Közzétette az Európai Bizottság a számszerű javaslatait arról, hogy mekkorák legyenek az EU gazdasági felzárkóztatási támogatásai 2021 és 2027 között. Ahogy hétfőn már kiszivárgott, Magyarország a korábbinál jóval kevesebb pénzre számíthat.

2018-as árakon számolva 17,93 milliárd eurónyi támogatást javasol Magyarországnak az Európai Bizottság. A mostani fizetési ciklusban 23,6 milliárd eurót kaptunk, ez jelentős, 24 százalék körüli csökkentés.

A következő évek inflációját is figyelembe véve 20,24 milliárd euró lesz az az összeg, amit az Európai Bizottság Magyarországnak tervez adni 2021 után. A mostani fizetési időszakban 21,54 milliárd eurónyi támogatást kapott Magyarország, ugyanígy, folyó árakon számolva. Így csak 6 százalék körüli a csökkenés.

Ezek nem a végleges számok, csak az első hivatalos javaslat. Az Európai Bizottság javaslatán innentől kezdve hónapokig, talán egy-két évig is tárgyalni fognak egymással a nemzeti kormányok, aztán pedig a nemzeti kormányok az Európai Parlamenttel.

Közép-Európa fejlődött, Dél-Európa sokkal kevésbé

Corina Crețu, a regionális politikát felügyelő, román EU-biztos kedden felhívta a figyelmet, hogy a közép-európai és balti országokat érintő csökkenés részben annak tudható be, hogy ezeknek az államoknak a régiói az elmúlt időszakban annyit fejlődtek gazdaságilag hogy kiesnek a legmagasabb támogatásra jogosultak köréből.

A másik oka a csökkenésnek az, hogy változtatnák a támogatások odaítélésének szabályain, és több pénzt kapnának azok az országok, amelyekben magasabb a fiatalok munkanélkülisége, több klímavédelmi beruházásra van szükség, illetve több bevándorlót kell fogadniuk és integrálniuk a társadalomba. 

Ezek az új feltételek viszont kevesebb, mint 20 százalékos súllyal számítanak be az új elosztási szabályokba. Így festenek a súlyok:

• 81 százalékos súllyal számít az egy főre jutó gazdasági össztermék (GDP) az adott régióban
• 15 százalék a munkaerőpiaci problémák, amelyekkel meg kell küzdeni
• 4 százalék a klímavédelmi és a migrációs ügyek súlya a döntésben

„A régiók fejlettsége miatt Magyarország akkor is majdnem ugyanennyit veszített volna, ha a régi rendszer szerint, kizárólag a GDP alapján számoljuk a támogatásokat” – emelte ki az Eurologusnak egy európai bizottsági szakértő. Ugyanez igaz a többi közép-európai országra is, tette hozzá.

Egy uniós szabály miatt nem lehet drasztikusan elvágni a kohéziós támogatásokat, maximum 24 százalékkal lehet csökkenteni őket, úgyhogy ennyivel csökkentenék Magyarország, Csehország, Észtország és Litvánia kohéziós támogatását. 

Lengyelországét pedig 23 százalékkal, ami az ő esetükben például 19,5 milliárdos eurónyi (6200 milliárd forintos) támogatás kiesését jelentené a 2014-2020-as időszakhoz képest. 2018-as árakon Lengyelország egyébként az előző időszakban 83,9 milliárd eurónyi kohéziós támogatást kapott. 

Cserébe 5 százalékkal többet kapna Spanyolország, összesen 34 milliárd eurót, nyolc százalékkal Görögország, akik így már 19,2 milliárd euróhoz jutnának, és 6,4 százalékkal Olaszország, akinek így 38,6 milliárd euróra nőne a kohéziós támogatásuk.

Hajléktalan Athénban 2018 márciusában

Fotó: Anadolu Agency / Getty Images Hungary

Az uniós külügyminiszterek hétfői brüsszeli tanácsülése után tartott sajtótájékoztatót Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.

„A lengyel kormány csak a belpolitikai csatákban hasznos eszközt és pénzforrást lát az Európai Unióban. A valódi európai értékeket kizárólag Varsó és Budapest képviseli a szemükben, de hogy valójában ki is a visegrádi térség vezető ereje, abban már nem értenek egyet. Sőt, előszeretettel használják egymást saját érdekeik mentén Brüsszelben” – állítják lengyel egyetemi kutatók, akik Lengyelország Európa-politikájáról hamarosan megjelenő tanulmányuk apropóján beszélgettek az EUrologussal.

A poznańi Adam Mickiewicz Egyetem (UAM) által vezetett kutatás során Budapesten, Brüsszelben, Londonban és más európai fővárosokban készítettek interjúkat a lengyel Európa-politikára rálátó politikusokkal és minisztériumi szakértőkkel. A hároméves munkát lezáró tanulmány novemberben jelenik meg, a főbb eredményekről pénteken tartottak előadást Brüsszelben.

Az Európai Bizottság (EB) szerdán közzétett konvergenciajelentése szerint Magyarország folyamatosan közeledik hozzá, hogy teljesítse az euró bevezetésének feltételeit. Három dolog akadályozza egyelőre a közös pénz bevezetését. A mostani állás szerint

• az államadósság 13 százalékponttal magasabb, mint az elvárás;
• az infláció 0,3 százalékponttal magasabb, mint a kritérium;
• a kormány egyelőre nem vesz részt abban a mechanizmusban, ami a forint árfolyamának kilengését méri az euróhoz képest. Ha részt vennénk benne, teljesítenénk ezt a feltételt.

Az uniós szerződések szerint az Egyesült Királyság és Dánia kivételével minden uniós tagállamnak csatlakoznia kell az euróövezethez. Arra viszont nincsen semmilyen kikötés, hogy milyen gyorsan kell ezt megtennie egy uniós országnak. Bulgária, Csehország, Horvátország, Magyarország, Lengyelország, Románia és Svédország még nem vezette be a közös pénzt.

Ezeknek az országoknak az államháztartási és pénzpiaci mutatóiból kétévente készít jelentést az Európai Bizottság. Egy tagállamnak öt gazdasági feltételt kell teljesítenie, hogy bevezethesse az eurót, ezeket értékeli a riport.

Mik a feltételek?

Az Európai Bizottság szerdán beindította az internetes oldalt, ahol június 12. és 18. között jelentkezni lehet majd a DiscoverEU programra. A program keretében tizenötezer európai fiatal kap majd vonat-, busz-, hajó- vagy különleges esetben repülőjegyet egy oda-vissza útra valamilyen európai célállomásra.

A honlapon felsorolják a pontos jelentkezési feltételeket. A kezdeményezésben azok a fiatalok vehetnek részt, akik:

• 2018. július 1-jén 18 évesek (azaz 1999. július 2. és 2000. július 1. között születtek);
• rendelkeznek a 28 uniós tagállam valamelyikének állampolgárságával;
• az internetes jelentkezési lapon megadják a személyazonosító igazolványuk vagy útlevelük számát;
• utazásukat az EU 28 tagállamának valamelyikében kezdik meg;
• azt tervezik, hogy utazásukat 2018. július 9. és szeptember 30. között kezdik meg;
• azt tervezik, hogy legalább 1 napig és legfeljebb 30 napig fognak utazni;
• azt tervezik, hogy legalább 1 és legfeljebb 4 másik uniós országba utaznak el;
• vállalják, hogy a DiscoverEU nagyköveteként működnek közre.

Külön oldalon megválaszolja az Európai Bizottság a gyakran feltett kérdéseket a programmal kapcsolatban. Ezekből kiderül például, hogy az EU átlagosan 255 euró értékben állja az utazási jegyeket, az utalványt nem lehet átruházni, és hogy a csoportos jelentkezéseket nem személyenként, hanem egy jelentkezésként bírálják el.

Egymás után érkeztek csütörtökön a hírek arról, hogy az Európai Bizottság hogyan próbálja fegyelmezni Magyarországot - perindítás, figyelmeztetés, véleménylevél is volt a csomagban:

1.

Beperlik Magyarországot a magas légszennyezettség miatt. De nem csak Magyarországot, a döntés az Egyesült Királyságot, Franciaországot, Magyarországot, Németországot, Olaszországot és Romániát érinti.

2.

Figyelmeztették Magyarországot a nukleáris hulladékkezelés miatt. Itt sem egyedül mi vagyunk célkeresztben, sőt, gyakorlatilag az egész EU-val baj van, 19 másik tagország is kapott ugyanis felszólító levelet, mivel nem ültették át megfelelően nemzeti jogrendjükbe a kiégett nukleáris fűtőelemek és radioaktív hulladékok kezeléséről szóló uniós irányelv egyes követelményeit. A tagállamoknak mostantól két hónap áll rendelkezésükre, hogy reagáljanak a Bizottság felvetéseire, ellenkező esetben a Bizottság indokolással ellátott véleményt küldhet.

A Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kft. Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolójának épülete Pakson 2016. október 13-án.

Fotó: Sóki Tamás / MTI

3.

Indokolással ellátott véleményt kapott Magyarország, mert a Bizottság szerint az alkoholos italokra vonatkozó hazai adószabályok a helyi termékeknek kedveznek, amivel Magyarország megsérti az erre vonatkozó uniós irányelvet. Ezt már csak Magyarország kapta, mondjuk a témájából következően és a korábbi hírek alapján ez nem meglepő. Ha Magyarország a következő két hónapban nem hozza meg a szükséges intézkedéseket, a Bizottság az Európai Unió Bírósága elé terjesztheti az ügyet.

Kedden este arról írt a Politico és a 444, hogy az uniós nagykövetek rendes brüsszeli találkozóján Magyarország hevesen támadta a készülőben lévő uniós jogszabályt a menedékkérők fogadásáról.

