Az EU Törvényszéke adott egy pofont a nemzeti kisebbségeknek

További Eurologus cikkek

A kohéziós támogatásokat nem arra találták ki, hogy a nemzeti kisebbségek fennmaradását segítsék, tette világossá egy keddi ítélet.

Az Európai Unió és elődei hivatalos krédója hatvan év fennállás után is a nemzetállamok Európája, akármilyen gyakran beszélnek a szorosabb integráció hívei arról, hogy föderális berendezkedésre van szükség, és akármilyen hevesen tiltakoznak az euroszkeptikusok az Európai Egyesült Államok ötlete ellen.

Az EU Törvényszéke egy keddi határozatában ezt a nézetet öntötte hivatalos formába, amikor kimondta, hogy nem vehető nyilvántartásba olyan európai polgári kezdeményezés, amely a nemzeti kisebbségek által lakott földrajzi területek fejlődésének előmozdítására irányul. Az ítélet leszögezte, hogy a kohéziós támogatásokat a gazdasági fejlődésben lemaradt területek fölzárkóztására találták ki, és a nemzeti kisebbségek által lakott régiók nem feltétlenül ilyenek.

Mi az az európai polgári kezdeményezés?

Bárki fordulhat azzal a kéréssel az Európai Bizottsághoz, hogy a brüsszeli testület vegyen a napirendjére égető európai ügyeket. Hét különböző tagállamból kell összeállnia hét embernek, hogy beadhassanak egy javaslatot. Ha az EB úgy látja, hogy a kérdéses ügy a saját hatáskörébe tartozik, akkor foglalkoznia kell vele.

A polgári kezdeményezés azonban nem kötelezi jogalkotásra az EU-s intézményeket. Mindössze az írja elő, hogy a Bizottságnak hivatalosan meg kell vitatnia a kérdést, és bizottsági közlemény formájában közzé kell tennie erre vonatkozó válaszát.

Ha a javaslat átmegy az első rostán, indulhat az aláírásgyűjtés. A polgári kezdeményezést a 28 uniós tagország közül legalább hétből származó, legkevesebb egymillió uniós polgárnak kell támogatnia. A hét tagállam mindegyikében össze kell gyűjteni a minimálisan szükséges számú aláírást. Magyarországon ez a minimális szám 15750 fő.

Eddig több mint 50 polgári kezdeményezést adtak be, de az Európai Bizottság még egyikben sem tett az asztalra új javaslatot.

Kérés: figyeljen jobban az EU a kisebbségekre

Izsák Balázs-Árpád és Dabis Attila 2013 júniusában indított polgári kezdeményezést, hogy az Unió kohéziós politikája kezelje kiemelt figyelemmel a nemzeti kisebbségi területeket, vagyis „azokat a földrajzi régiókat, amelyeket etnikai, kulturális, vallási, nyelvi sajátosságok különböztetnek meg az őket körülvevő régióktól”.

A kezdeményezés szerint ugyanis a nemzeti kisebbségi régiók nem szükségszerűen alkotnak olyan közigazgatási egységet, amely jogosult arra, hogy részesüljön e politika alapjaiból, forrásaiból és programjaiból. Például a szlovákiai magyar kisebbség legalább három különböző uniós fejlesztési régióban szóródik szét.

Az Európai Bizottság visszadobta a kezdeményezést azon az alapon, hogy nyilvánvalóan nem tartozik a hatáskörébe e tárgyban jogi aktus elfogadására javaslatot tenni. Izsák Balázs-Árpád és Dabis Attila az EU Törvényszékén támadták meg ezt a döntést.

Keddi ítéletükben a bírák az Európai Bizottságnak adtak igazat. „A »régió« fogalmát a tagállamokban fennálló politikai, közigazgatási és intézményi helyzetet tiszteletben tartva kell meghatározni. Következésképpen az Unió nem fogadhat el olyan jogi aktust, amely – a kezdeményezésben javasolthoz hasonlóan – úgy kívánja meghatározni a nemzeti kisebbségi régiókat, hogy nem veszi figyelembe e helyzetet.” Nem lehet tehát újrarajzolni az uniós fejlesztési régiókat azért, mert nem kezelik összetartozónak a nemzeti kisebbségeket.

A kohéziós pénzek más célra kellenek

A Törvényszék arra is rámutatott, hogy e régiók sajátos etnikai, kulturális, vallási vagy nyelvi jellemzőinek fennmaradása nem olyan cél, amely igazolhatná az Unió kohéziós politikája keretében valamely jogi aktusnak az elfogadását. „E politika ugyanis az Unió egésze harmonikus fejlődésének előmozdítására, és különösen az egyes régióit sújtó súlyos és állandó demográfiai hátrányok csökkentésére irányul. ”

Azonban Izsák Balázs-Árpád és Dabis Attila nem bizonyították, hogy általánosan véve a nemzeti kisebbségi régiók sajátos etnikai, kulturális, vallási vagy nyelvi jellemzői ilyen hátránynak volnának tekinthetők, így e régiók hátrányos helyzetben volnának az őket körülvevő régiókhoz képest” – írták közleményükben.

A Törvényszék határozata ellen két hónapon belül kizárólag jogkérdésekre vonatkozó fellebbezést lehet benyújtani az EU Bíróságához.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán!