May két éves átmeneti időszakot javasol a brexit után Európának

Európa legjobb barátja szeretnénk lenni.

Theresa May optimista, a tárgyalófelek képzelőerejére és kreativitására apelláló beszédet tartott Firenzében. May a reneszánsz egyik csúcsteljesítményének számító, XIV. században épült Santa Maria Novella kolostorban tartotta beszédét. Szerinte az EU és az Egyesült Királyság kapcsolata olyan egyedi, komoly múltra tekint vissza, ami miatt értelmetlen a nulláról kezdeni a két fél közötti kereskedelmi tárgyalásokat. Kreativitással és képzelőerővel azonban olyan egyedi megállapodást köthetnének, amely majd mindkét félnek előnyös lehet.

Ezzel Theresa May folytatta a britek eddigi tárgyalási taktikáját, amivel a konkrét kilépésről szóló megrekedt tárgyalásokról akarják a figyelmet elterelni és az azt követő kérdésekről beszélnek inkább, pedig az EU csak akkor beszélne az utóbbi témákról, ha előbbiekkel megfelelően haladnak, Három kör után nincsenek komoly eredményei a kilépésről szóló tárgyalásoknak, ezért a brit kormányfő időt akar nyerni, hogy a briteknek a brexit után is legyen még ideje meghozni a szükséges intézkedéseket, illetve a vállalkozásoknak, állampolgároknak legyen ideje alkalmazkodni a most még nem látható jövőbeli szabályokhoz. Ennek érdekében Theresa May több – “nagyjából két éves átmeneti időszakot” javasol, ami a 2019. március 29-i kilépést követné.

Újabb időhúzás

Theresa May beszédében a kilépési tárgyalásokkal kapcsolatban két konkrét témáról szólt, amelyeket kiemelten fontosnak tart. Először arról beszélt, a kormányának elsődleges, hogy az Egyesült Királyságban jelenleg élő EU-s állampolgárok a kilépés után is ugyanolyan jogokat élvezzenek és hogy ezt viszonozzák az EU-ban élő brit állampolgárok felé is uniós részről. A másik téma, ami szerint az eddigi tárgyalások eredményes előrehaladásának tekinthető, az az észak-ír határszakasz kérdése. Theresa May kormányának elengedhetetlen, hogy az ír határon a kilépés után se lehessenek fizikai korlátok.

A kereskedelem és a biztonságpolitika az a két terület, amelyek a kilépés után különösen fontosak Theresa May kormányának. Ezekről az Egyesült Királyság más uniós országokkal jelenleg fennálló együttműködéseit felsorolva beszélt, jelezve, hogy országa kiemelten fontos partnere már most is a többi európai államnak. Theresa May szerint az Egyesült Királyságnak továbbra is stratégiai érdeke, hogy együttműködjön olyan országokkal, amelyekkel közös értékrendet vallanak.

Az EU illetékesei már korábban közölték, hogy ameddig a britek nem hajlandóak a kilépéskor az EU-nak visszafizetendő összegről megállapodni, addig nem tudnak továbblépni a tárgyalások menetében. A Financial Times által szerdán kiszivárogtatott információk szerint London csak a töredékét, nagyjából 20 milliárd eurót fizetne Brüsszelnek vissza, míg az EU szakértői 60 milliárd euróra becsülik azt, amivel London a brexit után is tartozna majd a közösségnek. A számla oka, hogy az EU-nak többéves költségvetései vannak. A legutóbbiról 2013-ban állapodtak meg és 2020-ig szól, de ez csak a lekötésekről szól (az uniós projekteket utólag térítik meg a tagállamok a pályázóknak, és ezután utal az EU az adott országnak). A kifizetések 2023-ig mennének a büdzséből. Ha a britek nem adják bele a pénzt, amit a megállapodáskor megígértek, akkor vagy a nettó befizetőknek kell többet bedobniuk, vagy a kassza haszonélvezőinek, köztük Magyarországnak jut kevesebb.

Európai Bizottság: az idő kulcskérdés

May beszédére közleményben reagált Michel Barnier, az Európai Bizottság tárgyalásokért felelős francia vezetője. Ebben egyrészt üdvözli a brit miniszterelnök konstruktív hangvételű beszédét, ugyanakkor hangsúlyozza, hogy az idő kulcskérdés a tárgyalások során:

2018 őszére  meg kell állapodnunk a Brexitről. Az Egyesült Királyság 2019 március 30-án válik az Unió számára harmadik országgá.

Az EU tárgyalódelegációja várja, hogy a britek bővebben kifejtsék a miniszterelnök által péntek délután kifejtett nézeteit – Michel Barnier hétfőn találkozik brit kollégájával David Davis-szel.

Minél előbb állapodunk meg a kilépés részleteiről, annál korábban lesz lehetőségünk a jövőbeli kapcsolatokról szóló konstruktív megbeszélések megkezdésére.

Barnier előrelépésként értékeli May azon kijelentését, amit az Egyesült Királyságban élő EU-s állampolgárok és az EU-ban élő brit állampolgárok jogállásáról nyilatkozott, ugyanakkor a kijelentésnek a brit tárgyalódelegáció pozíciójában is meg kell jelennie. Maynek az ír határ kérdésében tett kijelentését ugyanakkor Barnier nem tudja hova tenni, mert abból nem következik semmi konkrétum arra vonatkozóan, hogy a brit kormány hogyan kíván eleget tenni az ügyben meglévő felelősségének.

Szóljon hozzá az EUrologus   Facebook-oldalán !