Miért kellett a felcsúti kisvasútra EU-s pénz?

Nehéz megmondani, kit vonjon felelősségre az ember jobban az Orbán Viktor háza felé kanyargó felcsúti kisvasút miatt: az uniós pénzeket álmaik beteljesítésére használó magyar politikusokat, vagy magát az EU-s támogatási rendszert, amelyik hagyja, hogy sokszor marhaságokra költsék a lemaradt tagállamoknak küldött forrásokat.

 

A vonalon átlagosan 30 ember utazik naponta, ami ahhoz képest, hogy 600 millió forintos uniós támogatás ment el az építkezésre, kevésnek tűnik. Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért EP-képviselője felhívta az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) és az Európai Bizottság regionális politikáért felelős főigazgatóságának (DG Regio) a figyelmét, hogy „felmerül az EU-s pénzekkel való visszaélés gyanúja”, és kisebb kavarodást okozott hétfőn, amikor a brit Telegraphnak lenyilatkozta: az eredeti pályázat szerint napi 2500-2700 főre tervezték az utasforgalmat.

A Miniszterelnökség kedden tiltakozott ez ellen. Csepreghy Nándor államtitkár emlékeztetett, hogy a kormány sosem állította, hogy naponta több ezer utas fogja használni a kisvasutat. Évi tízezer, vagy naponta átlagosan 27-28 utassal számoltak.

A több ezres adatot az Átlátszó kapta a Nemzeti Közlekedési Hatóságtól (NKH) tavaly márciusban, de a Miniszterelnökség szerint nem a felcsúti kisvasútra, hanem a Bicske és Lovasberény közötti, normál nyomtávú vasútfejlesztésre vonatkoznak. Hogy miért ezt küldte el az NKH az Átlátszónak ahelyett, amit a lap kért, azt a Miniszterelnökség nem tudta megmondani. 

A DG Regio azt a választ küldte Jávornak, hogy „a képviselő által bemutatott utasszámok nincsenek összhangban a pályázatban foglaltakkal.” Az írták: a projekt végleges kifizetése előtt fogják ellenőrizni a szerződések teljesítését, és ha jelentős eltérést találnak, az problémát okozhat.

Az OLAF nyomozásai több, mint egy évig is eltartanak. Csepreghy államtitkár ugyanakkor azt mondta,  hogy a kormány tudomása szerint nem indult EU-s eljárás Magyarország ellen, legalábbis hivatalos értesítés erről még nem érkezett. 

Hatékonyan költjük az EU-s pénzt?

Ha az utasszámok rendben is vannak, a kérdés inkább az, hogy miért lehet átvinni az Európai Unió támogatási rendszerén egy előre láthatóan nem hatékony beruházást?

„Nem sajnálom Orbántól a kisvasútját, építsen magának, de a pénzt, amit az ország felzárkóztatásra kap, sokkal értelmesebben is el lehetne költeni – mondta Jávor Benedek az EUrologusnak. – Aki Magyarországon egyszer ült már vasúton, az tudja, hogy hol lehetne 600 millió forintot hatékonyabban elverni.”

Hozzátette, hogy az unió egész kohéziós politikája nyomás alatt van; széles körben az a meggyőződés alakult ki, hogy a mostani rendszer nem a pénzek hatékony elköltésére ösztönöz. Ugyanezt a vélekedést hallottuk több szakértőtől is egy múlt heti budapesti beszélgetésen, ami után azt a kérdést tettük föl magunknak, hogy vajon mi vagyunk-e az EU lyukas vödre?

„Ha az az üzenet, amit Brüsszelbe küldünk, hogy az uniós pénzeket a) ellopjuk, b) ökörségekre költjük, ennél erősebb üzenet nem kell abban a vitában, hogy a Kelet-Európa felzárkózására szánt uniós pénzeket zárolni kellene” – fejezte be Jávor.

Nem csak Felcsúton lehet kisvasutazni!

A kisvasutak szerelmesei máshol is találnak újdonságot: a Börzsönyben június elejére újították fel a Márianosztra–Nagyirtáspuszta vonalat. „A 7 kilométeres pályaszakasz vonalvezetése, szintemelkedése, lejtése, tájesztétikai értéke kuriózumnak számít a hazai, de bátran mondhatjuk, hogy az európai kisvasutas kínálatban is” – írta a Turista Magazin.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !