Megint pénzt vonna el Magyarországtól Renzi
További Eurologus cikkek
- Majdnem 20 százalékkal csökkent a GDP Spanyolországban, Olaszországban és Franciaországban
- 30 ezer betegnek juttat koronavírus-gyógyszert az EU
- Az EP jelenlegi formájában megvétózza a tagállamok alkuját, az egyik ok a jogállamiság
- EU-s költségvetésről, jogállamiságról vitatkoztak az EP-ben: elégedetlenek a képviselők
- Az EP nem ért egyet a költségvetési alku jogállamisági részével és a forráscsökkentésekkel
Legfrissebb híreink
- Döntöttek a német szociáldemokraták a kancellárjelöltről
- Szerbia elnöke elárulta, hogy az Európai Uniót vagy Kínát választja-e
- Elszabadultak az indulatok, verekedés tört ki a szerb parlamentben
- Itt a hivatalos végeredménye a nagy meglepést hozó romániai elnökválasztás első fordulójának
- Drámai bejelentés: megállhat a vérontás a Közel-Keleten, zuhannak az olajárak
- Tizenheten eltűntek, miután elsüllyedt egy turistahajó a Vörös-tengeren
- Miért nyert Romániában egy trumpista, és futott be mögé egy vallásos liberális jelölt?
- 18+Családi vérengzés Törökországban: a legközelebbi hozzátartozóival végzett egy férfi
- Szijjártó Péter szerint kulcsfontosságú az együttműködés az új kamarai vezetéssel
- Megkezdődtek a letartóztatások az újvidéki pályaudvari tragédia után Szerbiában
Matteo Renzi olasz kormányfő egy szerdai beszédében „nagyon kemény” állásfoglalást szorgalmazott az olyan európai uniós tagállamokkal szemben, amelyek sok forrást kaptak, de igyekeznek kihúzni magukat a migránsok áthelyezéséről vállalt kötelezettség alól, írja az MTI.
A miniszterelnök az olasz képviselőházban a kormány álláspontját ismertette az Európai Tanács október 20-án és 21-én esedékes brüsszeli ülése előtt, amelynek egyik témája a migráció lesz.
Matteo Renzi alapvetőnek nevezte, hogy nagyon kemények legyenek a jelentős EU-forrásokban részesülő, de a migránsok áthelyezésére hivatalosan vállalt kötelezettségektől magukat elhatároló országokkal szemben. Kijelentette, hogy az EU-hoz tartozás egyenlő kötelességeket ró a tagállamokra, és a következő európai költségvetésben figyelembe kell venni, „ki mond igent vagy nemet az áthelyezésekre”.
A fentiek alapján nem teljesen egyértelmű, hogy csak arról a korábban – többek között magyar ellenszavazattal – elfogadott átmeneti áthelyezésről van-e szó, amellyel 1294 menedékkérőt kellene fogadnunk. Az MTI szerint az olasz miniszterelnök a hivatalosan vállalt kötelezettségekről beszélt. A magyar népszavazás a kormány értelmezésében is csak jövőbeni, felső korlát nélküli áthelyezésről szól, és ez még messze van az elfogadástól (holnap a belügyminiszterek akár ki is nyírhatják). Vagyis valószínűleg nem a népszavazás eredményével kötözködik az olasz kormányfő.
Orbán: meglátjuk, ki hol lesz addigra
Nem ez az első eset, hogy Matteo Renzi beszól a kvóták miatt. Februárban az uniós csúcson akasztotta össze a bajszát Orbán Viktorral. A magyar miniszterelnök akkor így vágott vissza: „Ez egy olyan szakma, a mienk, hogy nagyon meg kell becsülni a következő napot is, ha az ember megérte a hivatalában. Ezért szerénységre inteném magunkat arra vonatkozóan, hogy milyen ígéreteket tegyünk meg vállaljunk 2020 utánra. Úgyhogy az ilyen típusú fölvetéseket a sok puskaport szagolt veteránok türelmével és nyugalmával szoktam fogadni.
Majd meglátjuk, ki hol lesz 2020-ban, és mit fog akkor csinálni.
Nem véletlenül csak 2020 utánról van szó
Akárhogy is lesz, 2020-ig csak egyhangúlag lehetne hozzányúlni a költségvetéshez, erősítette meg a februári csúcson Orbán Viktor. A fideszes Deutsch Tamás szerint is csak halvány esély lenne rá, hogy a következő költségvetés előtt a menekültügy miatt fejlesztési pénzeket vonjanak el Magyarországtól. A 2020 utáni helyzetnek persze „megint megvan a maga dinamikája”, 2017 közepétől indul majd a vita erről.
Hamar be is igazolódhat, amire Orbán Viktor utalt: nemsokára népszavazást tartanak az olasz felsőház reformjáról, és Matteo Renzi korábban azt mondta, ha nem megy át a javaslat, lemond. Azóta igyekezett visszatáncolni az ígéretéből, mert az előrejelzések inkább a nemek győzelmét vetítik előre.
Másfajta büntetés jöhet
Az olasz miniszterelnök bukása viszont nem jelentené azt, hogy pénzveszteség nélkül megússza a magyar kormány. Az elfogadott, 1294-es áthelyezés végre nem hajtása miatt kötelezettségszegési eljárás indulhat, figyelmeztetett még februárban Navracsics Tibor.
Ha egy tagállam nem hajt végre egy döntést, az Európai Bizottság tájékozódik, majd párbeszédet kezd a tagállamokkal, amiből eljárás és európai bírósági ügy lehet. „Gondolom, hogy a jelen esetben is hasonló a mechanizmus” – mondta. „Nem tudom, az Európai Bizottság emiatt a normális eljárást folytatja le, vagy rugalmasságot mutat,” de „az én ismereteim szerint a Bizottság ilyenkor mindig a végrehajtás fontosságát hangsúlyozza, úgyhogy számomra ez inkább a normál eljárást vetíti előre.”
Jövő szeptemberig 120 ezer menedékkérőt kellene széttelepíteni Olaszországból és Görögországból (ebből jut 1294 Magyarországra), ám eddig egyik tagállam sem csipkedte magát, és néhány még senkit sem vett át. Utóbbiak közt van Magyarország, sőt, a szeptemberi állás szerint hazánk az egyedüli, amely semmilyen lépést nem tett a végrehajtás felé.
Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán!
Rovataink a Facebookon