Juncker: A britek tegyék világossá, hogy mit akarnak

A brit parlament alsóháza kedden este elsöprő arányban leszavazta az elmúlt két évben megtárgyalt megállapodást Nagy-Britannia kilépéséről az Európai Unióból. Bizonytalan, hogy mi lesz a következő lépés, újból minden eshetőség lehetséges: onnantól kezdve, hogy rendezetlenül lép ki az Egyesült Királyság az EU-ból, odáig, hogy nem is lép ki egyáltalán.

Juncker: mi jó szándékkal jártunk el

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke azt írta ki a Twitterére, hogy sajnálattal látja a szavazás eredményét. Most arra sürgeti az Egyesült Királyságot, hogy a lehető leghamarabb tisztázza, mik a szándékai, mert az óra ketyeg. Az EU azt is jelezte, hogy a 27 tagország közösen és felelősen lép fel, és az a célja, hogy csökkentse a brexit által okozott károkat.

„A kilépésről szóló megegyezés egy tisztességes kompromisszum, és a legjobb lehetséges megállapodás. Csökkenti a kárt, amelyet a brexit az embereknek és a üzleti életnek okoz Európa-szerte. Ez az egyetlen útja annak, hogy rendezett kilépést biztosítsuk az Egyesült Királyságnak az Európai Unióból” – fogalmazott közleményben az Európai Bizottság elnöke.

Hozzátette még, hogy Michel Barnier brexit-ügyi főtárgyalóval és Donald Tuskkal, az Európai Tanács elnökével közösen időt és erőfeszítést nem kímélve tárgyalták le ezt a megegyezést, a kreativitásukat és a rugalmasságukat is latba vetve. Azt írta, jó szándékkal jártak el, amikor Theresa May kérésére további magyarázatokat és biztosítékokat fűztek a megállapodáshoz ennek a hétnek az elején is.

„Megnőtt a rendezetlen kilépés kockázata a ma esti szavazással” – írta Jean-Claude Juncker, és megjegyezte, hogy habár ezt el akarják kerülni, folytatják a felkészülést erre a lehetőségre.

Nem kizárt, hogy időt kapnak a britek

Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke azt tweetelte: „Ha lehetetlen megegyezni, viszont valamilyen megegyezést mindenki szeretne, akkor kinek lesz végül bátorsága kimondani, hogy mi az egyetlen pozitív megoldás?”

Michel Barnier az AFP-nek azt nyilatkozta, hogy a brit kormányon múlik, hogy mi lesz a következő lépés. Az EU továbbra is egységesen fog föllépni, és elszántan azért fognak dolgozni, hogy megoldást találjanak.

Az Economist egy magas rangú német kormánytisztviselőtől úgy értesült, hogy a 27 uniós kormány valószínűleg beleegyezne abba, hogy elhalasszák a március 29-i kilépés időpontját, ha Nagy-Britannia kifejezetten kéri azt. Az uniós szerződés lehetőséget ad rá, hogy meghosszabbítsák a tárgyalási időszakot, ha mindegyik állami vezető beleegyezik. 

A kilépési dátumának elhalasztásáról csak akkor dönthetnek az állami vezetők, hogyha közösen összeülnek megtárgyalni azt, az Európai Tanács egy rendkívüli ülésén. A vezetők március 21-22-én tartják a következő rendes találkozójukat, de ha komolyan szóba kerül, hogy haladékot adnak a briteknek, akkor valószínűleg már januárban, de legkésőbb februárban össze kellene ülniük.

Nagyon sok haladékot azonban nem adhatnak, mert május végén európai parlamenti választást tartanak, amelyen már eldöntött tény, hogy Nagy-Britannia nem vesz részt. Az Egyesült Királyság EP-képviselői helyeinek egy részét már szét is osztották a többi tagállam között.

További tárgyalások jöhetnek az EU-val

Habár az Európai Unió több vezetője is kijelentette korábban, hogy az uniós oldalról már jóváhagyott megállapodásról nem nyitnak újabb vitát, keddi nyilatkozatok alapján már arra lehet következtetni, hogy tárgyalásra azért még van mód.

Mario Centeno portugál pénzügyminiszter, az eurócsoport elnöke erre utalt a SIC portugál tévécsatorna kérdésére. „Módosíthatjuk a pályánkat – fogalmazott. – Újranyithatjuk az összes dossziét. Teljes nyugalommal kell meghoznunk alaposan végiggondolt döntéseket, és el kell kerülnünk a megegyés nélküli kilépést. A megegyezés nélküli kilépésnél gyakorlatilag bármi jobb.”

Heiko Maas német külügyminiszter a Times-nak azt mondta, hogy lehetséges újból megnyitni a már elfogadott szöveget, de alapjaiban nem lehet rajta változtatni.

Nathalie Louiseau francia Európa-ügyi miniszter nem volt ilyen megengedő. Ő azt mondta: Nagy-Britanniának B-tervre van szüksége. „Nem rajtunk múlik, me mindent megadtunk, amit tudtunk.”

A lehetséges megoldások között szerepel, hogy a kilépési megállapodás szövegébe mégis beillesztenek egy jogilag kényszerítő erővel bíró utalást arra, hogy a kilépés tartalékmegoldása csak rövid időre szólhat. A tartalékmegoldás a mostani állás szerint az, hogy Nagy-Britannia az európai vámunió része maradna egészen addig, amíg nem rendezik megnyugtatóan az északír határ helyzetét. Elsősorban emiatt bukott el Theresa May javaslata a brit parlamentben. 

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !