Hogy áll a Brüsszel–Budapest atomháború?

Az Európai Bizottság csütörtökön szabályosnak találta, hogy a paksi atomerőmű bővítésével közvetlenül az orosz energiavállalatot bízta meg a magyar kormány, és nem írt ki nyilvános közbeszerzési pályázatot.

Tavaly novemberben küldött felszólító levelet az uniós ellenőrző szerv Magyarországnak. Akkor sérelmezték, hogy átlátható eljárás és pályáztatás nélkül ítélték oda két új reaktor építését és a két meglévő reaktor felújítását az oroszoknak.

Majdnem napra pontosan egy évvel később lezárult a vizsgálat. Magyarország kielégítően bizonyította, hogy a projekt technikai és biztonsági követelményeit csak egyetlen cég képes teljesíteni, áll a hivatalos indoklásban.

Ilyen esetben a Bizottság egytől egyig végignézi ezeket a technikai követelményeket, és Magyarországnak mindegyiknél indokolnia kell, hogy miért a Roszatom az egyetlen szóba jöhető cég. Ez a párbeszéd zajlott az elmúlt évben. „Rengeteg kérdést föltettünk, amit a magyar hatóságok megválaszoltak” – tette világossá hétfőn Lucía Caudet, az Európai Bizottság belső piaci szabályozásért felelős szóvivője.

„A reaktor mérete, a magyar elektromos hálózat természete, valamint az európai és a magyar nukleáris biztonsági szabályoknak való megfelelés” indokolták elsősorban a döntést.

A reaktorokat tehát az oroszok építik, de Magyarország „elkötelezte magát amellett, hogy a projekt többi részére átláthatóan és egyenlő feltételek mellett talál alvállalkozókat”. A szóvivő az EUrologusnak kihangsúlyozta, hogy ez „a többi rész” a teljes projektköltség nagyjából 70 százalékát teszi ki. „Szoros figyelemmel kísérjük a kivitelezést” – tette hozzá. A bővítéshez az orosz fél szolgáltatja majd a hitelt is, ezt a pénzügyi konstrukciót azonban nem vizsgálta a Bizottság.

A Westinghouse pályázott volna

A japán-amerikai energiacég, a Westinghouse csalódottan nyilatkozott a Politicónak. Azt írták: ők érdeklődtek, sőt, időt és erőforrást nem kímélve küldtek be technológiai és üzleti tájékoztatást a Paks projektnek, a pályázat előkészítő fázisában. „A hirtelen bejelentés, hogy közvetlenül ítélik oda a bővítést, nagy meglepetésként ért minket, mert az előzetes egyeztetéseink alapján úgy gondoltuk, hogy a Westinghouse AP1000-es reaktora igen versenyképes alternatívát jelentett volna. Sajnos nem kaptuk meg a lehetőséget, hogy pályázzunk.”

Csehországban ugyanolyan VVER 440-es reaktorok üzemelnek, mint Pakson, és a magyarországi fejlesztéshez hasonlóan itt is bővíteni szeretnék az erőművet. A csehek viszont világszerte meghirdették a lehetőséget más cégeknek, mutatott rá a Westinghouse.

Az uniós vizsgálat közben mégsem hallatta a hangját a Toshiba tulajdonában álló vállalat. A bizottság szóvivője elmagyarázta, hogy a saját szakértőik a piacon fellelhető technológiákat számba véve vizsgálódtak, nem vették föl a kapcsolatot más lehetséges beszállítókkal, de szívesen fogadták volna a hozzászólásaikat. „Megerősíthetem, hogy nem kaptunk ilyeneket” – jelentette ki Caudet.

A Bizottság tehát kizárólag a magyar hatóságokkal és a két panasztevővel, Jávor Benedek európai parlamenti képviselővel (Párbeszéd) és egy civil szervezettel tartotta a kapcsolatot, amelyiknek nem árulták el a nevét. A két panasz egymástól függetlenül futott be az uniós testülethez.

Ez már személyes ügy

Lázár János csütörtökön új szintre emelte a kétszemélyes háborút Jávor Benedekkel, amikor sajtótájékoztatón azt üzente neki: a politikához nem elég a tehetség, tisztesség is kell hozzá, és a helyében elgondolkodna rajta, hogy befejezi a pályafutását. Azt mondta, a zöldpárti politikus nem bírja elviselni, hogy leverték a Paks elleni támadásait.

Jávor a Facebookon viszonozta a személyeskedést. Felidézte, hogy a Paksra tervezett orosz reaktortípus, a VVER-1200 egyik példánya az építés alatt összeomlott az oroszországi Leningrád 6-os és a belorusz osztoveci erőműben is, a szintén oroszországi Novovoronyezs erőműben pedig három hetet bírt ki üzemben. „Logikus, hogy a kormánynak ez az egyetlen erőműtípus felel meg. Idiótáknak ócskavas dukál” - írta.

Következő posztjában arról számolt be, hogy a bolgár ügyészség a héten vádat emelt Rumen Ovcsarov korábbi gazdasági és energetikai miniszter ellen, azzal vádolva, hogy a végül lefújt belenei atomerőmű előkészítése kapcsán mintegy 190 millió euró (60 milliárd forint) veszteséget okozott a bolgár államnak. „Paks II-re már eddig is ennek sokszorosát költötte Lázár János. Hosszú, szomorú évek lesznek azok a börtönben.”

Maradt még egy kérdés

Január óta abban az ügyben is nyomoz az Európai Bizottság, hogy valóban megtérül-e magától a paksi beruházás, vagy titokban állami pénzből tervezik telepumpálni, hogy tartani lehessen a beígért kedvező kilowattóra árakat.

A Politico megszellőztette, hogy szerdán ezt a vizsgálatot is lezárják Brüsszelben, de bizottsági források ezt egyértelműen cáfolták az EUrologusnak.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán!