Most születik meg az új EU?

„Újjá kell alapítanunk az európai projektet az emberek által és az emberekért”

jelentette ki Emmanuel Macron. A francia elnök kedden a párizsi Sorbonne-on francia és uniós diákok előtt sorolta el a régóta lebegtetett reformterveit.

A „túl gyenge, lassú, nem hatékony” EU-t „szuverénné, egyesültté és demokratikussá” tenné, indított francia, tagállami és uniós zászlók előtt.

„Hagytuk elterjedni a gondolatot, hogy Európa tehetetlen bürokrácia”, pedig „Brüsszel mi vagyunk minden pillanatban”.

Széles körű vitára hívott minden EU-tagot a következő európai parlamenti választás, 2019 előtt (itt már a képviselők felét közös uniós listákról választatná).

Hat kulcs lenne az új EU nyitja

Első helyen a biztonságot említette. Növelni kell „Európa szuverén kapacitását”: létrehozna beavatkozásra képes közös egységeket (papíron már léteznek, de a gyakorlatban még nem bizonyítottak) és beindítaná az „állandó strukturális együttműködést”, azaz azt, hogy tagállamok egy csoportja közösen pörgesse fel a védelmi képességeit. Egy uniós hírszerzési akadémiát, valamint bűnözés és terrorizmus elleni európai platformot is létrehozna, bár az nem nagyon derült ki, hogy utóbbi miben lenne több, mint például a már létező Europol. Közös európai polgári védelemmel küzdene az éghajlatváltozás miatt várhatóan megszaporodó katasztrófákkal.

Másodiknak a migráció szabályozásáról beszélt. Aki valóban menekült, azzal bánjanak méltósággal, de a többieket küldjék haza. Egy uniós menekültügyi ügynökséget szeretne, bár erre épp nemrég adott ki javaslatot az Európai Bizottság. Az uniós tervezet nem cserélné le a tagállami ügynökségeket és nem venné el a kérelmek elbírálási jogát, csak segítene és csak akkor, ha egy ország kéri. A francia elnök most arról beszélt, szerinte az intézménynek össze kellene hangolnia az eljárásokat. Közös uniós határőrséget szeretne (már ilyen is van, de csak kezdetleges állapotban), amely szigorúan védené a határt. A problémát nem lehet csak a származási országokra vagy az első uniós országra hagyni, ahol az EU-ba lépnek – utóbbival arra utalhatott, hogy támogat egy állandó uniós menedékkérő-szétosztási tervet.

Harmadikként a fejlesztéseket pörgetné fel az oktatásra, egészségügyre és energiapolitikára építve. Vezetékeket építene például Franciaország és Spanyolország között (eddig a franciák azzal védték az atomerőműveiket, hogy nem kötötték be a hálózatukba az olcsó spanyol napenergiát). Újjáindítaná a közös pénzügyi tranzakciós adót, amire már volt terv, de az mostanra csúnyán beragadt. A negyedik kulcs, a környezetvédelmi átmenet jegyében széndioxid-adót is kivetne és támogatná az elektromos autókat. Ötödiknek az innovációt izmosítaná egy külön uniós ügynökséggel, ami egyébként már van, épp Budapesten.

Az uniós bürokráciát is megnyesné. Például nem 28 (tagállamonként egy-egy) tag ülne az uniós kvázi-kormányban, az Európai Bizottságban, csak 15.

Külön sebességbe kapcsolnának

A lényeg az euróövezeti terveiben volt, amit megerősítene és gyakorlatilag elválasztana a külsősöktől:

• egy „erősebb költségvetést” akar az „euróövezet szívében”, azaz külön egy kasszát az eurót használó országoknak,
• egy euróövezeti pénzügyminisztert
• és „demokratikus ellenőrzést”, amivel az előzetes információk alapján egy külön euróövezeti parlamentre utalt.

Jobban szabályozná uniós szinten 2020-ra a társasági adót (ez Magyarországon nagyon alacsony), és ennek a betartásához kötné az uniós támogatások jelentős részét adó strukturális alapok pénzeit. A magyar kormány valószínűleg attól se lesz elragadtatva, hogy Emmanuel Macron közelítené egymáshoz a szociális szabályokat és kitart a kiküldött munkavállalói szabályok megváltoztatása mellett.

A leginkább mégis azzal akaszthatja ki Orbán Viktort, hogy a tervekből egy alapvetően kétsebességes EU rajzolódik ki, ahol a belső kör az euróövezet lenne. Bár ő többsebességes Európáról beszélt, amitől szerinte nem kell félni, mert mindig is ez volt a helyzet.

„A kétsebességes Európa a legellenszenvesebb gondolatok közé tartozik számunkra”

– jelentette ki korábban a magyar miniszterelnök.

Szélsőjobbot másoló liberálisok ölhetik meg a terveket

Úgy néz ki, nem nagyon kell aggódni: Emmanuel Macron a német választásra várt a beszédével, amiben megerősített partnerséget ajánlott Angela Merkel újraválasztott kancellárnak, de a vasárnapi voksolás alaposan bekavart a tervének. Már az sem kedvező, hogy miközben Merkelék kereszténydemokrata/keresztényszocialista pártszövetsége majdnem tíz százaléknyi szavazatot bukott, az euroszkeptikus irányból még jobbrább sodródó Alternatíva Németországnak (AfD) 13 százalékkal harmadikként jutott be a Bundestagba.

A francia-német európai együttműködésre mégsem az AfD, hanem

Angela Merkel eddig a szociáldemokratákkal nagykoalícióban kormányzott, de a párt a választás után nem kért a népszerűségét alaposan lebarmoló felállásból.

Így a választási matek alapján egyetlen változat marad, mert az AfD-vel mindenki kizárta az együttműködést, és a szélsőbaloldali Linkével se kompatibilisek a kereszténydemokraták/keresztényszocialisták. A zöldekkel és régi, hagyományos szövetségesükkel, a Német Szabaddemokrata Párttal (FDP) kellene összefogniuk.

Az FDP-t korábban hasonlóan darálta le a koalíció Merkelékkel, mint a szocialistákat, csak a liberálisok még rosszabbul jártak: az előző körben teljesen kiestek a parlamentből. Most nagyjából tíz százalékos eredménnyel térnek vissza, de

Az FDP abban liberális, hogy szabadelvű gazdaságpolitikát akar, de erre alapozva ugyanabba az uniós mentőcsomagok miatti elégedetlenségbe kapaszkodva született újjá, mint amiből az AfD is létrejött. A párt vezetője, Christian Lindner a Politicónak arról beszélt, könnyítene a görögök adósságterhén, de nem úgy, hogy elengedjenek bármennyit is a tartozásból, és ideiglenesen kidobná őket az eróövezetből.

Emellett eltörölné az állandó uniós mentőalapot, ami a francia reformtervek egyik központi eleme. Emmanuel Macron korábban arról beszélt, hogy egy állandó valutaalappá változtatná a mentőövet. Az ötletre Angela Merkel is nyitott, sőt, állítólag pénzügyminisztere, Wolfgang Schäuble is dolgozik ilyen terven. (A liberálisok egyébként őt kipöckölnék a kormányból, mert a helyére saját embert ültetnének.)

A mostani beszédbe viszont a valutaalap ötlete nem került be, ahogy az is kimaradt, hogy bármiféle formában együtt vállaljanak adósságot. Valószínűleg már fél szemmel az FDP-re figyelve puhította fel Emmanuel Macron a korábbi ötleteit, mert

Kizárt bármiféle adósságmegosztást, közös euróövezeti költségvetést vagy parlamentet. Annek se híve, hogy legyen egy uniós pénzügyminiszter vagy kötelezően bővítsék az euróövezetet (amit Dánián és a kilépő Egyesült Királyságon kívül elvileg mindenki, így Magyarország is vállalt).

Nem véletlen, hogy Angela Merkel nem vetette el a nagykoalíció folytatását a szocialistákkal. Várhatóan eleve több idejét köti majd le, hogy egyben tartson három – sőt, a saját pártszövetségén belül az Orbán Viktorral rokonszenvező, keményebb menekültpolitikát képviselő katolikus bajorokat külön számítva négy – pártot. Főleg úgy lesz nehéz dolga, hogy a zöldek és a liberálisok nézetei több ponton ütköznek egymáséival. Az FDP például bekeményítene migrációügyben, miközben a zöldek a szélsőbal mellett a legnyitottabbak az érkezők felé.

Hiába számítanak a zöldek EU-barátnak, mindezt ellensúlyozhatja az új kormányban az FDP, ráadásul Angela Merkel kijelentette, hogy vissza akarja szerezni az AfD-hez átpártolt szavazókat. Ha így lesz, akkor aligha engedheti meg magának, hogy az euróövezeten belüli adósságmegosztásra és közös költségvetésre építő macroni reformtervekre igent mondjon, a liberálisokról nem is beszélve.

„Ha [Angela Merkel] az FDP-vel áll össze, halott vagyok”

– jellemezte a francia elnök még júliusban a helyzetet.

Magyarországon is mozgolódnak Macronék

A Politico cikke alapján viszont Emmanuel Macron pártja, a La République En Marche (A Köztársaság Mozgásban) nem csak a németekkel számol. Sabine Thillaye, a francia parlament európai ügyekért felelős bizottságának vezetője szerint EU-szerte keresik a szövetségeseket, hogy

„egy európai En Marche-t építsünk”.

Az elképzelés még kezdeti állapotban van, de egy olyan pártszövetséget vagy akár pártot hoznának létre, amely a 2019-es európai parlamenti választásokra elősegíthetné Emmanuel Macron terveit. Nem nagyon foglalkoznának ideológiai hozzáállással, várják a jobb- és balközepet is, mondta egy másik Macron-párti képviselő, Pieyre-Alexandre Anglade. A Politico a francia elnök tanácsadói alapján arról ír, hogy Emmanuel Macron nagyobb előrelépést tervez az EU-ban Európa-párti, tanult, optimista szavazókra alapozva. Jövőre ezért az év első felében „demokratikus gyűléseket”, vitákat akar a tagállamokban, amire az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker is vevő.

Pieyre-Alexandre Anglade

és szerinte eddig pozitívak a visszajelzések.

A 2018-as választásra mind a kormány, mind az ellenzék a saját politikai céljai érdekében igyekszik témává tenni az EU-t. Amúgy is garantálnák ezt az euróbevezetés és a menekültügy kérdései, valamint az Európai Parlamentben készülő döntés a jogállamisági eljárás megindításáról, de a reformok további muníciót adhatnak mindkét félnek.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !