Tényleg a migránsoknak adja a fejlesztési pénzünket az EU?

Időről időre felröppen, hogy az Európai Unió a migrációs válság miatt máshonnan csoportosít át pénzt a bevándorlás kezelésére. Olyan területekről vonnak el forrásokat, amelyek a keleti országoknak – köztük Magyarországnak – hasznot hajtanak, vagy a durvábbik változat szerint egyenesen büntetnek minket, amiért a visegrádiak ellenzik a kötelező újraelosztást.

Még a fideszes Deutsch Tamás sem állt bele az „aki menekültügyben nem lép egyszerre, nem kap rétest estére” olvasatba. Az egyik legnagyobb uniós pénzbödönnel, a regionális politikával foglalkozó európai parlamenti képviselő szerint egymással párhuzamosan zajlanak események, de külön kell választani ezeket. Valóban több olyan politikai nyilatkozat hangzott el, amely szerint az „agyrém” európai uniós menekültszétosztási tervet végre nem hajtani akarókat büntessék – ha kell, zárolással vagy felfüggesztéssel – de nem erről van szó.

A párhuzamosok csak egyesek képzeletében találkoznak

Két dolog történik egyszerre:

• a jövő évi uniós költségvetés tárgyalása,
• a hétéves költségvetési terv felülvizsgálata. Ebben a keretköltségvetésben rögzítették a főbb összegeket és irányokat a 2014-2020-as időszakra, és az Európai Parlament azzal a feltétellel fogadta el, hogy félidőben újból átnézik. Épp most kezdődött el ez a folyamat is.

– nyugtat mindenkit Deutsch Tamás, az EP költségvetési ellenőrző bizottságának tagja. Jól jön például, hogy emelik a tejtermelőknek járó segítséget.

Ahogy azt a portfolio.hu már levezette, a főleg keleti tagoknak jutó támogatási összegek azért csökkentek, mert még nem nagyon kezdték el lehívni a 2014–2020-as pénzeket. Magyarországot ez kevésbé érinti, mert a Miniszterelnökség erőltetett tempóban nyomatja a pályázatokat, ugyanis 2019-re minden egyes eurót ki akar fizetni.

Deutsch Tamás szerint egyetlen olyan elem van, ami a keletiek büntetéséről szóló „hangzatos nyilatkozatok megvalósulásának előhírnöke lehet”. Ez a félidei felülvizsgálatban egy válságalap ötlete. Azért hoznák létre, mert krízishelyzetekben, például a migránsválságban is, állandóan kárhoztatják az EU-t, hogy lassan válaszol a kihívásokra. Ez azért van, mert a bürokratikus rendszerben lassan megy a pénz átcsoportosítása. Nagyobb árvíz után például már rég visszaköltöznek a lakók, mire megérkezik az uniós segély – hozott egy példát a képviselő. Az új alapba a tagállamoknak járó, de fel nem használt pénzeket csoportosítanák át. Ez pedig akár „megnyithat egy gondolkodást a kohéziós vagy vidékfejlesztési források átcsoportosításáról”. Csakhogy a tartalékról még a „migránsügyben megengedőbb országok képviselői is kétségeket fogalmaztak meg”, úgyhogy kétséges, hogy megvalósul-e.

Legfeljebb 2020 után lehetne nagyobb változás

Megint más kérdés, mi lesz, ha leketyeg a mostani hétéves költségvetés. A 2020 utáni helyzetnek „megint megvan a maga dinamikája”, és 2017 közepétől indul majd a vita erről. Deutsch Tamás szerint lehetnek komolyabb változások, de azt nem hiszi, hogy például megszüntetnék az egyik legnagyobb pénzcsapot, a kohéziós politikát.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán!