Szijjártó: Nem a mi dolgunk, hogy jutott ki Gruevszki Macedóniából
További Eurologus cikkek
- Majdnem 20 százalékkal csökkent a GDP Spanyolországban, Olaszországban és Franciaországban
- 30 ezer betegnek juttat koronavírus-gyógyszert az EU
- Az EP jelenlegi formájában megvétózza a tagállamok alkuját, az egyik ok a jogállamiság
- EU-s költségvetésről, jogállamiságról vitatkoztak az EP-ben: elégedetlenek a képviselők
- Az EP nem ért egyet a költségvetési alku jogállamisági részével és a forráscsökkentésekkel
Legfrissebb híreink
- Elraboltak egy csecsemőt egy bécsi kórház szülészeti osztályáról
- Pattanásig feszült a hangulat a Külügyi Tanács brüsszeli ülése előtt
- Szijjártó Péter szerint szégyenletes, abszurd és elfogadhatatlan ez a döntés
- Oroszország azzal támadja az Egyesült Királyságot, hogy Ukrajna oldalán belépett a háborúba
- Vlagyimir Putyin belebukhat, ha meghozza ezt a súlyos döntést
- Megint kitört a hírhedt vulkán, lávafolyam indult a tűzhányóból
- Rosszul lett egy utas a repülőn, Ursula von der Leyen sietett a segítségére
- Elfogatóparancsot adtak ki Benjamin Netanjahu ellen
- Egy szakértő nem zárja ki, hogy Donald Trump nukleáris fegyvert adna Ukrajnának
- Meghalt John Prescott
Szijjártó Péter hétfőn európai uniós miniszteri találkozókon vett részt Brüsszelben. A külgazdasági és külügyminiszter a tanácskozás szünetében összefoglalta mindazt, amit hivatalosan elmondhat azzal az üggyel kapcsolatban, hogy a volt macedón miniszterelnök Nikola Gruevszki múlt héten Magyarországra menekült letöltendő börtönbüntetése elől, vélhetően magyar diplomáciai segítséggel.
„Macedónia volt miniszterelnöke egy Macedóniával szomszédos országban a magyar külképviseleten jelentkezett, és ott bejelentette a szándékát arra nézvést, hogy ő menekült státusz iránti kérelmet kíván előterjeszteni a magyar hatóságoknak – mondta Szijjártó Péter. – Az, hogy ő Macedóniából ebbe a Macedóniával szomszédos országba hogyan jutott, az nem a mi dolgunk, abban nekünk semmifajta részünk vagy befolyásunk nem volt. Az első pont, ahol az üggyel találkoztunk, az a Macedóniával szomszédos ország fővárosában a magyar külképviselet volt.”
„Miután a volt macedón miniszterelnök bejelentette ebbéli szándékát, az illetékes hatóságok mérlegelték azokat a biztonsági szempontokat, amelyek óhatatlanul előjönnek akkor, ha egy olyan emberről beszélünk, aki a hazája öt egymást követő parlamenti választását megnyerte, és tíz esztendőn keresztül, egészen a közelmúltig, saját országának miniszterelnöke volt” – folytatta a külügyminiszter.
Hozzátette: ez alapján született az a döntés, hogy a bevándorlási és menekültügyi hivatal központi épületében történjen a személyes meghallgatás, biztonsági szempontok figyelembe vételével.
„Ebből a Macedóniával szomszédos országból a volt macedón miniszterelnök Magyarországra teljesen legálisan, a vonatkozó nemzeti és nemzetközi jogszabályoknak száz százalékig megfelelve jutott el – húzta alá Szijjártó Péter. – Minden határátlépése törvényes volt, minden határátlépése minden nemzetközi szabálynak és a két adott szomszédos ország nemzeti jogszabályainak megfelelt.”
Hangsúlyozta, hogy mint egy folyamatban lévő menekültügyi eljárásól, jelenleg ennyit tud elmondani az ügyről.
„Értem a szándékot arra nézvést, hogy ezt egy politikai ügynek próbálják beállítani otthon és a nemzetközi térben egyaránt, mi a magunk részéről ezt egy jogi kérdésként kezeljük” – szögezte le a miniszter.
A Bruxinfo fölvetette, hogy Nikola Gruevszkit jogerős bírósági ítélettel ítélték el, nem politikai okból, ami megkérdőjelezi a volt macedón miniszterelnök menedékkérelmének a jogosságát.
„Hogy az őt illető bírósági eljárás hogy zajlott, annak a megítélése annak a hatóságnak a dolga, amelyikhez beterjesztette a menedékkérelmét” – zárta rövidre a kérdést Szijjártó Péter.
A többi külügyminiszter nem érdeklődött Gruevszkiről
A többi uniós ország miniszterei nem vetették föl a Gruevszki-ügyet a hétfői tanácskozáson. Csak a macedón külügyminiszterrel volt kapcsolatban Szijjártó Péter: múlt héten csütörtökön beszéltek telefonon, vasárnap és hétfőn pedig SMS-t váltottak, és megegyeztek, hogy december 4-én vagy 5-én találkoznak a NATO külügyminiszteri tanácsülésén, „ahol minden létező kérdést megvitatnak” – mondta a magyar miniszter.
„Egy dolgot aláhúztam, de ők ezt egyébként tudják is rólunk nagyon jól: számunkra Macedónia támogatása nem párt- vagy kormányszimpátia kérdése” – emelte ki a külügyminiszter.
Hozzátette, hogy Magyarország a 2016-os macedón parlamenti választást követően és a kormányalakítást követően is egyértelműen a támogatás hangján beszélt Macedónia euroatlanti integrációs törekvéseiről, és ez a jövőben is így marad. Ezentúl is a lehető leghangosabban és a legelkötelezettebben fogják támogatni Macedónia integrációs folyamatát minden nemzetközi fórumon.
Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !
Rovataink a Facebookon