Egymásnak esnek a kvóta miatt az uniós intézmények

Ritkán hallani olyan őszinte és keresetlen mondatokat a visszafogott brüsszeli intézmények kommunikációjában, mint amik kedden hagyták el Dimitris Avramopoulos menekültügyért felelős görög biztos száját:

Tusk terve elfogadhatatlan. Tagadja, figyelmen kívül hagyja mindazt a munkát, amit három éve végzünk és aláássa az egyik legfontosabb európai elvet, a szolidarítást

– nyilatkozta Avramopoulos Strasburgban, a biztosok kihelyezett ülése utáni sajtótájékoztatóján.

De mit mondhatott Donald Tusk, amitől ennyire kiakadt volna Avramopoulos?

Hétfőn szivárgott ki egy levél formájában a Tanács elnökének, Donald Tusknak a terve, amely szerint ejthetik az eddig szigorúan vett kötelező kvóták elvét, mivel ennek bevezetésének Csehország, Lengyelország és Magyarország teljes mértékben ellenállt. A kiszivárgott terv szerint Tusk, annak érdekében, hogy egységet teremtsen a tagországok között, fél év haladékot adna az EU vezetőinek, hogy egyhangú döntésre jussanak az európai menekült-elhelyezési rendszer, az ún. Dublini egyezmény reformjával kapcsolatban.

Ez az a rendszer, amiről 2015-ben bebizonyosodott, hogy működésképtelen ugyanakkor a közép-európai országok vezetői hallani sem akarnak annak átalakításáról. Amennyiben nem születik valamiféle konszenzus ez ügyben, akkor a Tanács elnöke saját kezdeményezéssel rukkol elő – áll a Guardian hétfői cikkében. A lapnak nyilatkozó diplomatákat meglepte a kiszivárgott Tusk levél, mivel az köszönőviszonyban sincs az EU-s intézményekben és a miniszteri egyeztetéseken köröztetett dokumentumok elképzeléseivel, így nem meglepő Avramopoulos kedd délután reakciója.

Tusk terve ráadásul éppen az uniós vezetők idei utolsó csúcstalálkozója előtt szivárgott ki, a csütörtökön Brüsszelbe érkező kormányfők egyik fő tárgyalási témája a brexit-tárgyalások értékelése mellett, a migráció kérdése lesz. Az eddig sem volt titok, hogy a Tanács elnöke szkeptikus volt azzal kapcsolatban, hogy a kvóták kérdésében egységes álláspont alakulhat ki a Tanácsban és szerinte az európai ügyre nézve káros a kvóták végletekig történő erőltetése, mivel az csak muníciót ad az olyan, a népszerűségért bármire képes politikusoknak, mint amilyen Orbán Viktor vagy a szélsőségesen nacionalista Jaroslaw Kaczynski. Tusk véleménye szerint az EU tagállamok kormányainak kellene a brüsszeli bürokraták helyett az EU cselekvésének irányát meghatároznia.

A Visegrádiak az olaszokkal egyezkednek 

Nem véletlen, hogy a csúcs ideje alatt Jean Claude Juncker meghívására találkoznak a V4-ek (Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia) vezetői az olasz miniszterelnökkel, hogy szolidaritási kérdésekről tárgyaljanak, egész pontosan arról, hogy a V4-ek mekkora hozzájárulással hajlandóak támogatni az EU Afrika-alapját, ha már az Olaszországba érkező menekültek átvételéről hallani sem akarnak. Az előirányzott 3,3 milliárd eurós alapba eddig mindössze 375 millió eurót ígértek a tagországok. Bulgária, amely az EU soron következő elnöki tisztségeit fogja betölteni, eddig mindössze 50 ezer euróval járult hozzá az alaphoz.

A december 14-15-i csúcson a migráció mellett a Tanács rábólint a szakmai és miniszteri szinten már elfogadott végkövetkeztetésekre egy sor társadalmi, oktatási és kulturális témában, amelyekről korábban már Göteborgban is tárgyaltak, ill. az ún. Vezetők Napirendjének nevezett dokumentumban is szerepelnek.

Biztonságról és brexit

December 14-én, csütörtökön az Európai Unió 28 tagállamának vezetői védelmi kérdésekről tárgyalnak majd. Ünnepélyes “családi fotó" készül majd azon tagállamok vezetőinek részvételével, amelyek részesei az új közös katonai együttműködésnek (hivatalos nevén állandó strukturált együttműködés, amit angolul a PESCO mozaikszóval illetnek – az egészről itt és itt írtunk részletesen).

Az EU-ban maradó 27-ek pénteken tárgyalnak majd az Egyesült Királyság kilépésének további menetéről. Az erről szóló dokumentum vázlatáról hétfőn döntöttek a tagországok diplomatái, a tagállamok vezetői pedig várhatóan azt a tervet fogják támogatni, hogy az EU következő márciusi csúcsán fogadják majd el azt az útmutatót, ami alapján a további tárgyalásokat folytatják majd a kilépésről. Ezzel az EU időt ad magának, hogy felkészülhessen a további tárgyalásokra, addig a pénteki találkozón dönthetnek a múlt pénteken, az utolsó pillanatban tető alá hozott EU-UK brexit-jelentés jogi szövegezésén, ami tartalmazza a kiválás feltételeit. Ennek részleteiről korábban itt írtunk.