Merkel-Orbán: elhúzódó vita lehet menekültügyben

A kereskedelmi, gazdasági, innovációs és védelmi együttműködésben tökéletes az összhang Németország és Magyarország között, derült ki Orbán Viktor és Angela Merkel berlini találkozója után csütörtökön. A migráció kezelésében az alapvető nézeteltérés a két ország között az, hogy Magyarország nem ismeri el, hogy az uniós menekültügyi szabályok szerint ő lenne felelős azokért a bevándorlókért, akiket nálunk regisztráltak, de nem kaptak menedékjogot, most pedig Németországban élnek.

A dublini szabály szerint annak az országnak kell elbírálni a menedékkérelmet, ahol először az Európai Unió területére lépett a menedékkérő. Elvileg ennek az országnak kell gondoskodnia arról is, hogyha valaki nem jogosult védelemre, azt visszaküldjék a származási országába. Magyarország érvei szerint ez az ország Görögország vagy Bulgária, mert csak rajtuk keresztül érhet el valaki a magyar határhoz délkelet felől. Tehát akkor sem Magyarország a felelős, hogyha a magyar hatóságok regisztráltak valakit.

Ez lesz a jogi természetű vita témája a miniszterelnök szerint Németország és Magyarország között.

Ipar, kereskedelem és 1989 köt minket össze

A két kormányfő sajtótájékoztatójának korrekt, udvarias hangulata volt, de egyáltalán nem lehetett oldottnak nevezni. Egyik fél sem fukarkodott a dicsérettel a másik irányába. Angela Merkel azokkal a témákkal nyitott, amelyek köztudottan a legfontosabbak a német-magyar kapcsolatokban: az ipari együttműködést és az óriási kereskedelmi forgalmat méltatta, külön megemlítve az autógyártást. Elmondta, hogy Magyarország nagyon vonzó beruházási piac a német cégeknek. Kiemelte a  technológiai és kutatási együttműködések fontosságát is.

Aztán megemlékezett az 1989-es határnyitásról. Azt mondta, ez olyan jelentőségű esemény volt, amelyet Németország soha nem fog elfelejteni Magyarországnak. A lengyel Szolidaritás és a magyar törekvések nélkül nem lehetett volna egyesíteni Németországot, tette hozzá.

Egyetértettek abban is, hogy nem fogják támogatni a protekcionizmust, amely Donald Trump vámpolitikájával fenyegeti a világkereskedelmet.

Magyarország gondozza a német nyelvet és kultúrát

„Intenzív megbeszélést folytattunk, amelynek a hangvétele baráti volt” – jelentette ki Orbán Viktor, és megköszönte Németországnak „az együttműködést és barátságot, amit az elmúlt évtizedekben tapasztalhattunk, és ami most is töretlen.”

„Németországban is nyilván tudják, hogy egy munkaalapú gazdaságot építünk, amelynek a célja a teljes foglalkoztatás, amihez a német-magyar gazdasági együttműködés sokat tesz hozzá” – mondta a miniszterelnök. Az  innováció és technológia területén létrejövő együttműködésről elárulta, hogy közös munkacsoportok jönnek majd létre a két ország között, amelyek javaslatokkal fognak előállni a konkrét lépésekről.

A két ország kulturális összetartozásával kapcsolatban a miniszterelnök rámutatott: „egyetlen ország van a német nyelvterületen kívül, ahol a német nyelvet általános iskolától az egyetemig mindenki tanulhatja, és ez Magyarország.” 400 általános és középiskolában és 215 óvodában folyik német oktatás, és az egyetlen német nyelvű egyetem Budapesten működik a német nyelvterületen kívül, emelte ki. Javasolta, hogy közös erővel növeljék meg a súlyát a budapesti német egyetemnek. 

Migráció: máshonnan nézzük a világot, de együttműködésre törekszünk

Orbán Viktor a migrációs vita kapcsán azt mondta: világossá vált, hogy ebben az ügyben  Magyarország és Németország máshonnan nézi a világot, de ennek ellenére szoros együttműködésre törekszünk. Személyesen is készen áll az együttműködésre, erősítette meg.

A megbeszélésen biztosította Angela Merkelt, hogy a magyar déli határ védve van, migránsok sem Ausztriába, sem Németországba nem érkezhetnek felőlünk. Megköszönte a német kancellárnak, hogy a múlt heti európai csúcstalálkozón Magyarország mellé állt a határvédelem első helyre helyezésében és a menekültfogadó hotspotok EU-n kívüli létrehozásában.

A német sajtó konkrétan rákérdezett a Németországnak legfontosabb, és a leginkább vitatott kérdésre migráció-ügyben: hogy Magyarország hajlandó-e visszavenni védelemre nem jogosult bevándorlókat Németországtól. Angela Merkel válaszában először is leszögezte, hogy nagyon kevés menekült érkezik hozzájuk Magyarországról. Az alapvető probléma viszont továbbra is fennáll: Magyarország nem vállal felelősséget a magyar hatóságok által regisztrált, aztán Németországba utazott emberekért. 

„A németeknek az embereket Görögországba kell visszaküldenie, mert habár mi regisztráltuk őket, nem nálunk léptek be az Európai Unióba” – jelentette ki a sajtótájékoztatón Orbán Viktor. 

Elmondta még azt is: Magyarországon „méltánytalannak érezzük, hogy megvádolnak minket a szolidaritás hiányával”, mert 0-24 órában 8000 ember áll fegyverrel a határon, amit ha nem védenének a magyarok, naponta 4-5000 migráns érkezne Németországba.

Angela Merkel megnyugtatta, hogy a határvédelmi erőfeszítéseket igenis nagyra tartja Németország, a nézetkülönbségek más területen vannak közöttük. 

Emberség és bevándorlás

Európa lelke a humanitás, hangsúlyozta a német kancellár. Ezért kell törvényes utakat biztosítani a bevándorlóknak és a menekülőknek, hogy Európába juthassanak. Akik pedig itt vannak, azoknak pedig lehetőséget kell biztosítani a munkára és a tanulásra. Másrészt azért is szükség van a törvényes utakra, mert Európának hasznára válna a képzett bevándorló munkaerő.

A másik alapvető feladat a fejlődő országok támogatása, hogy minél többen az otthonaikban is megtalálják a lehetőséget a munkára és az életre. Ebben teljesen egyetértett a két vezető. 

„A kancellárasszony mértani pontossággal rajzolta föl a dilemmát – mondta Orbán Viktor. – Mi azt gondoljuk, hogy humánusan úgy kell segíteni, hogy semmilyen pull-faktor ne érvényesüljön. Ha ugyanis azt a következtetést vonják le Afrikában és Ázsiában, hogy lehet jönni, akkor jönni fognak. Pull-faktor nélkül kell humánusnak lenni.” Erre egy megoldás, hogy helyben segítjük az embereket, jelentette ki a miniszterelnök.

NATO-parancsnokságot terveznek Magyarországon

A két kormányfő kitért a közös európai védelmi fejlesztések és a jövőben felállítandó közös európai haderő kérdésére. Angela Merkel azt mondta, hogy a német szövetségi országgyűlés készen áll rá, hogy fejlessze a közös európai védelmi stratégiát, például az Európai Unió saját intervenciós erejének a felállításával. Kiemelte, ahogy mindig, hogy bármilyen EU-s katonai-védelmi fejlesztés csak a NATO-s erőforrásokat és terveket kiegészítve történhet, nem pedig azokkal párhuzamosan. Németország támogatja azt az EU-s erőfeszítést, hogy hangolják össze a katonai fejlesztéseiket az uniós országok, hogy hatékonyabban fenn tudják tartani a most még 28-féle eszközparkjukat.

A közös európai hadsereg ötletét elsőként javasolta Magyarország, és most is elkötelezett az irányában, jelentette ki Orbán Viktor. A felállítása viszont egyelőre csak „filozófiai kérdés”, amit egyelőre nem kívánt feszegetni. Konkrétumként arról számolt be, hogy „Né metország mentorálásával” egy NATO-parancsnokságot szeretnének létrehozni Magyarország területén.

Borítókép: Axel Schmidt / Reuters.