Az államilag lenyúlt rendszer is bűzlik Brüsszelnek

Az EUrologus birtokába került a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program (TIOP) kifizetéseit felfüggesztő határozat. Ahogy arról korábban írtunk, március 23-i keltezéssel az Európai Bizottság befagyasztotta a TIOP-os utalásokat.

A magyar ellenőrző szerv szólt, hogy baj van

A határozatból kiderül, hogy maga a kormány jelezte még szeptemberben: az irányítási és ellenőrzési rendszer „csak részben működik”, „lényeges javítások” kellenek. Az Európai Bizottság ezután már a július végén beadott számlákat se fizette ki, és decemberben megállapította, hogy

Húsz esetet vizsgáltak és kilencnél találtak „súlyos hiányosságokat”.

Passzív játék: elnéztük az árfolyamot

Időnként a figyelmetlenség számlájára is lehet írni a gondokat, például amikor a kedvezményezettek nem kértek be elég árajánlatot szállásra vagy repülőjegyre, esetleg helytelenül számítottak árfolyamot, és ez nem akadt fenn a rendszeren. Keményebb problémának tűnik, hogy egy alkalommal a nyertes ajánlattevő cég részben az ajánlatkérő tulajdona volt, ami összeférhetetlen, és ezt az irányítási vizsgálatoknál nem nézték meg.

Fogásból menekülés: 25 millió alatt nem kell nyílt közbeszerzés

Gyakran használt trükk darabokra bontogatni olyan közbeszerzéseket, amelyek egyébként összetartoznának. A Nemzeti Egészségügyi Informatikai Rendszerhez kapcsolódó két kiírást például kilenc, illetve tizenkét szerződésre szedtek szét.

Egyikük az e-FIN név alatt is futó projekt, amelynek furcsaságairól nemrég írt az Index. 2012-ben állt elő egy magáncég egy fejlesztéssel, amellyel a háziorvosok könnyen elérhették a betegeik teljes kórtörténetét, kiváltott gyógyszereiket, röntgenképeket, zárójelentéseket és hasonló iratokat. A kormány kezdetben érdeklődött a minimális összegért felajánlott projekt után, később mégsem kérte, inkább a megszerzett információkkal nekiállt uniós támogatásból lemásoltatni. 

Egyben olyan magas lett volna a beruházás összege, hogy meg kellett volna hirdetni. Kilenc darabban azonban a beszerzések külön-külön nem haladták meg az értékhatárt, amely felett nyilvánosságra kell őket hozni az uniós közbeszerzési értesítőben, és egy másik limitet is elkerültek. 25 millió (építkezésnél 150 millió) forint alatt a közbeszerzéseket a hagyományosaknál egyszerűbben, gyorsabban és kisebb verseny mellett le lehet rendezni, hirdetmény közzététele nélküli eljárással. Ilyenkor legalább három ajánlattevőt kell meghívni, de már csak az eredményt teszik nyilvánossá, a felhívást nem.

Az Index cikke alapján az eredeti fejlesztőt nem vették be a versenybe, amit nyílt közbeszerzésnél nem lehetett volna eljátszani. Vagyis, bár ezzel a határozat nem foglalkozik,

Dupla-Nelson: integrálás darabokra szedéssel

Egy harmadik, „Közbeszerzési tanácsadási szolgáltatás az informatikai fejlesztéshez a közoktatás területén” című projektet csak kétfelé szedtek, de a két szerződés megegyezett egymással és ugyanazokra a szolgáltatásokra vonatkozott.

Egy másik projekt a neve alapján egy integrált rendszert alapjait tette volna le a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat infrastruktúrájának fejlesztésével, de az 56 helyen tervezett építkezésekre egyesével külön szerződtek.

Ezeket a pályázatokat úgy is átengedte a rendszer, hogy az uniós jogszabályok kifejezetten tiltják a hasonló ügyeskedést. „Az irányítási vizsgálatok nem azonosították a közbeszerzéssel kapcsolatos említett szabálytalanságokat. Ezért az irányító hatóság, illetve (2014. április 15-ig) a közreműködő szervezet irányítási vizsgálatai

nem tekinthetők hatékonynak és megbízhatónak”,

valamint egy sor uniós rendelkezés követelményeinek sem felelnek meg, állapította meg a Bizottság.

Elfelejtettek pontozóbírót küldeni a meccsre

Az ellenőrzés azt is felrótta, hogy nincs elég ember a feladatok végrehajtására, ami érdekesen hangzik a kormány bürokráciacsökkentési hevében. Néhány nagyobb, negyedmilliárd forint feletti támogatású projektnél egyáltalán nem tartottak helyszíni ellenőrzést, pedig kötelező lett volna.

Az irányító hatósági feladatokat 2014-ben vette át az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) a Lázár János által bedarált Nemzeti Fejlesztési Ügynökségtől. A humántárca azzal védekezett 2015 végén a Bizottságnál, hogy tíz százalékkal több embert vettek fel, átcsoportosításokkal, túlórákkal toldozták be a hiányokat és képzéseket tartottak, de ez alapján úgy tűnik, nem feltétlenül készítették elő megfelelően a váltást, bár a dátumokból ítélve az NFÜ-s időkben már voltak bőven gondok.

Megúszhatjuk intéssel, középkezdés

A felfüggesztésnek annyiból van jelentősége, hogy addig ezt a pénzt a költségvetésnek (gyakorlatilag hitelből) kell megelőlegeznie. Igazán mégis az úgynevezett pénzügyi korrekció a fontos, mert ezt lehet elveszíteni. A pontos százalékot a tagállam és az Európai Bizottság alkudja ki, vagy ha nem tudnak megegyezni, az Európai Bíróság dönt. Ha megvan, mekkora legyen, feloldják a befagyasztást, és a korrekció miatt levont összeg helyett más számlákat is be lehet küldeni az adott operatív programból.

A kormány számolt is a lehetőséggel, ezért szándékosan több pénzt fizetett ki pályázatokra, mint amennyi az uniós költségvetésből jár Magyarországnak. Köpeczi-Bócz Tamás, az Emmi európai uniós fejlesztéspolitikáért felelős államtitkára szerint a korrekció biztosan nem lesz akkora, hogy forrást veszítsünk. Az államtitkár 37,5 milliárd forintnyi felfüggesztésről beszélt a Magyar Időknek. Lázár János a március végi Kormányinfón 10,6 milliárd forintos tétről beszélt, ez a Miniszterelnökség tájékoztatása alapján „becsült érték, amellyel kapcsolatban tárgyalásban, egyeztetésben állunk a Bizottsággal, amely a fenti összegeket még nem fogadta el”.

Óvás lesz

Biztosnak látszik, hogy a korrekcióról az EU Bírósága fog dönteni. A magyar hatóságok decemberben ugyan megígérték, hogy február 23-ig válaszolnak, de nem tették meg, ezért született meg pontosan egy hónappal később a bizottsági határozat. Elvileg újabb két hónapot adtak a végrehajtásra, de Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség helyettes államtitkára a TV2-n világossá tette, hogy a kormány nem akar megegyezni.

A TIOP mellett a kormány még két esetben fordulna az Európai Bírósághoz, de azt nem árulja el, melyikben, nehogy emiatt gyengébb pozícióból alkudozzon az Európai Bizottsággal.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán!