Nem sikerült lebeszélni Bosznia-Hercegovinát az EU-ról

Bosznia -Hercegovina hivatalosan is benyújtotta európai uniós csatlakozási kérelmét – jelentette be Federica Mogherini, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője hétfő reggel, a tagországok külügyminisztereinek tanácsülése előtt.

Federica Mogherini hangsúlyozta, a boszniai jelentkezés jó hír az európai közösség és a volt jugoszláv tagköztársaság számára egyaránt. Mint fogalmazott: „azt látni, hogy szomszédaink készek a kemény munkára a csatlakozás érdekében, megerősíti az integráció jövőjébe vetett bizalmat egy olyan időszakban, amikor az unió létét sokan belülről kérdőjelezik meg” – idézi az MTI.

Johannes Hahn szomszédságpolitikáért felelős uniós biztos is dicsérte a bosznia-hercegovinai erőfeszítéseket, melyeket a csatlakozás érdekében tettek. „Figyelemre méltó, amit az utóbbi hónapokban végrehajtottak, ez azonban csak a kezdete egy hosszú utazásnak. Világosan ki kell fejeznünk, hogy néhány hónapon, de még néhány éven belül sem lehetséges a csatlakozás” – jelentette ki.

Nem a legjobbkor

Diplomáciai forrásból azonban úgy értesültünk, hogy a külügyminiszterek nem fogadták kitörő örömmel, hogy Szarajevó éppen most nyújtotta be a csatlakozási kérelmet. Különösen a francia és a brit kormány igyekezte meggyőzni a bosznia-hercegovinai vezetést, hogy várjanak még.

Az Európai Bizottság tavalyi országjelentése nem bővelkedett dicséretekben.

A korrupció továbbra is szélesen elterjedt, és a politikai elkötelezettség a változtatásra egyelőre nem vezetett konkrét eredményre

– írják. A gazdasági kritériumokat tekintve Bosznia-Hercegovina a működőképes piacgazdaság kiépítésének korai fázisában van. 27,6 százalékos a munkanélküliség, a fiatalok körében pedig rémisztően magas 62,7 százalék.

Jessie Hronesova, az Oxfordi Egyetem szakértője szerint a csatlakozási kérelem beadása egy politikai stratégia része, hogy a kormány elterelje a figyelmet az ország sokkal súlyosabb problémáiról. „Ez tulajdonképpen egy eltussolási stratégia, mert mindenki tudja, hogy Bosznia még nem áll készen” – idézte az EUobserver.

Bosznia-Hercegovina két különálló politikai entitásból, egy autonóm kerületből (Brčko) és tíz kantonból áll. Három elnök és egy nemzetközi főképviselő irányítja, aki az 1995-ös békeszerződés végrehajtására felügyel. A főképviselő 2015 márciusa óta a svéd Lars-Gunnar Wigemark.

Az emberi jogi bíróság elkaszálta az alkotmányt 6 éve

A rossz gazdasági helyzet, az elharapódzó korrupció és szervezett bűnözés, valamint az emberi jogok nem megfelelő védelme mellett egy konkrét jogi bonyodalom is nehezíti a bosnyák EU-csatlakozást. 2009-ben az Emberi Jogok Európai Bíróság elmarasztalta az 1995-ös békemegállapodáson nyugvó „Daytoni alkotmányt” , amiért az csak az „alkotmányos nemzetiségek” tagjainak: bosnyákoknak, horvátoknak és szerbeknek engedélyezi, hogy köztársasági elnöki posztért induljanak.

A zsidó származású Jakob Finci és a cigány származású Dervo Sejdić keresete után Sejdić-Finci ügyként elhíresült végzés értelmében módosítani kellene az alkotmányt, ez az egyik feltétele az EU-csatlakozásnak. Az alaptörvénynek azt is lehetővé kellene tennie, hogy a három alkotmányos nemzet tagjai nemcsak az ország rájuk eső felében, hanem bárhol másutt is betölthessenek választott tisztséget. Tehát szerbek a Bosznia-hercegovinai Föderációban, valamint bosnyákok és horvátok a Boszniai Szerb Köztársaságban. Egyelőre erre sincsenek jó kilátások.

A boszniai háború végén a tárgyalóasztalhoz ülő felek olyan erősen koncentráltak arra, hogy kiegyensúlyozott szöveg szülessen a három legnagyobb, egymással hadban álló nemzetiség között, hogy mindenki mást kifelejtettek a megállapodás szövegéből. Az alkotmányt nem egyszerű módosítani, mindeddig nem sikerült, az európai uniós intézmények ismételt felszólításainak dacára.

Koszovó maradt

Az európai integráció szempontjából a volt jugoszláv tagköztársaságok közül Bosznia-Hercegovina a sereghajtó, hiszen Szlovénia és Horvátország már az unió tagja, Szerbiával és Montenegróval elkezdődtek a csatlakozási tárgyalások, Macedónia pedig hosszú ideje tagjelölt. Mától Koszovó az egyetlen ország a Balkán-félszigeten, amelyik nem EU-tag, tagjelölt, és nem is adott még be csatlakozási kérelmet.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán!