Orbán ismertette az EU két nagy baját

Angela Merkel megfejtette, mire vágynak az emberek Európában: biztonságra. Ezt az igényt szeretné kiszolgálni néhány újítással, amelyekkel jövő tavaszra készülhetnek el, derült ki a pénteki varsói csúcstalálkozón, ahol a német kancellár a visegrádi országok miniszterelnökeivel tárgyalt.

 Orbán és Bohuslav Sobotka cseh kormányfő szerint az EU-nak közös hadsereget kellene létrehoznia. Ez a két kormányfő szerint nehéz feladat, de ideje tárgyalni róla. Az EU-ból távozó Nagy-Britannia az ehhez hasonló lépéseket kategorikusan ellenezte, a brexit révén nőhet a közös hadsereg létrehozásának esélye.

A biztonságnak csak az egyik eleme a védelmi politika, amiről a kormányfők közösen kijelentették, hogy központi jelentősége van. Az uniós országoknak már a mostani szabályok is megengedik, hogy több közös biztonság- és védelempolitikai akciót tervezzenek.

A terrorizmus ellen is együtt kell küzdeni, ki kell építeni egy schengeni ki- és beutazási nyilvántartási rendszert, és a migráció ügyével is foglalkozni kell, különösképpen azzal, hogy milyen „humanitárius felelősségvállalásra” van szükség az EU részéről, mondta Angela Merkel az MTI szerint.

A másik, talán fontosabb feladat, hogy az Európai Uniót úgy kell átalakítani, hogy az „a jólét ígéretét” jelentse az emberek számára, hogy a megélhetésüket és a jövőjüket érezzék biztonságban. Ehhez gazdasági fejlődésre van szükség. „Az EU 2000-ben azt a célt tűzte ki maga elé, hogy a világ legdinamikusabban fejlődő és a tudásra építő gazdasági térsége lesz, de ez nem sikerült” – mondta a német kancellár, kiemelve, hogy különösen a digitalizáció területén nagy a lemaradás.

Orbán a költségvetési fegyelemre esküszik

Orbán Viktor elmondta, hogy nem szívesen lépne a gazdaságösztönzés útjára. Elismerte, hogy digitális fejlesztésekre nagy szükség van, de ha a gazdaságpolitikáról van szó, ő a szerkezeti átalakításokra, a gazdasági stabilitásra, és a költségvetési fegyelemre esküszik, fejtette ki a pénteki tanácskozás után.

„Tudom, hogy ezt sokan fel akarják lazítani, valami mást javasolnak, de Magyarország ezzel a szigorú költségvetési politikával lábalt ki a válságból, és lett gazdasági értelemben sikertörténet, tehát mi javasoljuk ennek fenntartását” – jegyezte meg a magyar miniszterelnök.

Az EU két baja

A tárgyalások megkezdése előtti sajtótájékoztatón a magyar miniszterelnök az EU két szerinte létező problémájáról beszélt. A magyar kormányfő úgy vélte, hogy a britek kilépése az Európai Unióból nem kiváltó oka, hanem következménye az Európán belüli helyzetnek, az EU pedig teljesen elvesztette adaptációs készségét. 

"Két bajjal kell egyszerre megküzdenünk. Az első az, hogy az Európai Unió elvesztette az adaptációs készségét szinte minden dimenzióban. Nem tudtuk levonni a pénzügyi válság következményeit, nincs jó válaszunk a népvándorlásra, a terrorizmusra és az Európán belüli - az unió szempontjából külpolitikai - kérdésekben sem", mint például Ukrajna. 

Szerinte a második baj, amellyel az EU küszködik, az, hogy az unió a már létező szabályait sem tartja be, amelyek a határvédelemre és a schengeni övezetre, a költségvetési fegyelemre és a pénzügyi intézmények működésére vonatkozik.

Merkelnek hiányzik a közelség az élethez

Merkel a szeptember 16-i pozsonyi csúcstalálkozón egy uniós reformfolyamatot indítana el, amely 2017 nyarára érhet véget. A folyamatot az EU elődjeként számon tartott Európai Gazdasági Közösséget (EGK) megalakító római szerződés aláírásának 60. évfordulóján - 2017. március 25-én - zárhatják le hivatalosan - jelezte a német kancellár.

Merkel nagyon jó kezdeményezésnek tartja, hogy nem Brüsszelben, hanem Pozsonyban rendezik az EU jövőjével foglalkozó tanácskozást, mert annak révén, hogy az Európai Tanács – az uniós tagországok állam-, illetve kormányfőit összefogó testület - szinte kizárólag Brüsszelben ülésezik, „néha egy kicsit hiányzik a közelség az élethez és ahhoz az érzéshez, hogy mit is jelent Európa”.

(Borítókép: Rober Fico szlovák kormányfő Angela Merkel német kancellár Beata Szydlo lengyel kormányfő Orbán Viktor miniszterelnök és Bohuslav Sobotka cseh kormányfő. Fotó: MTI/PAP/Radek Pietruszka)