Menekült férfi Körmenden 2016. december 9-én

Fotó: Bődey János

Ez az a javaslat, amelyik a működésképtelen Dublin-rendeletet váltaná föl, többek között a menedékkérők kötelező kvóta alapján történő elosztásáról rendelkezik. Arról is ez a jogszabály dönt, hogy mennyi ideig köteles felelősséget vállalni egy menedékkérőért az az ország, amelyiknek a területén az illető először lépett az EU-ba. Ami praktikusan azt is jelentheti, hogy ha például valakit Magyarországon regisztrálnak, de továbbmegy Nyugat-Európa felé, mennyi ideig lehet visszaküldeni Magyarországra.

„Adjon hangot aggodalmainak, reményeinek és elvárásainak az EU jövőjével kapcsolatban” – így kezdődik az Európai Bizottság internetes konzultációja, amelyet szerdán tettek közzé a honlapjukon.

Orbán Viktor és Juncker találkozója Brüsszelben 2015. szeptember 3-án

Fotó: Anadolu Agency

Tizenkét kérdésre lehet válaszolni. Olyanokra, mint például:

Milyen Európai Uniós szinten hozott döntések miatt lenne büszkébb arra, hogy az Unióhoz tartozik?

Az alábbiak közül melyik jellemezné leginkább az Európai Unió ideális jövőjét?

• Minimális szintű egészségügyi ellátás biztosítása az összes Európai Uniós országban,
• magas szintű biztonság, oktatáshoz való igazságos és egyenlő hozzáférés mindenki számára Európa-szerte,
• egy valódi kormány az egész Európai Unió számára,
• ...

Ha a migrációra gondol Európában, mit kellene most kiemelten kezelni, hogy az európaiak 20 év múlva annak előnyét lássák?

• A migránsok beilleszkedését segíteni azokban az országokban, amelyek befogadják őket,
• javítani a helyzetet azokban az országokban, ahonnan a bevándorlók jönnek,
• küzdeni az illegális bevándorlás ellen
• ...

A kérdőív folytatásához kattintson ide! 

Az Európai Bizottság szerdai javaslata szerint 2021-től kezdve rendszeresen pályázhatnának a tizennyolc éves fiatalok egy európai utazásra, amelyhez a jegyet az Európai Unió fizetné. 700 millió eurót különítettek el erre a célra a 2027-ig érvényes költségvetési tervben. A döntés nem végleges, a nemzeti kormányoknak és az Európai Parlamentnek is jóvá kell hagynia. Ez a jóváhagyás legkorábban 2019 tavaszán várható.

A program, amely a DiscoverEU, „fedezd fel az EU-t” nevet kapta, már idén is zajlik, egyelőre kisebb keretből, de már azoknak a feltételeknek a mentén, amelyekkel az ötlet kiagyalói eredetileg előálltak: ha valaki betölti a 18. életévét, jelentkezhet a programba és kaphat egy vonatjegyet.

Az Európai Bizottság szerdán közzétette indítványát az Európai Unió 2021 és 2027 közötti költségvetésére. Az egyik újdonság a tervben, hogy az EU javaslattevő testülete feltételekhez kötné az uniós támogatások kiosztását. Ha úgy találnák, hogy az egyik tagállamban nem működik megfelelően az igazságszolgáltatás, a hatóságok pedig nem lépnek föl elég hatékonyan az uniós pénzeket érintő visszaélések és korrupció ellen, az Európai Unió korlátozhatná, csökkenthetné vagy felfüggeszthetné a támogatásokat abba az országba.

A Hír TV csütörtök délelőtt megkérdezte Navracsics Tibort, az Európai Bizottság magyar tagját egy sajtótájékoztatón, hogy nem ütközik-e ez a javaslat a hamarosan fölálló Európai Ügyészség hatáskörével. 

Navracsics Tibor

Fotó: Szigetváry Zsolt

A biztos a válaszában először is leszögezte, hogy a részletes jogszabály a költségvetési szankcionálásról még nincsen kidolgozva. A javaslat egyelőre „csak a lehetőséget nyitja meg, hogy abban az esetben, hogyha valamelyik ország esetében az uniós források felhasználásával kapcsolatban problémák lehetnek”, sor kerülhessen szankciókra. 

A magyar sajtó elsősorban nyilvánvalóan azt a részét hangsúlyozza ki, ami akár Magyarországot és Lengyelországot is érintheti, de Navracsics Tibor szerint ennél teljesebb képről van szó. Nem csak azokban az ügyekben mutatkozhatnak meg a jogállamiság gyengeségei, amelyek az Európai Ügyészségen kötnek ki, vagy amelyekkel kapcsolatban jogállamisági eljárást indít az Európai Bizottság, mint ahogy például a lengyel alkotmánybíróság átalakítása után történt.

Ha az EU törvényhozói elfogadják, akkor esetleg az is alátámaszthat majd egy költségvetési szankciót, ha egy tagállam az Európai Bíróság döntéseit nem hajtja végre, vagy azok közül többet nem hajt végre. „Hiszen tudunk olyan tagállamokról is, amelyek ebből a szempontból már mondhatjuk úgy, hogy notórius visszaesők. A jövőben szó lehet arról, hogy ilyen aggályok megfogalmazódása esetén az  uniós forrásokhoz csak szűkítetten jussanak hozzá” – fogalmazott Navracsics Tibor.