Leszavazták Orbánékat a kiküldött munkavállalók ügyében

Összesen 12 órán át gyűrték egymást, de végül csak meg tudtak szavazni egy közös álláspontot az uniós tagállamok a kiküldött munkavállalókról. Ők ideiglenesen egy másik tagállamban dolgoznak, de jelenleg a küldő ország szabályai vonatkoznak rájuk.

A tagállamok most úgy módosítanák az irányelvet, hogy a fogadó ország szabályai legyenek érvényesek a kiküldöttekre, azaz például az ottani minimálbért kellene fizetni, és a kollektív szerződések is érvényesek lennének rájuk.

Szándékosan kihagyták Orbánt a franciák?

A nyugati országok, főleg a nemrég megválasztott francia elnök, Emmanuel Macron ebben „szociális dömpinget” látott, amivel megkerülik az adó- és szociális rendszerüket a multik, kihasználva a keleti és nyugati tagok közti jövedelmi különbségeket. Főleg ez volt az az ügy, ami miatt számos európai országba ellátogatott, és Ausztriában Csehország és Szlovákia vezetőjével is találkozott.

Magyarországot és Lengyelországot egyelőre kihagyta, pedig korábban úgy tűnt, jönni fog és a visegrádi négyek nevében elvileg éppen Orbán VIiktor volt a visegrádi négyek (Magyarország, Csehország, Lengyelország, Szlovákia) főtárgyalója az ügyben. Egy francia kormányzati forrás egyenesen azt állította a Reuters hírügynökségnek, hogy a kihagyással szándékosan „üzenetet küldenek” a két kormánynak, mert csak azokba az országokba látogattak el, amelyek a legerősebben kötődnek az EU-hoz.

Ha valóban emiatt hagyta ki Emmanuel Macron Magyarországot,

Leszámolás a szociális dömpinggel vagy keletieket szívató politikai cirkusz?

Emmanuel Macronnak már a kampányában is fontos szerepet játszott a kiküldött munkavállás szabályainak felülvizsgálata, pedig ez az uniós dolgozók egy százalékát sem érinti. Néhány ágazatban, főleg az építőiparban lett felkapott ez a lehetőség, és a kiküldöttek fele három országban dolgozik – Németország és Belgium mellett Franciaországban.

A módosítás elsőre akár jól is hangozhatna a keletieknek, hiszen az onnan kiküldött dolgozóknak a fogadó országban legalább az ott nemzeti szinten és kollektív szerződésekben előírt minimálbért és jutattásokat kell megadni. A gyakorlatban viszont azt jelentheti, hogy veszítenek a versenyelőnyükből, azaz állások tízezrei szűnhetnek meg – nem véletlen, hogy főleg a keleti tagok álltak ellen Macronék terveinek.

A Bruegel Intézet arra mutatott rá, hogy csak a kiküldöttek harmada megy szegényebb keletiből gazdagabb nyugati tagállamba. A tekintélyes gazdasági elemzőintézet arra jutott, hogy

a kiküldött munkavállalók leginkább annak a ténynek köszönhetően vonják magukra a figyelmet, hogy ezek a dolgozók jobban láthatóak és [nyugaton] a bevándorlásra általában egyre kedvezőtlenebbül tekintenek,

holott ez a gazdag és szegény tagállamok közti verseny legkevésbé fontos csatornája (ráadásul itt nem „bevándorlásról”, hanem korlátozott idejű vendégmunkáról van szó). A kiküldetéseknek a rövidségük (általában csak nyolc hónapig tartanak) és a kis számuk miatt alig van hatása a fogadó országok munkaerőpiacára, ráadásul a kevéske vizsgálat egyike épp arra jutott, hogy a kiküldöttek általában többet kapnak, mint a fogadóország minimálbére.

Kétfelé szavaztak a visegrádiak, a déliek se segítettek

Végül az EUobserver szerint az Emmanuel Macron körútján kikosarazott Magyarország és Lengyelország mellett Litvánia és Lettország utasította el az alkut. Az Egyesült Királyság, Írország és Horvátország tartózkodott. Csehország és Szlovákia megszavazta a javaslatot, bár az akkor se bukott volna, ha a visegrádi négyek együtt mondanak nemet. Ehhez még mindig három tagállamot vagy egy-két nagyobbat, például Spanyolországot be kellett volna húzniuk.

Erre lett is volna esély, mert az EUobserver szerint többek között a spanyolok és a portugálok is féltették a közlekedési ágazatukat. Az EUrologusnak egy uniós forrás már a szavazás előtt is arról beszélt, hogy ezt valószínűleg egy kivétellel oldják meg: egy másik jogszabály lesz rá érvényes, amint hamarosan életbe lép. Végül így is lett, de addig is a kiküldetési irányelv maradna a közlekedésre is, ahogy a franciák akarták – igaz, három plusz egy év átmenettel lépnek életbe a módosítások, vagyis valószínűleg a közlekedést nem érintik majd.

Emmanuel Macron elképzelései érvényesültek abban, hogy csak egy évre engednék a kiküldetéseket. Eredetileg ez 30 hónap volt, a módosításban elsőre két évet javasoltak, amit több tagállam is támogatott, mások még a 12 hónapot is sokallták.

Takács Szabolcs miniszterelnökségi államtitkár szerint kompromisszum született, és a magyar delegációnak sikerült megvédenie a fuvarozói szektor érdekeit. A visegrádi országok nevében számos konstruktív javaslatot tettek, amelyekhez több tagország is csatlakozott, de ezeket csak részben fogadták el, így végül hat másik állammal együtt Magyarország sem szavazta meg a tanácsi döntést.

„Nagy eredménynek tekintjük, hogy a fuvarozói szektor vonatkozásában addig kell folytatni a tárgyalásokat, amíg nem érünk el egy mindenki számára elfogadható kompromisszumot” – hangsúlyozta a Miniszterelnökség európai ügyekért felelős államtitkára.

Az MTI szerint Marianne Thyssen foglalkoztatásért felelős uniós biztos is úgy vélekedett, hogy „kiegyensúlyozott kompromisszum” született, amely tisztességes szabályokat teremt minden félnek.

Még meg kell egyezni az EP-vel

A mostani alku még nem jelenti, hogy ez is lesz a szabály. A tagállamoknak a közös álláspontjuk alapján meg kell állapodnia az Európai Parlamenttel a módosítás végső formájáról és azt mindkét testületnek meg is kell szavaznia.