Most vagy talán soha: bajban az EU-USA megabiznisz

2016.04.25. 13:22 Módosítva: 2016.04.25. 14:01
Obama próbálja elfogadhatóbbá tenni az EU és az Egyesült Államok közti szabadkereskedelmi egyezményt, de az utódjától függ a megállapodás sorsa.

Rég nem volt ekkora a tétje Európában az Egyesült Államok elnökválasztási kampányának. A világ legnagyobb értékű szerződése, az EU és USA közötti Transzatlanti Kereskedelmi és Befektetési Partnerség (TTIP) sorsáról dönthet, ki költözik be a Fehér Házba. Uniós becslés alapján akár évi 119 milliárd eurót (mostani árfolyamon nagyjából 37 ezer milliárd forintot) hozhat a megegyezés az uniós gazdaságnak, amely nem igazán pörgött fel a válság óta.

Hivatalosan még mindig az a cél, hogy idén, a következő elnök hivatalba lépése előtt lezárják a tárgyalásokat. Nem véletlenül épp most indult hosszú hétvégés európai haknira Barack Obama: április 25-29-én ülnek le ismét az uniós és amerikai tárgyalók. Két évvel ezelőtt nagy reményekkel indultak neki a világraszóló projektnek, de ma már kevesen hisznek benne, hogy tényleg nagyot fog szólni, ha egyáltalán létrejönaz Atlanti-óceánt átszelő kereskedelmi egyezmény. 

Kapcsolódó
Ebből így sosem lesz a világ legnagyobb gazdasági övezete

Ebből így sosem lesz a világ legnagyobb gazdasági övezete

Az Egyesült Államok és az Európai Unió utolsó világraszóló projektje lehetett volna, ehhez képest évek óta húzódó perpatvar lett a dologból. Ezért hagynak le majd sokan a globális versenyben.

Az Egyesült Államok elnöke nem aggódott túlságosan. „Nem számítok rá, hogy be fogjuk fejezni a ratifikációt [azaz az egyezmény hivatalos jóváhagyását], de arra igen, hogy megállapodunk” – nyilatkozta vasárnap Hannoverben. A végső alkura viszont semmi esély idén, értett egyet Novák Tamás, a Budapesti Gazdasági Egyetem kutatóközpont-vezetője és Csehi Róbert, a Közép-európai Egyetem tudományos munkatársa. Utóbbi az EU és Kanada közötti szabad-kereskedelmi egyezményt hozta fel példának, amelyről sokkal hosszabban egyezkedtek. Szerinte akár 2019-ig is elhúzódhat a ratifikációval együtt a folyamat.

Csak Clintonnal esélyes

Pedig nem ártana sietni, mert az Egyesült Államok novemberben új elnököt választ, és a négy számba vehető jelölt nem tűnik túl lelkesnek (persze a republikánusoknál elvileg akár a mérsékeltebb John Kasich is győzhet, vagy olyasvalaki, aki egyelőre versenyben sincs). Csak úgy röpködnek a szabadkereskedelmi övezeteket ellenző megjegyzések a republikánusoknál az ingatlanmogul-celeb Donald Trumptól és az erősen konzervatív Tea Party mozgalomhoz tartozó Ted Cruztól, valamint a demokratáknál a szocialista Bernie Sanderstől. Novák Tamás szerint egyedül a demokrata éllovas Hillary Clintonnal lenne esélye az egyezménynek, de az utóbbi időben ő is kritikusabb volt a TTIP Csendes-óceáni testvérével, a TPP-vel szemben. Csehi Róbert azzal magyarázta a váltást, hogy Clinton Bernie Sanders híveitől próbálhatja elszipkázni a támogatókat.

Az Egyesült Államokban ugyanattól félnek, mint Európában:

a másik oldal elveszi a munkahelyeket és letarolja az olcsóbb termékeivel a piacukat.

Korábban a civilek és a politikusok is inkább az EU-ban tiltakoztak az egyezmény ellen, holott a fogyasztók védelme néhány területen épphogy az Atlanti-óceán túlpartján erősebb. A Volkswagen-botrány erre az egyik legjellemzőbb példa: a tétlen európaiak helyett az amerikai hatóságok léptek fel a cég károsanyag-kibocsátással csaló dízelautói miatt.

Próbálják kihúzni a méregfogakat

Elsőre persze remekül hangzik, hogy milliárdokkal nőhet mindkét gazdaság, miközben egy fityinggel többet sem kell hozzá befektetni, de bőven akadnak vitatott részletek. A génmódosított termékek kereskedelme ellen rengetegen tiltakoznak, bár az uniós vezetők többször leszögezték, hogy azokat továbbra is csak az uniós szabályok szerint lehetne piacra dobni, és a tagállamok szabadon kitilthatják őket. Az egészségügyi szabályokat sem lazítanák fel, inkább az olyan bürokratikus különbségeket simítanák el, mint hogy az amerikaiak az osztrigák vizét tesztelik veszélyes baktériumok után kutatva, míg az európaiak magát az osztrigát, de az eltérő eljárások miatt nem tudnak egymáshoz exportálni. A tíz leggyakoribb tévhitet itt szedte össze az EU.

Más problémákat is igyekeznek kezelni. Ilyen az átláthatóságé: korábban is zárt ajtók mögött egyezkedtek a hasonló megállapodásokról, de a TTIP súlya ráirányította a figyelmet arra, hogy a közvélemény ilyenkor csak a sötétben tapogatózik.

Brüsszel és Washington is próbált valamit tenni ez ellen, de közben arra is figyelniük kell, hogy a másik előtt ne fedjék fel a lapjaikat. Az EU külön weboldalt hozott létre, ahová a tárgyalási körök összefoglalóit, nyilvánossá tett dokumentumokat pakol fel, és több tagállamban is olvasószobákat adtak át, hogy be lehessen tekinteni a bizalmasabb dokumentumokba. Ide viszont csak parlamenti képviselők léphetnek be, ráadásul ők is legfeljebb tollal-papírral.

Ki ítélkezhet?

A befektetők és az államok közti vitarendezés miatt szintén sokat támadták a TTIP-et. Ez a hasonló egyezményekben bevett mechanizmus a gyakorlatban azt jelentette, hogy külön bíróságokon perelhették be a cégek az országokat, ha egy új jogszabály vagy döntés miatt kevesebb pénzt kerestek. Nagy felháborodás lett például abból, amikor a Vattenfall nevű svéd cég a német kormánynak ment neki, amiért ki akarja vezetni az atomenergiát.

Az EU átalakítaná a mechanizmust: garantálná a kormányok szabályozási jogát, korlátozná, hogy mi miatt lehet eljárást indítani, jobban körülhatárolná, ki lehet egyáltalán bíró, és lehetne fellebbezni a döntések ellen. Hosszú távon egy átfogó nemzetközi rendszer kialakítása a cél, de ebben egyelőre  nem léptek előre. Az is kérdés, hogy mit szól az USA a reformötletekhez. A Kanadával megkötött egyezménybe utólag már beépítették ezeket a változtatásokat.

Sok még az akadály

Ezen kívül is van még min vitatkozni. Az EU például azt szeretné, ha az Egyesült Államok megnyitná a közbeszerzéseket is az uniós cégek előtt, és az amerikai javaslattal nem elégedett.

Szeretnék elfogadtatni az EU-ban védett élelmiszerneveket (például csak Szegeden gyártott paprikára lehessen ráírni, hogy szegedi).

Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy az Egyesült Államokban nem mindent szabályoznak szövetségi szinten, így például miközben az EU-ban kölcsönösen elismerik tagországok a tesztlaborok eredményeit, az USA-ban 17 van, és a helyi hatóságok döntenek arról, melyik eredményeit fogadják el.

A legnagyobb akadály, hogy miközben a végső alkuba minden egyes tagállamnak és az Európai Parlamentnek is bele kellene egyeznie, a közvélemény egyre rosszabbul ítéli meg a még meg sem született egyezményt. Egy friss kutatás szerint Németországban csak 17 százalék áll mellette és 33 százalék ellenzi, az Egyesült Államokban pedig 15-18 százalék az arány (a többiek vagy nem tudnak róla eleget, vagy semlegesek). Két évvel ezelőtt még 55 százaléknyi német, illetve 53 százaléknyi amerikai támogatta az TTIP-et. A növekvő elégedetlenséget jelzi, hogy vasárnap Hannoverben több tízezren tiltakoztak az egyezmény ellen. Hollandiában is megindult a mozgolódás, az EU-ukrán társulási egyezményhez hasonlóan erről is konzultatív népszavazást rendeznének.

Ehhez a cikkhez ajánljuk

  • Külföld
Több mint száz halászt mentettek ki egy úszó jégtábláról

Több mint száz halászt mentettek ki egy úszó jégtábláról

Nem mindenki örült a mentőalakulatoknak.

február 13., 07:45

  • Külföld
Távozik Kentuckyból a Kentucky Fried Chicken, azaz a KFC

Távozik Kentuckyból a Kentucky Fried Chicken, azaz a KFC

Az állam kormányzója nem örül a döntésnek.

18 perce

  • Külföld
Magyarországon egyelőre nem jött be a boltbojkott, de a horvátoknál kiválóan működött

Magyarországon egyelőre nem jött be a boltbojkott, de a horvátoknál kiválóan működött

„Aki teheti, egyáltalán ne vásároljon!” – javasolták a magyar szervezők.

február 13., 06:01

  • Címlapon
Volodimir Zelenszkij keményen reagált Donald Trump kijelentésére

Volodimir Zelenszkij keményen reagált Donald Trump kijelentésére

Az ukrán elnök leszögezte, országa nem eladó.

3 órája

  • Címlapon
Itt van Pintér Sándor újabb rendelete, beigazolódott a szülők félelme

Itt van Pintér Sándor újabb rendelete, beigazolódott a szülők félelme

Március 1-től nagy változás lép életbe a közoktatásban.

4 órája

  • Külföld
A balti államok már minden hidat felégettek az oroszok előtt

A balti államok már minden hidat felégettek az oroszok előtt

De mi a helyzet máshol?

február 12., 20:33

  • Külföld
Donald Trump telefonon beszélt Vlagyimir Putyinnal

Donald Trump telefonon beszélt Vlagyimir Putyinnal

Az amerikai elnök szerint azonnali béketárgyalások kezdődhetnek.

február 12., 18:35

  • Külföld
Újabb kötelezettségszegési eljárást indít Magyarország ellen az Európai Bizottság

Újabb kötelezettségszegési eljárást indít Magyarország ellen az Európai Bizottság

Arról is döntöttek, hogy keresetet indítanak az Európai Unió Bíróságán Magyarország ellen.

február 12., 16:08

  • Külföld
Mit jelent Ukrajnának az amerikai támogatások felfüggesztése?

Mit jelent Ukrajnának az amerikai támogatások felfüggesztése?

A civil, egészségügyi, infrastrukturális, gazdasági és humanitárius szférát érinti.

február 12., 15:33

  • Címlapon
Ferenc pápa a halálára készülhet az intézkedéseivel

Ferenc pápa a halálára készülhet az intézkedéseivel

A 88 éves katolikus egyházfő már az örökségét védelmezi lépéseivel.

4 órája

  • Külföld
Előrelépés az ukrajnai háborúban: megvan az első Trump–Putyin-találkozó lehetséges helyszíne

Előrelépés az ukrajnai háborúban: megvan az első Trump–Putyin-találkozó lehetséges helyszíne

Az Egyesült Államok elnöke kemény kritikát kapott a korábbi megjegyzései miatt.

február 13., 09:07

  • Külföld
Koppenhága visszavág: Dánia megvenné Kaliforniát

Koppenhága visszavág: Dánia megvenné Kaliforniát

A dánoknak több napsütésre van szükségük.

február 12., 08:40

  • Külföld
Már tudni lehet, amit eddig csak sejtettünk, Izraelnek van atombombája

Már tudni lehet, amit eddig csak sejtettünk, Izraelnek van atombombája

A zsidó állam megvezette a CIA-t.

február 12., 14:00

  • Külföld
Követőit uszította rá egy síközpontra egy olasz influenszer

Követőit uszította rá egy síközpontra egy olasz influenszer

A település vezetője a hadsereg bevetését kérte.

február 12., 10:42

  • Külföld
Magyar hatóságok által körözött embercsempészt fogtak el

Magyar hatóságok által körözött embercsempészt fogtak el

Egy bűnszervezet vezetőjeként azonosították.

február 12., 10:30

  • Címlapon
Lerántották a leplet: ilyen lesz a béke utáni Magyarország

Lerántották a leplet: ilyen lesz a béke utáni Magyarország

Belekóstoltunk, milyen az, ha közelít az orosz–ukrán háború lezárása.

3 órája

  • Külföld
Államfővé választotta a görög parlament Konsztantinosz Taszulasz egykori házelnököt

Államfővé választotta a görög parlament Konsztantinosz Taszulasz egykori házelnököt

Januárban demonstrációt tartottak a jelöltsége miatt.

február 12., 12:14

  • Külföld
Előkerült a szerencsétlenül járt japán kamion

Előkerült a szerencsétlenül járt japán kamion

Még nem azonosították a benne levő holttestet.

február 12., 09:25

  • Külföld
Mexikó joggal tart egy amerikai inváziótól, a vámokat sem tudta megállítani

Mexikó joggal tart egy amerikai inváziótól, a vámokat sem tudta megállítani

Trump beváltotta fenyegetését.

február 12., 09:41

  • Külföld
Méregdrága mobiltelefonjaik buktatták le a szicíliai maffiatagokat

Méregdrága mobiltelefonjaik buktatták le a szicíliai maffiatagokat

Palermo ügyészsége 188 embert tartóztatott le.

február 13., 08:26

  • Címlapon
Hatalmas bejelentést tett a görög miniszterelnök, évtizedes hiányt pótolnak

Hatalmas bejelentést tett a görög miniszterelnök, évtizedes hiányt pótolnak

Csaknem 37,5 milliárd forint értékű beruházásról van szó.

2 órája

  • Külföld
Gránátot robbantottak egy franciaországi bárban, több vendégnek válságos az állapota

Gránátot robbantottak egy franciaországi bárban, több vendégnek válságos az állapota

A támadónál fegyver is volt, de azt nem használta.

február 13., 06:58

  • Külföld
Kigyulladt egy felhőkarcoló Argentínában

Kigyulladt egy felhőkarcoló Argentínában

Buenos Aires egyik luxusnegyedében történt az incidens.

február 12., 08:21