A skótok menthetik meg a magyar munkavállalókat Angliában
További Eurologus cikkek
- Majdnem 20 százalékkal csökkent a GDP Spanyolországban, Olaszországban és Franciaországban
- 30 ezer betegnek juttat koronavírus-gyógyszert az EU
- Az EP jelenlegi formájában megvétózza a tagállamok alkuját, az egyik ok a jogállamiság
- EU-s költségvetésről, jogállamiságról vitatkoztak az EP-ben: elégedetlenek a képviselők
- Az EP nem ért egyet a költségvetési alku jogállamisági részével és a forráscsökkentésekkel
Legfrissebb híreink
- Orbán Viktor bejelentette: jövőre Budapestre érkezik a Türk Tanács
- Keményen beleszállt Elon Muskba a világ leghíresebb írója
- Megfulladnak egy indiai városban a szmogtól, veszélyes kategóriába sorolták a várost
- Dél-Korea durván lesújtott a Metára illegális adatok gyűjtése miatt
- Varga Mihály a magyar elnökség nagy sikeréről számolt be
- Észak-Korea rakétákat lőtt ki Japán irányába egy teszten
- Vasúti kalauzt késelt meg egy illegális bevándorló
- Rendkívül szoros lesz az idei amerikai választás
- Minden, amit az amerikai elnökválasztásról tudni kell, de eddig féltél megkérdezni
- Fico-párti nyugdíjasoknak öltöztek be egy osztály diákjai Szlovákiában, politikai botrány lett belőle
Theresa May brit miniszterelnök hétfőn Skóciába és Észak-Írországba utazott, hogy megnyugtassa a két országrészt, amelyek az Egyesült Királyság egészével szemben az uniós tagságra voksoltak az egy hónappal ezelőtti népszavazáson, és emiatt többen feldobták a függetlenedés gondolatát.
A skótok szinte teljesíthetetlen követelésekkel állnak elő
Az edinburgh-i kormány azt mantrázza, hogy Skócia érdekeit meg kell védeni a kilépési tárgyalásokon, különben 2014 után megint népszavazást kérhetnek az elszakadásról. Nicola Sturgeon skót miniszterelnök hétfőn tisztázta, hogy pontosan mit kell kicsikarnia a brit vezetésnek az EU-tól.
London beleegyezése kellene
Csak a brit kormány jóváhagyásával népszavazhatnak a skótok, de ez aligha lenne meg. Theresa May azzal érvel, hogy nemrég megadták nekik a lehetőséget. Igaz, akkor még nem volt úgy, hogy az Egyesült Királyság kilép az EU-ból, és csúnyán nézne ki, ha a kilépési népszavazás után megtagadnák a skótok referendumát.
Ragaszkodnak ahhoz, hogy a közös piac részei maradjanak, ami azt jelentené, hogy maradna a munkaerő szabad áramlása is. Uniós részről számtalanszor leszögezték, hogy ezt nem lehet leválasztani. Így épp a kilépéspártiak egyik fő problémáját, a keleti uniós országokból jövő bevándorlást tartatnák meg. Emellett többek között a döntéshozatalba is bele szeretnének szólni.
Az jelentené az EU-val a legszorosabb kapcsolatot, ha a britek csatlakoznának az Európai Gazdasági Térséghez. Ez az uniós tagság felvizezett változata, a közös piac kiterjesztése a közös külpolitika és a belpolitikai együttműködés jópár eleme nélkül olyan országokra, amelyek nem akartak teljesen csatlakozni az EU-hoz. Cserébe nekik is be kell dobniuk pénzt a közösbe: a norvégok például jóval többet költenek fejenként, mint a britek tették uniós tagként. Elvileg van befolyásuk a döntések előkészítésére, de magába a folyamatba még a saját honlapjuk is elismeri, hogy semmi beleszólásuk, ami nem egyeztethető össze a skótok követelésével. Ráadásul a kilépéspártiak jó része, köztük Boris Johnson külügyminiszter egy egyszerű szabadkereskedelmi egyezményt választanának a széles menüből. (Ebből a kínálatból válogathatnak.)
Az északíreket a határral nyugtatta May
Észak-Írországban a szavazók 56 százaléka az uniós tagság mellett voksolt. Most egyesek attól tartanak, hogy a kilépés miatt ismét fellángolhat a protestánsok és a katolikus írek közti ellentét, ami évtizedekig véres összecsapásokkal és merényletekkel keserítette az ország életét. Martin McGuinness, aki a radikális Sinn Féin tagjaként az északír kormány második embere, olyan népszavazásról beszélt, amellyel csatlakoznának Írországhoz.
A nyugalom fenntartása miatt is fontos lenne, hogy a lehető legpuhábban lépjenek ki az EU-ból, így megmaradhasson a szoros kapcsolat Írországgal. Eddig szabadon, ellenőrzés nélkül lehetett átlépni az ír-északír határon, de Theresa May hangsúlyozta, hogy ez jóval az uniós csatlakozás előtt is így volt.
Kacsa, vagy már megkezdődtek a tárgyalások?
Közben a brit médiában elterjedt, hogy a britek valóban maradnának a közös piacban, cserébe az EU komoly engedménnyel tenné lenyelhetővé a szabad munkaerő-vándorlást. Olyan vészféket ajánlanának fel a bevándorlásra, mint amit a népszavazás előtt David Cameron előző brit miniszterelnök kiharcolt, de jóval nagyobb mozgástérrel a londoni kormánynak. Négy helyett akár tíz évre korlátozhatnák az érkezők hozzáférését a brit jóléti juttatásokhoz. Brit források arról beszéltek a Guardiannek, hogy ugyan még nagyon korai időszakban vannak, de a vészfék „határozottan az egyik ötlet, ami most az asztalon van”. Állítólag uniós eurokraták is megerősítették a hírt, de a cikkben csak az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének tanácsadóját idézték, aki nem zárta ki a lehetőséget, bár nem hivatalos minőségében beszélt erről.
A hír azért meglepő, mert eddig uniós részről folyamatosan azt sulykolták, hogy amíg London nem adja be a hivatalos kilépési kérelmet, nem lesz semmiféle egyeztetés, ráadásul a David Cameron uniós tagságért cserébe kiharcolt engedményei már nincsenek az asztalon, hiszen a britek a kilépés mellett döntöttek. Utóbbit ismételte Margaritisz Szkinasz bizottsági szóvivő is, bár nem cáfolta teljesen egyértelműen, hogy lenne valami egyeztetés a háttérben. „Sem szivárogtatásokat, sem vágyálmokat nem kommentálunk” – válaszolta.
Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán!
Cikkek, esélyek, portrék, eredmények, térképek – minden egy helyen!
Ne maradjon le semmiről, kövesse az Indexen az amerikai elnökválasztás legfontosabb pillanatait és böngéssze a Fehér Ház blog tartalmait!
November 1-től folyamatosan frissülő hírfolyamunkban számolunk be minden fejleményről, a voksolás éjszakáját kiemelt figyelemmel kísérjük. A választás másnapján reggel hét órától élő videós műsorral jelentkezünk, interaktív térképeink segítségével pedig minden információt megtalál!
Rovataink a Facebookon