Jól járunk az EU-val, mégse szeretjük
További Eurologus cikkek
-
Majdnem 20 százalékkal csökkent a GDP Spanyolországban, Olaszországban és Franciaországban - 30 ezer betegnek juttat koronavírus-gyógyszert az EU
- Az EP jelenlegi formájában megvétózza a tagállamok alkuját, az egyik ok a jogállamiság
- EU-s költségvetésről, jogállamiságról vitatkoztak az EP-ben: elégedetlenek a képviselők
- Az EP nem ért egyet a költségvetési alku jogállamisági részével és a forráscsökkentésekkel
Legfrissebb híreink
- Börtöntáborba küldték azokat az észak-koreai szökevényeket, akik kapcsolatba kerültek a kereszténységgel
- Szijjártó Péter: Végre egy jó hírt is kapott a globális békepárti többség
- Romániát és Bulgáriát már csak egy hajszál választja el a schengeni övezettől
- Ukrajnában Nobel-békedíjra jelölték Donald Trumpot
- Megszólalt a német hírszerzés vezetője: Putyin támadásra készül a Nyugat ellen, a NATO kudarcát akarja
- Matteo Salvini odaszúrt egyet az Európai Bizottságnak
- Kiderült, miért omlott le a tragédiát okozó előtető az újvidéki állomáson
- A tűzszünet semmit nem old meg, csak elodázza a közel-keleti válságot
- FBI: Bombatámadással fenyegették meg Donald Trump kabinetjelöltjeit
- Véget ért Marine Le Pen tárgyalása, de csak márciusban derül ki, indulhat-e a következő elnökválasztáson
Mi ez az ECFR?
A European Council on Foreign Relationst 2007-ben alapította többek között Joschka Fischer volt német külügyminiszter és Martti Ahtisaari Nobel-békedíjas finn ex-elnök. Több mint húsz országból nagyjából ötven alkalmazottuk van, akik számos kutatást tettek már le az asztalra nemzetközi kapcsolatok témában.
Magyarország nagyobb hasznot húz az Európai Unióból, mint a többi tagállam zöme, de a lakói ezt az egyik legkisebb mértékben értékelik, állítja egy tanulmány. A dokumentumot a European Council on Foreign Relations nevű think-tank szerdán hozza nyilvánosságra, de a Politico már beletekinthetett.
– nyilatkozta az ECFR berlini irodáját vezető Josef Janning.
A szervezet nyilvánosan elérhető adatokat használt – főként az Európai Bizottságtól, az uniós statisztikai hivataltól (Eurostat) és közvélemény-kutatótól (Eurobarometer). A cél az volt, hogy felmérjék, hogyan változott a hozzáállás az EU-hoz a gazdasági válság kezdete, 2007 óta 2014-ig.
Kevesebbet jelent nekünk az EU
A magyarok közel fele elégedett a demokrácia működésével Magyarországon és az EU-n belül, amivel kifejezetten az elégedetlenebb országok közé tartozunk, írja az Eurobarometer legutóbbi teljes közvélemény-kutatása. Az Unió személyesen kevesebb dolgot jelent az embereknek, mint az EU más országaiban, de a magyarok identitásának fontosabb eleme az európaiság vagy az Európai Unióhoz tartozás, mint a többi tagállam lakóinak.
Egyrészt a személyes a tapasztalatot vizsgálták: mennyire vannak tudatában az emberek, hogy mi az EU szerepe, és hogyan értékelik azt a mindennapi életükben. Másrészt olyan mutatókra figyeltek, mint például a tőkeáramlások, ami közvetlenül nem látható, de legalább olyan fontos, magyarázta az ECFR projektmenedzsere. Vagyis megpróbálták összevetni az EU objektív hasznát és azt, hogy ebből mit éreznek az emberek.
A kétféle adatot grafikonon ábrázolták, ahonnan Magyarország lett az egyik kilógó pont. Miközben magas értéket kapott arra, hogy mennyit profitál például gazdaságilag az EU-ból, a másik tengelyen nagyon alacsonyan teljesített, ami azt jelzi, hogy az emberek ezt nem érzik át.
Az eredmények arra utalnak, hogy Magyarországon az EU bírálata vált a főáramlattá
– mondta a kutató. A magyarok erősen csalódottak a politikában, miközben az eurokritikus pártoknak magas a támogatottsága.
A diagram másik felén Írország található, ahol miközben kemény feltételeket kellett teljesíteni egy 2010-es uniós mentőcsomaghoz, még mindig sokan állnak az EU mellett.
Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán!
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
Rovataink a Facebookon