Lazább áfa-szabályokat javasol az Európai Bizottság

Az Európai Unió hamarosan átírja a hozzáadottérték-adó szabályozását. Az EU így is elég nagy mozgásteret ad az uniós országoknak abban, hogy mekkorák lehetnek az áfakulcsaik, mindössze azt szabja meg, hogy csak kivételes esetben legyenek 15 százaléknál alacsonyabbak. Ezért lehet nálunk az áfa alapból 27 százalékos. Ez a legmagasabb mérték az Európai Unióban. Az áfa Luxemburgban a legalacsonyabb az EU-ban, ott 17 százalék.

Lehet 15 százaléknál alacsonyabb adót is kivetni, de csak bizonyos termékekre és szolgáltatásokra, amelyek szerepelnek egy közösen elfogadott európai listán, az adózásról szóló irányelv harmadik mellékletében. Ilyenek például az élelmiszerek, a gyógyszerek, könyvek, színházjegyek, koncertjegyek és egy sor más dolog. A mostani szabályok szerint két ilyen kedvezményes adókulcs lehet egy országban.

Szabad kezet adnának az országoknak

Az Európai Bizottság csütörtökön azt javasolta a nemzeti kormányoknak és az Európai Parlamentnek, hogy álljanak hozzá fordítva a szabályozáshoz. Azokról a termékekről és szolgáltatásokról legyen lista, amelyeket legalább 15 százalékkal kell adóztatni, és az összes többiről szabadon dönthesse el a tagállam, hogy mekkora adót szeretne rá kivetni. Két kedvezményes adókulcs helyett pedig négyet engedélyezne. 

 

A javaslat szerint „a kedvezményes adómértékek alkalmazási körébe tartozó áruk- és szolgáltatások jelenlegi bonyolult jegyzéke megszüntetésre kerül, és azon termékek (például fegyverek, alkoholtartalmú italok, szerencsejáték és dohányáru) új listája lép a helyébe, amelyekre mindig a 15 százalékos általános vagy a feletti mértéket kell alkalmazni” – írja az Európai Bizottság. 

Érdekes kérdés, mekkora adminisztrációs terhet jelentene mindez, hiszen a jelenlegi rendszerben is (amikor csak a kivételes kulcsú termékeket listázzuk) rendkívül hosszú a katalógus. Ha az általános vagy afeletti kulcsú termékeket kellene listázni, úgy arra is figyelni kéne, hogy minden újonnan megjelenő termék vagy szolgáltatás belekerüljön. 

Ha megvalósulna a tervezet, akkor az olyan típusú vitáknak is vége lehetne, mint például a magyar kormány és az EU közti csörte az internetáfa csökkentése kapcsán, ami a mostani rendszerben azért okozott gondot, mert az internetszolgáltatást a vonatkozó irányelv nem tette be a kedvezményes áfakulccsal ellátható dolgok közé (hacsak nem kerülne a net az alkohol és fegyverek kategóriájába az új rendszerben). 

Az államháztartási bevételek megóvása érdekében a tagállamoknak viszont arról gondoskodniuk kell, hogy legalább 12 százalékos legyen a hozzáadottérték-adó mérték súlyozott átlaga.  Az új szabályozás azt jelenti továbbá, hogy változatlanul kedvezményben részesülhet minden olyan áru, amely jelenleg az általános hozzáadottérték-adó mértéktől eltérő kulcs szerint adózik.

Kevesebb adót fizessenek a más tagállamban kereskedő kkv-k

Egy másik újítás a kis- és középvállalkozásokra vonatkozna. A jelenlegi szabályok szerint a tagállamok mentesíthetik a hozzáadottérték-adó fizetés alól a kisvállalatokat, feltéve hogy az  árbevételük nem lép túl egy küszöbértéket. Ezeket a mentességeket azonban csak a belföldi szereplők vehetik igénybe.

„A határon átnyúló kereskedelmet folytató vállalkozások 11 százalékkal magasabb megfelelési költségekkel szembesülnek a kizárólag belföldön kereskedőkhöz képest, ami a kisebb szereplőket érinti a leghátrányosabban” – derül ki a Bizottság feljegyzéséből.

Ezért azt javasolják, hogy több vállalkozás vehesse igénybe az egyszerűbb szabályokat, amelyek jelenleg csak a legkisebb cégek számára elérhetőek.

• 2 millió eurós bevétel alatt a kisvállalkozások egyszerűbben intézhetik hivatalos ügyeiket: például az egyszerűsített áfa-regisztrációs, számlázási és nyilvántartás-vezetésre lenne lehetőségük;
• egy országban 85 ezer eurós árbevétel alatt lehetne alanyi áfamentességet kérni;
• összesen 100 ezer eurós árbevétel alatt pedig a több tagállamban működő vállalkozások is hozzájuthatnak az áfa-mentességhez.

A 85 ezres, általános értékhatár lehetőséget termtene a kormányoknak az emelésre, Magyarországon például jelenleg 8 millió forint az áfamentességi szint, de volt már róla szó, hogy a kormány felemelné ezt 12 millióra. 85 ezer euró több mint 25 millió forintnak felel meg, tehát ennek bevezetésével akár a 12 millió forint dupláját is meghúzhatná Magyarország, ha ez lenne a kormány szándéka - mondta el ez Indexnek az RSM adótanácsadó szakértője. Sztankó Dániel elmondta, a kormány lehetőségeinek bővülése mellett a magyar gazdaság is profitálhat a javaslatból, ha megvalósul, a itthon ugyanis arányaiban nagy a kis- és középvállalkozások súlya a gazdaságban, a könnyítés pedig pont az ő külpiacra lépésüket segítené.

Ugyanakkor ha lesz is valami az áfaszabályok uniós szintű változásából, ez valószínűleg még legalább 2-3 évbe beletelik. A Bizottság javaslatának még az Európa Tanácson is át kellene mennie, ahol a tagállamok egyhangú támogatása szükséges az elfogadáshoz. 

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !