Orbán nélkül vitatkoztak Orbán ötletein

Nem hozott áttörést a menekültügy kezelésében az uniós vezetők vasárnapi mini csúcstalálkozója, de mind hitet tettek amellett, hogy európai közös megoldás kell. Közben egyre nő annak a veszélye, hogy egyes országok egyoldalú lépéseket tesznek, és ezzel nemcsak az amúgy is rogyadozó európai menekültügyi rendszert, de a schengeni zónát is veszélyeztetik. 

A találkozót múlt héten hívta össze sebtében Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke, segítséget nyújtva a belpolitikai válsággal küzdő Angela Merkel német kancellárnak. Merkel belügyminisztere, a kancellár pártjának szövetségesét, a keresztényszociális uniót (CSU) vezető bajor Horst Seehofer ugyanis azzal fenyegetőzött, hogy megkezdi a Németországban menekültstátuszra nem jogosult migránsok visszaküldését Olaszországba és Görögországba, ahol először léptek uniós területre.

Ezzel az egyoldalú lépéssel feltehetően elérte volna, hogy Németországnak, Ausztriának, és Olaszországnak is határellenőrzést kellett volna bevezetnie. Ráadásul Merkelnek menesztenie kellett volna az ellenében intézkedő Seehofert, ami valószínűleg alig három hónapos koalíciós kormányának bukását jelentette volna. Merkel időt nyert azzal, hogy megpróbál európai szinten megoldást találni az októberben bajorországi választás elé álló CSU politikai kihívására. 

Az olasz politika nem kedvez Merkelnek

Olaszország új, populista kormánya azonban nem akart asszisztálni Merkel belpolitikai válságának megoldásához, és követelték, hogy az unió kezdjen valamit azzal is, hogy ne csak a tengeri határral rendelkező déli államok lássák el a menedékkérők ellátását, vizsgálatát. A mini csúcstalálkozó volt az első komolyabb európai megmérettetése az új olasz miniszterelnöknek, Guiseppe Conténak. Tízpontos javaslatcsomaggal érkezett, amely véget vetne az uniós menekültpolitika alapszabályának, ami szerint abban a tagállamban kell elbírálni a menedékkérő kérelmét, ahová először megérkezett. Ez Conte szerint igazságtalanul nagy terhet jelent Olaszországnak. 

Conte azzal érvel, hogy a Földközi-tengeren bajba jutott migránsok kimentése nem jelentheti automatikusan azt, hogy menedékkérelmük elbírálása is a mentő országot, azaz Olaszországot terhelje. Ezzel a több, mint 630 menedékkérőt szállító Aquarius hajó esetére utalt, melytől két hete Olaszország megtagadta, hogy kikössenek, és miután Málta is elutasította kérelmüket, Spanyolország befogadta őket. 

Merkel reménykedett, hogy az olaszokkal meg tud állapodni arról, hogy visszavesznek olyan menedékkérőket, akik először Olaszországban regisztráltak, és akik később továbbmentek Németországba. Az olaszoknak Franciaországgal van ilyen kétoldalú megállapodásuk, ennek értelmében Franciaország visszaküldhet menedékkérőket Olaszországba. Az Aquarius hajó elutasítása miatt Conte a találkozó előtt komoly nyilatkozatháborúba keveredett Emmanuel Macron francia elnökkel, aki szerint az olasz kormány „cinikus” és „felelőtlen” döntést hozott.  

Az unión kívül vagy belül legyenek tranzit táborok?

Macron az új, spanyol szocialista miniszterelnökkel, Pedro Sanchezzel vasárnap felvetette, hogy ne az unión kívül, hanem az unión belül legyenek olyan gyűjtőtáborok, ahol elbírálják a menedékkérelmeket, és onnan osszák szét az arra jogosult menekülteket az unió országai között. Így próbálnak szembemenni azzal a meglehetősen nagy támogatást élvező javaslattal, hogy az unión kívül, esetleg Albániában, vagy Tunéziában jöjjenek létre ilyen gyűjtőtáborok. Albániát és Tunéziát még meg sem kérdezték erről a lehetőségről. 

Miközben az uniós vezetők migrációs válságról beszélnek, a számok ezt nem támasztják alá. Az ENSZ menekültügyi hivatal szerint idén mindössze 41 300 ember érkezett a Földközi-tengeren keresztül Európába menedékért, miközben ez a szám 2015-ben egymillió fölött volt, tavaly viszont csak 172 ezer. 

Közös megoldás nem lesz, különalkuk kellenek

A mini-csúcson Németország, Franciaország, Olaszország, Spanyolország, Görögország, Málta, Bulgária, Ausztria, Belgium, Hollandia, Luxemburg, Szlovénia, Horvátország, Dánia, Svédország és Finnország vezetői vettek részt. Csütörtökön az EU többi vezetőjével együtt Brüsszelben csúcstalálkozót tartanak, ahol ismét a migráció lesz az egyik fő kérdés. 

Eredetileg az volt a cél, hogy politikai megegyezés szülessen a menekültügyi rendszer reformjáról, és valamiféle kompromisszum szülessen a menekültek befogadását megtagadó kelet-európai tagállamok és a nagyobb szolidaritást elváró olaszok, görögök között. De a német belpolitikai válság, az új olasz kormány menekültellenes politikája, és az osztrák kancellár szintén menekültellenes vonala átírta a politikai térképet.

A menekültpolitika szétesése ugyanis a határellenőrzések újbóli bevezetését is maga után vonhatja, lerombolva a schengeni zónát. 

„Tudjuk, hogy az Európai Tanács [a tagállami vezetők fóruma] sajnos nem lesz mindenre megoldás a migráció terén – mondta Merkel. – Ezért kell két-, és háromoldalú megállapodásokat kötnünk arról, hogyan tudunk segíteni egymásnak.”

A vasárnapi minicsúcsra nem hívták meg a magyar miniszterelnököt, de Orbán Viktor szelleme kétség kívül ott lebegett az Európai Bizottság Berlaymont nevű épületében. Orbán Viktor keményvonalas politikája hozzájárult az európai menekültügyi vita alapvető átírásához. Korábban megvetett ötletei, mint például az unió határain kívül létrehozandó menekülttáborok, ma már nagyjából konszenzust élveznek. A szokottnál durvább politikai kiállás ugyanakkor a közös európai megoldások lehetőségét is gyengítette.