A forintosítás után is lehet perelni a tisztességtelenül hitelező bankokat

2018.09.21. 10:03 Módosítva: 2018-09-21 21:51:47
A bankok kötelesek rendesen tájékoztatni a kölcsönfelvevőket, hogy azok megalapozott döntéseket hozhassanak, mondta ki az EU Bírósága.

Ha a hitelt nyújtó bankok nem tájékoztatják megfelelően a kölcsönt felvevőket a hitel feltételeiről és a kockázatokról, akkor felelősségre vonhatók a törvény előtt, mondta ki egy csütörtöki határozatában az Európai Unió luxemburgi székhelyű bírósága.

Az EU Bírósága azért foglalkozott a témával, mert a tisztességtelen feltételeket tartalmazó szerződések ellen európai uniós irányelv védi a fogyasztókat. Az irányelv alapján született magyar jogszabály megtiltja, hogy tisztességtelen feltételek szerepeljenek egy szerződésben, de csak akkor, hogyha azok a feltételek nem világosak és érthetőek.

Ilyés Teréz és Kiss Emil 2008-ban svájcifrank-alapú hitelt vettek föl az OTP Banktól. 2013-ban beperelték a bankot. A per során felvetődött a kérdés, hogy a bank vajon érthetően és világosan fogalmazta-e meg, hogy az árfolyamkockázatot nekik kell majd állniuk. 

Közben a devizahiteleket forintosították, ami azzal járt, hogy az állam gyakorlatilag elismerte, hogy egy bizonyos pontig a kölcsön felvevőinek kell állnia az árfolyamok változása miatti költséget.  A Fővárosi Ítélőtábla megkérdezte az EU Bíróságát, hogy a forintosítás ellenére is vizsgálhatja-e, hogy tisztességesek voltak-e a hitel feltételei, és hogy azokat világosan az értésére adták-e a kölcsönt felvevőknek.

Igen, a bankok a forintosításon túl is felelősségre vonhatók a magyar bíróságon

„A pénzügyi intézmények kötelesek elegendő tájékoztatást nyújtani a kölcsönfelvevők számára ahhoz, hogy ez utóbbiak tájékozott és megalapozott döntéseket hozhassanak” – szól az EU Bíróságának véleménye. 

Az árfolyamkockázattal kapcsolatos feltételnek nemcsak alaki és nyelvtani szempontból, hanem a konkrét tartalom vonatkozásában is érthetőnek kell lennie a fogyasztó számára

– szögezte le a luxemburgi székhelyű ítélkező testület. Ebből az következik, hogy az átlagos – általánosan tájékozott, észszerűen figyelmes és körültekintő – fogyasztó számára lehetőséget kell biztosítani nem csupán annak felismerésére, hogy a nemzeti fizetőeszköz a kölcsön nyilvántartásba vétele szerinti devizához képest leértékelődhet. Arra is rá kell vezetni a szerződés során, hogy értékelni tudja a jelentős gazdasági következményeit egy ilyen feltételnek. 

És ha az árfolyamkockázaton kívül más tisztességtelen elemek is vannak a szerződésben, akkor a magyar bíróságnak azokat is figyelembe kell vennie a per során. 

Az EU Bíróságának a határozata nem dönti el a jogvitát a magyar bíróság helyett. Viszont a magyar bíróságnak úgy kell meghoznia a döntését, hogy az megfeleljen ennek a határozatnak. A többi uniós tagállam bíróságának is ennek megfelelően kell döntenie, ha hasonló üggyel találkoznak.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !