Az Iszlám Állam volt szexrabszolgái kaptak uniós díjat

Nádia Murád és Lámia Adzsi Bassár kapja idén a Szaharov-díjat. Az elismerést 1988 óta minden évben azoknak ítélik oda, akik az emberi jogok megsértésére irányítják rá a figyelmet.

A két nő ahhoz a jazidi vallási kisebbséghez tartozik, amely ellen az Iszlám Állam különösen kegyetlen tisztogatásba kezdett. Több száz nőt raboltak el szexrabszolgának, egyikük később könyvben írta le, hogyan bánt velük a terrorszervezet.

Nádia Murád Beszi Taha és Lámia Adzsi Bassár szintén a sorstársaik szószólóivá váltak, és a nyilvánosság előtt képviselik az Irakban élő jazidi közösséget.

Mindketten akkor kerültek fogságba, miután szülőfalujukat elfoglalta az Iszlám Állam. A terrorszervezet óriási mészárlást rendezett, amiben Nádia Murád elveszítette hat bátyját, valamint édesanyját. Utóbbit nyolcvan idősebb asszonnyal együtt ölték meg, miután úgy ítélték, hogy nincs szexuális értékük. A gyerekeket és a fiatal nőket aztán rabszolgává tették.

Mindkét leendő aktivistát szexuális célokra adták-vették, Lámia Adzsi Bassárt például ötször cserélték a harcosok egymás közt. Arra is kényszerítették, hogy bombákat és öngyilkos mellényeket készítsen Moszulban, miután az Iszlám Állam kivégezte fivéreit és édesapját, írja az Európai Parlament sajtóközleménye.

Végül mindkettejüknek sikerült elmenekülnie, de Lámia Adzsi Bassárnak – nyomában a terrorszervezet harcosaival – egy akna megölte két ismerősét, őt magát pedig megsebesítette és majdnem megvakította.

Török és krími jogvédők is a döntősök közt

Az idei döntősök között volt Musztafa Dzsemiljev, a krími tatárok Medzsliszének (parlamentjének) volt elnöke és volt ukrán képviselő, aki fél évszázada küzd az emberi és kisebbségi jogok védelméért. Dzsemiljev féléves volt, amikor a családját a többi krími tatárral együtt deportálták Ázsiába. Csak 45 évvel később tudott visszatérni, de amióta Oroszország annektálta a Krím félszigetet, megint nem engedik haza.

A másik jelölt Can Dündar, a török Cumhuriyet napilap volt főszerkesztője. Őt tavaly novemberben tartóztattak le, miután az újságban felvételeket jelentettek meg arról, ahogy a török titkosszolgálat fegyvereket csempész és ad át a szíriai felkelőknek. Az EU egyébként márciusban alkut kötött Ankarával, hogy leszorítsa a menekültek számát.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán!

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!