Brexit: nem most lesz egyszerű kereskedni a britekkel

Ahogy telnek a napok és közeledik március 29-e, a britek kilépése az EU-ból, úgy csökken az esélye a rendezett brexitnek, vagyis amikor az Egyesült Királyság és az Európai Unió szerződéses keretek között mond búcsút egymásnak.

Nincs olyan területe az életnek, amelyre nézve egy “no deal” nagy könnyebbséget jelentene a kontinens és a szigetország közötti kapcsolatokban. Legutóbb azt próbáltuk feltérképezni, hogy a légiközlekedésben milyen változások lehetnek, egyáltalán: összeomlik-e az európai légiforgalmi rendszer.

Most azt nézzük meg, hogy a vállalkozásoknak mire kell odafigyelniük, ha nem akarnak március végén megoldhatatlan kérdésekkel találkozni, bár erre még az alapos előkészületek sem jelentenek garanciát. Megkérdeztük a Kereskedelmi és Iparkamarát, hogy milyen tanácsokkal látják el a tagjaikat, egyáltalán, tudják-e, hogy mit kellene mondaniuk a vállalkozóknak. A Kamara válaszából egyértelműen kiderült, hogy bíznak a rendezett feltételek mentén történő kilépésben, ugyanakkor az nem derült ki, hogy az ellenkező esetre van-e tervük. Ezt írták kérdésünkre:

„A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara folyamatosan nyomon követi Nagy-Britannia Európai Unióból történő kilépésének folyamatát, amelynek végleges mechanizmusa napjainkig nem ismert. A brexit feltételrendszeréről szóló megállapodás elfogadásának hiányában a kereskedelmi ágazatot érintő hatásokról az MKIK egyelőre nem kíván állást foglalni. Szakmai álláspontunk, hogy amennyiben megszületik a Brexit pontos és végleges feltételrendszere, annak ismeretében, arról tájékoztatni fogjuk szervezetünk vállalatait, és megteszünk mindent annak érdekében, hogy tagjainkat felkészítsük a várható változásokra, és a megfelelő, mindenkor aktuális információkkal lássuk el őket.”

Ennél pesszimistább az Európai Bizottság, ők már rendelkeznek tervvel arra nézve, ha nem lesz kilépési megállapodás. A Bizottság magyar nyelven is elérhető tájékoztatást ad a vállalkozóknak, akiknek ajánlott ezt alaposan áttanulmányozni, ha még nem tették meg. Abban az esetben ugyanis, ha nincs szerződés (ami egyébként egy 2020 végéig tartó átmeneti időszakra vonatkozna), a brexit minden olyan vállalkozásra hatással lesz, amely 

• árukat értékesít vagy szolgáltatásokat nyújt az Egyesült Királyságban, vagy
• árukat vagy szolgáltatásokat vásárol az Egyesült Királyságból, vagy
• árukat szállít az Egyesült Királyságon keresztül.

A megállapodás nélküli brexit esetén a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szabályait kell alkalmazni, ami vámnyilatkozatokat, egyes termékek behozatali vagy kiviteli tilalmát jelenti, illetve azt is, hogy a britek által kibocsátott import- és exportengedélyek, a vámügyi egyszerűsítésre vagy eljárásokra a vonatkozó engedélyek, Engedélyezett Gazdálkodói engedélyek nem lesznek érvényesek.

A Nagy-Britanniából az EU-ba érkező termékekre hozzáadottérték-adót fognak felszámítani a tagállamok, az export adómentes lesz. Az Európai Bizottság azt javasolja minden érintett vállalkozásnak, hogy tisztázza, van-e elegendő vámügyekben képzett alkalmazottja, megfelelő tároló kapacitása. Érdemes nyilvántartásba vétetni a céget a magyar hatóságoknál, mint harmadik országgal kereskedő vállalkozást.

Az Európai Bizottság nagyvonalúan azt is megjegyzi, hogy további tájékoztatásért és segítségért forduljon minden érintett helyi kereskedelmi és iparkamarájához.

Legutóbbi brüsszeli útja során megkérdeztük a magyar külgazdasági és külügyminisztert, hogy a tárca hogyan készül/készít fel a rendezetlen brexitre, illetve, vannak-e tervek olyan nagyvállalatok elcsábítására, aki át akarják tenni székhelyüket az EU-ba. Szíjjártó Péter azt mondta, hogy Nagy-Britannia az egyik legfontosabb kereskedelmi partnere az országnak, ezért minél kevesebb akadályban vagyunk érdekeltek, de azt elismerte, hogy

a WTO szabályai rosszabbak, mintha lenne egy szabadkereskedelmi megállapodás.

A miniszter hozzátette, hogy a londoni nagykövetség mellett a manchesteri főkonzulátusra és az edinburghi konzulátusra is helyezett ki a külügy külgazdasági diplomatákat. A befektetésösztönzési és exportfejlesztési tevékenység érdekében már Magyarországon működő brit nagyvállalatokkal folynak tárgyalások kapacitások kibővítésre. Amennyiben lesz konkrét finanszírozási ajánlat a kormány részéről és azt az érintett cégek elfogadják, akkor be fogják jelenteni.

Megnéztük, hogy mi a helyzet a felkészülés terén Hollandiában, ez az ország rendkívül szoros kereskedelmi kapcsolatokat ápol a britekkel. Pár hete Stef Blok külügyminiszter egy Twitter-bejegyzéssel hívta fel a figyelmet a holland kormány tájékoztató kampányára, amelynek segítségével a holland vállalkozások kiszámolhatják, hogy mit jelent nekik a brexit, elsősorban hogyan hat majd a kereskedelmi adataikra.

A holland kormány összegzése szerint eddig 42 cég jelentette be, hogy Nagy-Britanniából Hollandiába költöznek, ez kétezer munkavállalót és 330 millió dolláros új beruházást jelent. Ezen túl körülbelül 250 cég fontolgatja, hogy Hollandiába teszi át a székhelyét. A vállalatok többsége brit, de vannak amerikai és ázsiai cégek is közöttük. Próbáltunk az Európai Bizottság és a holland kormány összeállításához hasonló eligazításra rátalálni a magyar kormány vagy a külgazdasági és külügyminisztérium honlapján, de úgy tűnik, a migránsozós cikkek miatt erre már nem volt kapacitás.

Ugyanakkor már a magyar Országgyűlés előtt van az a törvényjavaslat, amely egy salátatörvény formájában rögzíti lényegében azt, hogy a megegyezés nélküli brexit esetében a Magyarország elismeri a kint élő magyarok kilépés előtti időszakban szerzett jogait és azt is leszögezi, hogy a kilépés után a britek szabadon tartózkodhatnak Magyarországon. A törvényjavaslat szinte főként a szociális rendszerek szabályozásáról szól, kitérnek a szabad mozgás kérdésre, egyetlen pontban említik meg az ügyvédeket, a vállalkozásokkal kapcsolatban semmilyen intézkedést nem javasolnak.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !

(Borítókép: Brexit tüntetés Londonban 2019. február 7-én. Fotó: Rostás Bianka / Index)