Nem támogatja tovább Magyarország Ukrajna EU-s integrációját

Eddig szívesen támogattuk Ukrajna EU-integrációs törekvéseit, azonban erre a továbbiakban nincsen mód, tekintettel arra, hogy az ukránok két lábbal tiporják a kisebbségi jogokat és az Európai Unióval kötött megállapodásokat

– nyilatkozta Szijjártó Péter a Keleti Partnerségről szóló csúcstalálkozón Brüsszelben. Amíg az ukrán kormány nem vonja vissza a kisebbségek jogait sértő, szeptemberben elfogadott oktatási törvényt, addig nem fog változni a magyar álláspont a kérdésben.

Magyarország hátba szúrásként értékelte azt, hogy négy nappal az EU-val kötött társulási megállapodás aláírása után az ukrán parlament elfogadott egy olyan törvényt, amely ellentétes a nemzetközi, így EU-s normákkal is.

A külügyminiszter szerint komoly vita volt a csúcs közös nyilatkozatáról. Végül el tudták fogadni a szöveget, mert belekerült egy mondat arról, hogy minden országban biztosítani kell a nemzeti kisebbségekhez tartozó egyének már megszerzett jogait, ahogy ezt az ENSZ és az Európai Tanács döntései is kimondják. Ez anélkül, hogy név szerint hivatkoznának rá, egyértelmű utalás a vitatott ukrán oktatási törvényre.

Újságírói kérdésre a külügyminiszter elmondta, a zárónyilatkozatról nem zajlott háttéregyeztetés, az elmúlt évek kétoldalú tárgyalásain folyamatosan napirenden volt az oktatási törvény és a kisebbségek jogainak kérdése Magyarország és Ukrajna között.

A szeptember végén hatályba lépett ukrán törvény 7., az oktatás nyelvéről szóló cikke miatt több ország, köztük Magyarország, Bulgária, Románia és Lengyelország is tiltakozott. A vitatott pont csak az első négy osztályban engedélyezi a nemzeti kisebbségek anyanyelvű oktatását. Így az 5. osztálytól felfelé, az anyanyelvi tárgyak kivételével, minden tantárgyat ukránul oktatnak majd. 

A Keleti Partnerséggel az EU szorosabb politikai és gazdasági együttműködésre törekszik hat ex-szovjet országgal. Azerbajdzsán, Fehéroroszország, Georgia (korábbi, oroszos nevén Grúzia), Örményország, Moldova és Ukrajna vezetői kétévente tartanak a mostanihoz hasonló csúcstalálkozót az Európai Unió tagállamainak és intézményeinek vezetőivel. A november 24-i csúcs az ötödik a sorban, amit megrendeznek, 2009-ben indították az EU szomszédságpolitikájának ezt a részét.

Szijjártó Péter a csúcstalálkozó munkaülése után nyilatkozott magyar újságíróknak. Az EU keleti partnereivel folytatott tárgyalásokról elmondta, hogy Magyarország álláspontja továbbra is az, hogy az Európai Unió csak akkor tud erős lenni és úgy tudja visszaszerezni versenyképességét, ha minél több szövetségest tud szerezni, és minél több tagja van.

A külügyminiszter értékelése szerint a keleti országokkal folytatott tárgyalások és szabadkereskedelmi megállapodások energetikai szempontból is fontosak az EU-nak. Szijjártó Péter szerint az azeri az egyetlen gázforrás, ami a közeljövőben szóba jöhet a dél-kelet európai térség energiaellátásának diverzifikációjára.

A jogállamiság és a szólásszabadság Európa legfontosabb értékei

Az EU képviselői óvatosak az orosz befolyás elleni küzdelemmel. A csúcs előtt a sajtónak nyilatkozó EU-tisztviselők arról beszéltek, hogy a volt szovjet tagköztársaságok nyugati nyitását nem lehet ellenséges lépésként felfogni, az nem irányul senki ellen. A csúcstalálkozó vége előtt kiszivárgott részletek szerint a zárónyilatkozat jóval visszafogottabb lett. Nem tesz említést a hatosfogat nyugatbarát tagjai, azaz Georgia, Moldova és Ukrajna EU-s csatlakozásáról. Ahogy Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke a csúcs után nyilatkozott: a Keleti Partnerség nem egyenlő az uniós csatlakozási tárgyalásokkal: Az EU elismeri Georgia, Moldova és Ukrajna uniós törekvéseit, de csak annak a 2016-os uniós döntésnek a keretei között, amely kimondja, hogy a társulási megállapodások nem vezetnek tagsághoz.

Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke arról beszélt, hogy a csúcstalálkozón elfogadott közös nyilatkozat szükségképpen egy kompromisszum eredménye és személy szerint támogatta volna, hogy az határozottabb legyen. Ennek ellenére azt tartja a legfontosabbnak, hogy az aláírók kifejezték: számukra az egység a legfontosabb. Donald Tusk kiemelte a zárónyilatkozatból a mondatot, ami szerinte a legnagyobb jelentőségű, és amelyről nem csak az EU keleti szomszédainak, de mind a 27 uniós tagállamnak sem szabad elfelejtenie:

A csúcstalálkozó résztvevői ismételten elkötelezik magukat amellett, hogy megerősítik a jogállamiságot, az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok érvényesülését, a nemzetközi jog alapelveit, amelyek mind a Keleti Partnerség lényegéhez tartoznak. Az Európai Unió továbbra is elkötelezett valamennyi partnere területi egységéért, függetlenségéért és szuverenitásáért.

Erőtlen az EU az orosz propagandával szemben

Oroszország nem nézi jó szemmel az EU keleti kapcsolatépítését. Elemzők szerint Putyin éppen a Keleti Partnerség kezdeményezést élte meg fenyegetésként és közvetett módon ez indította be azokat a folyamatokat, amelyek a 2013-as ukrán válságot kirobbantották és oda vezettek, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát.

Petro Porosenko ukrán elnök csütörtök este részt vett az Európai Néppárt (EPP) rendezvényén, amin egyébként ott volt Orbán Viktor is, hiszen a Fidesz is a jobbközép pártcsalád tagja. A találkozó után az EPP kiadott egy közleményt, amelyben támogatják a hat keleti állam, köztük Ukrajna európai törekvéseit, amelyek szerintük ezekben az országokban a reformok hajtóerejét képezik. Petro Porosenko a találkozó után köszönetet mondott Donald Tusknak, az Európai Tanács elnökének, amiért az kiállt az illegálisan elcsatolt Krím-félszigeten élő tatár kisebbség mellett.

Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet megfigyelői páncélozott harckocsik és tankok tucatjainak mozgásáról adtak jelentést az alig burkolt orosz katonai segítséggel, szeparatisták által elfoglalt kelet-ukrajnai területeken a csúcstalálkozót megelőző napokban. Arról is hírt adtak, hogy nagyjából száz azonosító nélküli katona foglalta el a térségben található Luhanszk belvárosát (úgy néz ki, összekapott a két elszakadni vágyó oroszbarát terület).

A közelmúltban Oroszország figyelmeztette az EU-t, hogy ártani fog a kétoldalú kapcsolataiknak, ha az Unió többet költ az orosz propaganda elleni fellépésre. A csúcs ideje alatt is folyamatos az orosz propagandagépezet működése. Az Európai Tanács sajtófőnöke arról beszélt újságíróknak a csúcs ideje alatt, hogy Oroszország tevékenysége ezen a területen árt a kétoldalú kapcsolatoknak, az EU-nak pedig kötelessége ezt szóvá tenni és ez ellen fellépnie.

Hogy mindez mennyire hatékony és mennyire komolyan vehető, már egy másik kérdés. Az EU külügyi szolgálatának az orosz propaganda kelet-európai ellensúlyozásán dolgozó részlegén jelenleg 14-en dolgoznak. Ez minden nyilatkozat ellenére mutatja, hogy az Európai Unió külpolitikai kérdésekben nem képes önállóan fellépni.

Szóljon hozzá az EUrologus  Facebook-oldalán !