Így dob ki a kormány 45 milliárdot az ablakon

2016.05.06. 13:20
És az ajtón, a tetőn meg a falakon át. Össze-vissza magyarázzák, miért pazaroljuk el a vissza nem térítendő energiahatékonysági EU-támogatás felét.

Többször írtunk már róla, hogy az állam magára költené a valódi rezsicsökkentő uniós támogatást. Tavaly októberben jelentette be Lázár János, hogy középületek ráncfelvarrására fordítják a pénzt, amit lakóépületek energiahatékonysági felújítására címkézett az uniós operatív program.

Ez drágább, mintha az eredeti tervet követnék: a kormány saját Nemzeti Épületenergetikai Stratégiája szerint kevesebb, mint feleannyiba kerülne egy egységnyi energia megspórolása a lakóépületek felújításánál, vagyis

a 90 milliárd forintos összeg felét gyakorlatilag kidobjuk.

Pedig ez valódi rezsicsökkentés lenne, ellentétben azzal, hogy az állami kézbe vett közműszolgáltatók mesterségesen alacsony, önköltség alatti áron adják az energiát, hogy aztán a veszteségeket a végén mégiscsak az adófizetők pengessék ki.

Magyarázatról magyarázatra

Lázár János a bejelentéskor azzal indokolta a döntést, hogy a spórolást „az állam dologi kiadásainak csökkentése érdekében az állami intézményeken kell kezdeni” (1. magyarázat). Nem sokkal később már azt nyilatkozta a Miniszterelnökség a Magyar Időknek, hogy az Európai Bizottság (EB) nem engedélyezte a támogatások magáncélú felhasználását (2. magyarázat). Az indoklás azért volt abszurd, mert Brüsszelben már elfogadták a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Programot, és a kérdésünkre jelezték: közvetve igenis oda lehet adni a pénzt.

Olyannyira nem volt igaz az érvelés, hogy Brüsszeltől külön kérni kellett az operatív program módosítását a magyar változtatás miatt. Itt az Energiaklub közleménye alapján már azzal hozakodott elő a kormány, hogy „a magyar támogatáspolitikai intézményrendszer 2014. év eleji átalakítása, az ezzel járó fluktuáció,... a pénzügyi eszközök terén tapasztalattal nem rendelkező KEHOP IH – Irányító Hatóság  számára nem tette lehetővé olyan erőforrások átcsoportosítását erre a területre, amelynek köszönhetően biztonsággal elindítható lenne egy rendkívül bonyolult, ugyanakkor rugalmatlan lakossági támogatási rendszer”. (A teljes dokumentum azóta Jávor Benedek blogján elérhető.) Magyarán

az állam túl béna ahhoz, hogy megoldja (3. magyarázat).

Ez azért is furcsa, mert az Energiaklub szerint Szlovákiában, Csehországban, sőt, még Bulgáriában is sikerült összehozni ilyen programokat.

Panelfóbia

Az EUrologus már korábban megkérdezte Lázár Jánost arról, mi volt a döntés indoka, és egy 4. magyarázatot kapott: mert a kormány a kertes házakat szeretné előnyben részesíteni a társasházak, panelok helyett. A legutóbbi kormányinfón annyival egészítette ki, hogy az NFM valóban azt szerette volna a nem térítendő támogatás nyújtását, de ezt a kabinet ülésén ezt leszavazták. Elismerte, hogy ekörül „nagy vita volt”.

DSC 0863
Fotó: Bődey János

Nem nehéz kitalálni, hogy ő melyik oldalon állt: nemrég például azzal a szakértők által őrültségnek tartott ötlettel rukkolt elő, hogy a panelházakat az ötödik emeletig bontsák vissza, és a lakókat költöztessék kertes házakba. A poén kedvéért pont azzal sikerült indokolnia a lépést, hogy nyáron nagyon meleg van a panelokban – azaz hogy nem elég hőszigeteltek, miközben épp ezen lehetne javítani a megvont támogatással.

Ehelyett lesznek visszatérítendő támogatások, csakhogy Magyarország az EU-ban az elsők között van energiaszegénységben, azaz pont azokat sújtja a döntés, akik nem tudnak pénzt spórolni a munkálatokra.