A magyar média 69 százaléka kormánykritikus – mondta a Fidesz Brüsszelben
További Eurologus cikkek
-
Majdnem 20 százalékkal csökkent a GDP Spanyolországban, Olaszországban és Franciaországban
- 30 ezer betegnek juttat koronavírus-gyógyszert az EU
- Az EP jelenlegi formájában megvétózza a tagállamok alkuját, az egyik ok a jogállamiság
- EU-s költségvetésről, jogállamiságról vitatkoztak az EP-ben: elégedetlenek a képviselők
- Az EP nem ért egyet a költségvetési alku jogállamisági részével és a forráscsökkentésekkel
Legfrissebb híreink
- 2030-ra sem szűnik meg az éhezés
- Tűz ütött ki, evakuálták az egyik queensi repülőteret
- Az amerikai elnök mindig is a nemzetközi törvények felett állt
- 1200 turistát menekítettek ki Dél-Olaszországban az erdőtüzek miatt
- Bemutatjuk testközelből a légvédelmi rendszert, amelyet az orosz–ukrán háborúban is alkalmaznak
- Kamala Harris elárulta, mi a terve Amerikával
- Kitérőt tesz Orbán Viktor, Tusványos előtt egy fontos tárgyalásra megy
- Halálra vertek egy menedékkérőt Hágában
- Ukrán dróntámadástól tartva erősítik Vlagyimir Putyin dácsájának légvédelmét
- Drasztikus lépésre szánta el magát Putyin, halálos szerződéssel küldi a frontra az embereket
Az EP Kulturális és Oktatási Bizottsága elsősorban azért vette napirendjére a magyarországi média helyzetét, mert szerették volna tudni, hogy a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány megléte milyen hatást gyakorol a sajtó többszínűségére.
Giuseppe Abbamonte, az Európai Bizottság médiapolitikáért felelős igazgatója azt mondta, hogy legutóbbi 2017-ben készült átfogó jelentés a magyar sajtóról.
Akkor közepes és nagyon súlyos kockázatokat tártak fel, például tulajdonkoncentrációt jelölték meg mint aggasztó körülményt, illetve azt, hogy nincs igazán független szabályozó testület.
Abbamonte szerint a legsúlyosabb gond az volt már akkor is, hogy az állam hogyan csatornázza be a támogatásokat, és mivel független sajtót ettől lényegében megfosztják, mindez piactorzulást jelent. Hozzátette azt is, hogy önmagában az a tény, hogy tucatnyi tulajdonos mintegy 470 médiumot ajándékozott a KESMA-nak, cégegyesülésként nem tartozik a Bizottság hatáskörébe, mert nem érte el a rendeletben meghatározott értékküszöböt.
Volt egy rövid vita is erről a témáról. Az olasz szocialista Silvia Costa azt mondta, hogy hiába indult el Magyarország ellen a 7-es cikkes eljárás, a helyzet még súlyosabb lett. Mások azt kifogásolták, hogy miért a magyar médiával foglalkoznak, hiszen máshol is van elég baj a sajtó függetlenségével.
Bocskor Andrea, a Fidesz EP-képviselője azonban a következőképpen tett helyre mindenkit: valószínűleg azért van problémájuk a magyar sajtóval a kritikus képviselőknek, mert
itt egy konzervatív-keresztény értékeket közvetítő és egy nyomtatott médiát megmentő céllal létrehozott nemzeti stratégiailag fontos projektről van szó.
![Bocskor Andrea 2014-ben.](https://kep.cdn.indexvas.hu/1/0/2665/26650/266503/26650390_efcfcd972b16a58ba7a8fa29cec2aab3_wm.jpg)
Azt is kijelentette Bocskor Andrea a Médianéző Intézet elemzésére hivatkozva, hogy a KESMA létrejötte csak szerkezeti változást jelent, és
69 százalékban még mindig kormánykritikus a magyar média és csak 31 százalékban kormánybarát.
Mindenesetre az Európai Bizottság médiapolitikáért felelős igazgatója elkérte Bocskor Andreától a jelentést, szeretné elolvasni.
Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !
Rovataink a Facebookon