A magyar média 69 százaléka kormánykritikus – mondta a Fidesz Brüsszelben
További Eurologus cikkek
- Majdnem 20 százalékkal csökkent a GDP Spanyolországban, Olaszországban és Franciaországban
- 30 ezer betegnek juttat koronavírus-gyógyszert az EU
- Az EP jelenlegi formájában megvétózza a tagállamok alkuját, az egyik ok a jogállamiság
- EU-s költségvetésről, jogállamiságról vitatkoztak az EP-ben: elégedetlenek a képviselők
- Az EP nem ért egyet a költségvetési alku jogállamisági részével és a forráscsökkentésekkel
Legfrissebb híreink
- „A magyar kormányt nem nevezném a szövetségesünknek” – mondta Csehország külügyminisztere
- Leülnek vitázni az EP-listavezetők, de Deutsch Tamás biztosan nem lesz ott
- Az Európai Bizottság ujabb 68 millió euróval támogatja Gázát
- Olaf Scholz az emberi jogok tiszteletére szólította fel Azerbajdzsánt
- Joe Biden nem akar még nagyobb zűrzavart, Amerikának be kell avatkoznia
- Ferenc pápa történelmet ír: részt vesz a G7 csúcstalálkozóján
- Veszélyes harci drogot szabadítottak a világra a dzsihadisták
- Magyarország „oroszbarát” – mondta a lengyel külügyminiszter-helyettes
- Óriási pusztítást végez az árvíz Tanzániában
- Egyetlen nap alatt 220 civilt öltek meg a katonák Burkina Fasóban
Az EP Kulturális és Oktatási Bizottsága elsősorban azért vette napirendjére a magyarországi média helyzetét, mert szerették volna tudni, hogy a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány megléte milyen hatást gyakorol a sajtó többszínűségére.
Giuseppe Abbamonte, az Európai Bizottság médiapolitikáért felelős igazgatója azt mondta, hogy legutóbbi 2017-ben készült átfogó jelentés a magyar sajtóról.
Akkor közepes és nagyon súlyos kockázatokat tártak fel, például tulajdonkoncentrációt jelölték meg mint aggasztó körülményt, illetve azt, hogy nincs igazán független szabályozó testület.
Abbamonte szerint a legsúlyosabb gond az volt már akkor is, hogy az állam hogyan csatornázza be a támogatásokat, és mivel független sajtót ettől lényegében megfosztják, mindez piactorzulást jelent. Hozzátette azt is, hogy önmagában az a tény, hogy tucatnyi tulajdonos mintegy 470 médiumot ajándékozott a KESMA-nak, cégegyesülésként nem tartozik a Bizottság hatáskörébe, mert nem érte el a rendeletben meghatározott értékküszöböt.
Volt egy rövid vita is erről a témáról. Az olasz szocialista Silvia Costa azt mondta, hogy hiába indult el Magyarország ellen a 7-es cikkes eljárás, a helyzet még súlyosabb lett. Mások azt kifogásolták, hogy miért a magyar médiával foglalkoznak, hiszen máshol is van elég baj a sajtó függetlenségével.
Bocskor Andrea, a Fidesz EP-képviselője azonban a következőképpen tett helyre mindenkit: valószínűleg azért van problémájuk a magyar sajtóval a kritikus képviselőknek, mert
itt egy konzervatív-keresztény értékeket közvetítő és egy nyomtatott médiát megmentő céllal létrehozott nemzeti stratégiailag fontos projektről van szó.
Azt is kijelentette Bocskor Andrea a Médianéző Intézet elemzésére hivatkozva, hogy a KESMA létrejötte csak szerkezeti változást jelent, és
69 százalékban még mindig kormánykritikus a magyar média és csak 31 százalékban kormánybarát.
Mindenesetre az Európai Bizottság médiapolitikáért felelős igazgatója elkérte Bocskor Andreától a jelentést, szeretné elolvasni.
Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !
Rovataink a Facebookon