérdés, mert az MVH kettős helyzetben van. Az uniós pénzből fizetett vidékfejlesztési program irányító hatósági feladatait a Miniszterelnökség már átvette a Földművelési Minisztériumtól. Vagyis Lázár felel a programok kezeléséért és végrehajtásáért, de a program kifizető ügynökségét, az MVH-t hivatalosan még mindig a földművelésügyi tárca irányítja. Ez az intézmény tehát

Lázár János ugyanakkor már a Kormányinfón is úgy fogalmazott, hogy az MVH „részben” a Miniszterelnökséghez tartozik.

Több forrásunk – köztük egy, az akkori szakigazgatásban dolgozó munkatárs – egybehangzóan állította, hogy már a vidékfejlesztési feladatok átszipkázásakor felmerült a terv: az MVH-t vegye át a Miniszterelnökség. Végül éppen az akkreditálással járó vesződség miatt vetették el az ötletet, mivel a hétéves uniós fejlesztési ciklus kifizetéseinek vége felé jártak, és ha 2015. december 31-ig nem kötötték volna le a rendelkezésre álló forrásokat, elúszott volna a maradék pénz. Most viszont kiváló lenne az időzítés, hiszen épp a bejelentés előtt pár héttel ért véget ez a határidő, az új költségvetésből pedig még 2023-ig lehet költeni, azaz az átszervezés miatti esetleges lemaradást addigra be lehet hozni (még ha a 2019-es önkéntes célt nem is feltétlenül teljesítenék).

Lázár János a Kormányinfón egyértelműen tagadta, hogy az MVH-t át akarták volna venni a vidékfejlesztési programmal együtt. Az EUrologus kérdésére tisztázta, hogy amikor arról beszél, hogy „a minisztérium” vegye át az MVH-t, a földművelésügyire gondol. A hivatal és a többi intézmény sorsáról várhatóan a jövő héten döntenek.

Fű alatt beszólt Fazekas

A kérdés azért is érdekes, mert a kettős rendszerből már adódtak konfliktusok a két tárca között. 2014 szeptemberétől hónapokig nem állt vezető az intézet élén, aminek a hátterében az agrárszektor.hu szerint a két minisztérium huzakodása miatt.

Fazekas Sándor január végén burkoltan kritizálta az átalakítás tervét, ezután indult be Lázár János sortüze a miniszter alá tartozó hivatal ellen a lakossági fórumon.

Valóban voltak gondok

Lázár János a Kormányinfón még kevésbé finomkodott a

MVH-val. Arról beszélt, hogy nem a hódmezővásárhelyi az egyetlen problémás eset: konkrét példák százai és ezrei bizonyítják, hogy vérlázító az ott tapasztalható ügyfélkultúra, amit „tűzzel-vassal kell kiirtani”. Ígéretet tett rá, hogy ki fogja gyűjtetni a panaszokat és azokat a kormány elé fogja vinni.

Lázár János kifogásai ráadásul nem alaptalanok. Egy, korábban az agrár-vidékfejlesztési szakigazgatásban dolgozó forrásunk többször is hallott panaszokat az MVH működésével kapcsolatban. Szerinte a szervezet előző elnökének a nyilvános szereplései gyakran abból álltak, hogy azt hangoztatta, nekik szigorúan védeniük kell a pénzeket az esetleges szabálytalanságoktól.

A hivatalt ehhez képest több botrány is megrengette. Éppen pár hete állt bíróság elé az egyik alkalmazottjuk vesztegetés miatt, de a legsúlyosabb esetben az intézmény alelnökét is bilincsben vitték el. Lázár János szerint összesen 80 MVH-s ellen indult eljárás (igaz, túlnyomó részüket egyetlen, az alelnököt is érintő eset miatt vizsgálták).

Az ügyek kipattanása persze akár azt is jelezhetné, hogy működik a felügyeleti rendszer. Az alelnököt és társait például még azelőtt sikerült lekapcsolni, hogy egyáltalán pénzhez jutottak volna. Az állami agrár-vidékfejlesztési apparátuson kívül dolgozó, több évtizedes tapasztalattal bíró forrásunk is egyetértett vele, hogy ez „csúnya sztori” volt, de szerinte csak néhány ember megcsuklásáról van szó, ami nem jellemző az egész szervezetre. Jók a benyomásaik, profi és felkészült az MVH csapata, ami általában szakszerű válaszokat ad, és nem tapasztaltak korrupciót. Abszolút logikus és érthető, ha a hivatal kicsit túlbiztosítja magát, és „inkább elvesz egy forinttal többet, minthogy hármat szabálytalanul fizessen ki”. Az MVH igazgatója – akit még egy éve sincs, hogy kineveztek – komoly átalakításokkal és éppenbürokráciacsökkentéssel igyekszik védekezni a hasonló esetek ellen.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán!