Bevallotta a német EU-biztos, miért éri meg a kelet-európai országokat támogatni

Egy mondatban összefoglalta az európai gazdaságot mozgató törvényeket Günther Oettinger, a német európai uniós biztos. Az EU-s büdzsé felügyeletével megbízott politikust arról kérdezte a Global Handelsblatt, hogy nem kellene-e megbüntetni Lengyelországot és Magyarországot, amiért nem fogadnak be menekülteket. Milliárd eurókat lehetne megspórolni az uniós költségvetésben, ha nem utalnának nekünk több fejlesztési támogatást, vetette föl a lap.

Az ötlet nem új, korábban a bevándorlásnak leginkább kitett két ország, Olaszország és Görögország vezetői is követelték, hogy ne kapjon annyi pénzt a közösből az a tagállam, amelyik nem hajlandó osztozni a közös európai felelősségen, a menedékkérők befogadásában.

Nem szabad arra használni a költségvetést, hogy azon keresztül szabjunk ki politikai büntetéseket

– tette világossá Oettinger. – A strukturális alapok azért vannak, hogy versenyképesebbé tegyék a gyengébb régiókat. És minden eurónak, amit az EU Lengyelországnak ad, nagy része Németországba jön vissza. A lengyelek arra használják ezt a pénzt, hogy a német építőiparnak adnak belőle megrendeléseket, német gépeket és német teherautókat vásárolnak. Tehát a nettó befizetőknek, mint Németország, az kell, hogy legyen az érdekük, hogy fenntartsák a strukturális alapokat. 

Gazdasági szempontból Németország nem nettó befizető, hanem nettó kedvezményezett.

Nyilvánvalóan nem állnak pontos számítások emögött a kijelentése mögött. Rámutat az EU-s gazdaság fontos dinamikájára, de nagyjából annyira lehet szó szerint venni, mint amikor Lázár János ugyanebből a logikából kiindulva arról beszélt, hogy Magyarország valójában többet veszít az EU-tagsággal, mint amennyit nyer. Akkor tételesen cáfoltuk a magyar kormány állításait.

Günther Oettinger volt az, aki az oroszbarát német üzletember Klaus Mangold magángépén utazott Budapestre tavaly tavasszal.

Valamit valamiért

Nem titok, hogy gazdasági érdekből bővítették az Európai Uniót a keleti tagállamokkal, és sokat emlegetett tény, hogy a német ipar az európai gazdaság motorja.

Ezért követelik meg európai uniós szabályok az átláthatóságot az állami megrendelésekben, ezért írják elő szigorúan, hogy minden európai cég egyenlő esélyekkel pályázhasson közbeszerzéseken. Ezért kérik vissza az uniós támogatás egy részét, hogyha ezeket a szabályokat megszegik, mint például a négyes metrónál.

„Így működik a dolog: pénzt kapunk a regionális támogatásokból, cserébe megnyitjuk a piacainkat a többieknek” – magyarázta az EUrologusnak tavalyelőtt Elżbieta Bieńkowska, az ipar- és vállalkozáspolitikáért felelős EU-biztos. A lengyel politikus azonban azt is hozzátette, hogy Nyugat- és Kelet-Európa viszonya egyre kevésbé egyoldalú: „a régi tagállamok egészen mostanáig úgy tekintettek ránk, mint egy jó piacra, ahol el tudják adni a termékeiket és a szolgáltatásaikat. Most pedig felfigyeltek rá, hogy a cégeink egyre erősebbek, és nem mindig fair eszközökkel lépnek föl velünk szemben.”

Lázár a közös büdzséről tárgyalt Oettingerrel

Günther Oettingert éppen azután kérdezték meg róla, hogy nem kellene-e pénzelvonással büntetni Magyarországot, hogy múlt héten találkozott Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszterrel. A két politikus az uniós költségvetésről és a következő többéves EU-büdzsé irányairól tárgyalt. Günther Oettinger hamarosan benyújtja a javaslatot a 2020 utáni pénzügyi keretre, és arról indított egyeztetéssorozatot, hogy mire költsenek többet. A Miniszterelnökségen korábban azzal is számoltak, hogy a következő költségvetésben már nem lesznek vissza nem térítendő támogatások, Oettinger mostani nyilatkozatából azonban úgy tűnik, hogy ettől nem kell tartani.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !