Több pénzt költene klímavédelemre és innovációra az EP

K EPA20181128102
2019.01.22. 20:02
Környezetvédelem, innováció, társadalmi kohézió – ezek azok a területek, amelyekre többet szeretne költeni az Európai Parlament regionális szakbizottsága. A kohéziós alapok, amelyeknek egyik legnagyobb haszonélvezője Magyarország volt eddig, jelentős szerkezeti változáson esnek át, emiatt valószínűleg kevesebb pénz jön majd Brüsszelből.

Módosítaná az Európai Bizottság költségvetési tervezetét az Európai Parlament Regionális Fejlesztési Bizottsága. A testület döntött arról, hogy a Bizottság 2021 és 2027 közötti időszakra javasolt keretköltségvetését milyen változtatásokkal kellene támogatni az Európai Parlamentnek. A javaslat lényege, hogy a regionális fejlesztési kiadásokat 378,1 milliárd euróval szeretnék megnövelni, ez 14 százalékkal több, mint a Bizottság által javasolt emelés. Ugyanakkor ennek az alapnak a szerkezete jelentős változáson esik át, a plusz források ipari innovációra, környezetvédelemre, a társadalmi kohézióra, integrációra lesznek fordíthatók, kevesebb pénz jut majd azokra a pályázati lehetőségekre, amelyeknek egyik legnagyobb haszonélvezője Magyarország volt. A számítások szerint, a Bizottság eredeti javaslatát alapul véve Magyarország mai árakon számítva 5,7 milliárd euróval kaphat majd kevesebbet a következő hét éves költségvetésből.

A javaslat egyik előterjesztője, Constanze Krehl szociáldemokrata EP-képviselő is azt emelte ki a szavazás után (ahol 25 igen, 1 nem és 9 tartózkodás mellett támogatták az előterjesztést), hogy a régióknak lehetőségük nyílik kivenni a részüket az éghajlatváltozás elleni küzdelemből, hiszen a rendelkezésre álló összegek 30 százalékát lehet majd erre fordítani.

Az Európai Parlament ezen döntés alapján alakítja majd ki az álláspontját a februári plenáris ülésen, ezt követően kezdődhetnek meg a tárgyalások a tagállamokat tömörítő tanáccsal. És bár az Európai Parlament nagyon szeretné, ha még a májusi EP-választások előtt véglegesítenék a költségvetést, a tagállamok folyamatosan arról beszélnek, hogy elegendő, ha ősszel születik megegyezés. Akkor viszont már az új Európai Parlamenttel kell majd alkudozniuk, igaz, a végső szót a tagállamok mondják ki.

Borítókép: Az Európai Parlament ülésterme az uniós testület plenáris ülésén Brüsszelben MTI/EPA/Stephanie Lecocq