Óriási bírságot kapott az EU-tól a Google

2017.06.27. 13:13
Visszaélt a keresője erőfölényével, közel 750 milliárd forintnyi eurót kell becsengetnie.

Az Európai Bizottság 2,42 milliárd eurós (közel 750 milliárd forintos) bírságot vetett ki a Google-ra, mert a társaság megsértette az uniós trösztellenes szabályokat. Ennyiből nagyjából hatszor kijönne a vizes vb elszabadult, most valahol 127 milliárd forint körül tartó költségvetése.

A társaság visszaélt a keresőmotorja piaci erőfölényével, amikor jogsértő előnyt biztosított egy másik saját szolgáltatásának, a Google ár-összehasonlítójának. Margrethe Vestager versenypolitikai biztos szerint így a cég a „magatartásával lehetetlenné tette, hogy a versenytársak egyenlő feltételekkel vegyenek részt a piaci versenyben. Ami pedig a legfontosabb, az európai fogyasztókat megfosztotta a valódi választás lehetőségétől és az innováció lehetséges előnyeitől.”

A vállalatnak 90 napja van, hogy változtasson, különben kényszerítő bírságot kell fizetnie. Ez elérheti a Google anyavállalata, az Alphabet átlagos napi globális forgalmának öt százalékát.

Az Európai Bizottság szerint a Google 2004-ben lépett be az ár-összehasonlító szolgáltatások európai piacára, amelyekkel a fogyasztók összehasonlítják az interneten kínált termékeket és azok árait, hogy kiválasszák a legolcsóbb termékeket kínáló online kiskereskedőket. Addigra már sok versenytársuk volt, és

az akkori dokumentumokból kiderül: a Google tudta, hogy a saját szolgáltatása viszonylag gyenge. Egy 2006-os belső irat szerint például a saját összehasonlítójuk „egyszerűen nem működik”.

Az ár-összehasonlítók versenyképessége viszont nagyban függ az általuk generált forgalomtól: minél nagyobb, annál több a kattintás és így a bevétel. Emellett a nagyobb forgalom több kiskereskedőt csábít arra, hogy termékeiket az adott ár-összehasonlítón is listázzák.

A Google 2008 óta felsrófolta a saját összehasonlítója forgalmát, de ez a keresője meglévő erőfölényére támaszkodott, nem arra, hogy jobbá tette a saját szolgáltatását a többiekénél.

Amikor valaki megad egy vonatkozó keresőkifejezést a Google keresőjében, a saját ár-összehasonlítójából származó találatokat módszeresen a találati lista elejére teszi, a versenytársait pedig hátra.

Az adatok szerint még a leginkább előre sorolt rivális is csak átlagosan a lista negyedik oldalán jelenik meg, a többiek pedig még rosszabb helyezést kaptak. Természetesen szinte mindenki az első oldali találatokra, főleg a legelsőre kattint, így a Google jogellenesen visszaélt az erőfölényével.

A visszaélés kezdete óta a Google ár-összehasonlítójának forgalma 45-szörösére nőtt az Egyesült Királyságban, 35-szörösére Németországban, 19-szeresére Franciaországban, 29-szeresére Hollandiában, 17-szeresére Spanyolországban és 14-szeresére Olaszországban. A módszer használatának kezdetekor viszont hirtelen nagyot, akár 80-90 százalékot zuhant a többiek használata, és azóta is legfeljebb csak részben tudtak visszakapaszkodni.

„Nem értünk egyet a mai bejelentésekkel. Részletesen elemezni fogjuk a bizottság döntését, és fontolóra vesszük a fellebbezést - írta válaszközleményében Kent Walker, a Google alelnöke.