Mire készül Brüsszel? Csúsztatásokkal van teli a kormány tájékoztatása

Kék az ég, zöld a fű, pár hónappal egy választás előtt dübörög egy újabb brüsszelezős-sorosozós kormányzati kampány. Ha valaki esetleg nem járna az utcán, hogy lássa, mire költik az adóját, az otthonában sem kell attól tartania, hogy kimarad a tájékoztatásból.

Akkor sem kell kétségbe esni, ha esetleg csak azzal a plakátváltozattal találkozna, amelyre ugyan ráírták, hogy joga van megtudni, mire készül Brüsszel, de nem tették rá, hogy tulajdonképpen mire készül. A kormány nyolc oldalon keresztül igyekezett megvédeni az álláspontját arra az európai bizottsági elemzésre válaszul, amely szerint a kormány állításai hazugságokat tartalmaznak. De sikerült?

Menekültek után járó támogatás, kötelező kvóta, betelepítés

Az „elkötelezett európaiakból” álló magyar kormány az „őszinte párbeszéd” útját választotta és áll elébe a vitáknak, írták bele a dokumentumba. Akad is néhány megalapozott állítás a kormány elemzésében.

Több menekült –> több pénz

A jövőben valóban számítana az uniós támogatások elosztásánál, hogy melyik tagállamban hány menedékkérőt fogadtak be. Azonban a plusz támogatást nem jutalomként kapnák az országok, amiért menekülteket fogadnak be, hanem segítségként, hogy ne szívjanak akkorát, amiért sok menedékkérő érkezik hozzájuk. Az EU előírja, hogy alapesetben ott kell befogadni egy menedékkérőt, ahol beadta a kérelmét, ami általában az első határország. Olaszországra, Görögországra, Spanyolországra, Máltára sokkal nagyobb terhet raknak az uniós szabályok, ezért alapvetően rájuk van kitalálva, őket segíti ez az új javaslat.

Tényleg volt egy kötelező kvótás javaslat. Négy éve

Az is igaz, hogy volt egy olyan elképzelés, hogy egy mindenkire kötelező menekült-szétosztási elemet is beépítsenek a közös európai menekültpolitikába. A déli országokba érkezett menedékkérők szétosztásáról szólt ez a javaslat, és ez kapta a „migránskvóta” nevet a kormánytól. A javaslatot tényleg nem vonták vissza, az viszont már egy kisebb csúsztatás, hogy ez a javaslat 2015 májusa óta „folyamatosan napirenden van” Brüsszelben.

A miniszterek ugyanis már több mint két éve maguk között sem képesek közös álláspontot kiköhögni erről a javaslatról, és volt olyan miniszteri tanácsi elnökség, amelyik nem is foglalkozott az egésszel. Amíg a tagállamok kormányai nem tudnak megegyezni, hogy mit szeretnének, a másik döntéshozóval, az Európai Parlamenttel sem tudnak elkezdeni tárgyalni, vagyis tökéletes bokszzsákként áll egy helyben a javaslat, ami se nem él, se nem halott.

A kormány megismételte, hogy szerinte akár évi 15 ezer embert küldhetnének át Magyarországra a kötelező kvótás rendszerben. A szám nem új, de nem világos, hogyan számolták ki, miközben még a hivatalos javaslat sem egyértelmű a rendszer működéséről. Ahhoz, hogy ezt kormányoldalról kihozzák, saját bevallásuk szerint európai szinten 1,2 millió menedékkérővel számolnak. Ez a menekültválság 2015-ös csúcsa. Azóta évről évre csökkent, tavaly nagyjából már csak kilencede volt ennek.

A tetőzés után egyébként Magyarországra a mostani dublini szabályok alapján egy éven belül akár 174 ezer menedékkérőt visszaküldhetett volna a többi tagállam, mert ennyien kértek nálunk először menedékkérelmet, de a kormány nyíltan felrúgta a rendszert, a többi ország pedig egy idő után nem erősködött.

Az EU-n kívülről is lenne betelepítés. De csak annyi, amennyi már most is van, Magyarországon is

Később az EU-n kívüli áttelepítési keretet is szóba ejti a kormányzati dokumentum. Ez a keret önkéntes nemzeti felajánlásokból állna; az EU-tól függetlenül is futó, önkéntes nemzeti befogadási programokat próbálná összehangolni.

Magyarország hiába vétózta a kötelező kvótát

Az egész dokumentum ott kezd komolytalan lenni, hogy egy jogerős ítélettel cáfolt állítást is újramelegít. „Magyarország hiába vétózott korábban az Európai Tanács ülésén, a Bizottság egy új javaslattal  szándékosan alacsonyabb szintre szállította a vitát, ahol a szavazáskor megkerülték az ellenzők csoportját” – írják. Ezzel érvelt a kormány a „kvótaperben”, és ezt az érvet  söpörte le az asztalról az Európai Bíróság tavalyelőtt ősszel.

Jogilag nem állta meg a helyét a magyar kormány kifogása, mert az állami vezetők csúcstalálkozóján született politikai döntésnek szeretett volna jogi érvényt szerezni az EU egyik jogalkotó szervében, az uniós miniszterek Tanácsában. Ráadásul 2016-ban egy másik csúcstalálkozón átment egy dokumentum az átmeneti kvóta mielőbbi végrehajtásáról, amit elvileg Orbán Viktor is jóváhagyott.

Merkel: az uniós határőrség csorbítaná a tagállamok szuverenitását

Utána az a kormány baja, hogy az Európai Bizottság tízezer fős közös erővel izmosítaná a határvédelmet. Angela Merkel német kancellár véleményével vezetik fel, hogy ez bizony csorbítaná a tagállamok szuverenitását. A bizottság „hivatalos honlapjáról” is idéz egy mondatot a dokumentum, amelyben az áll, hogy a Bizottság „úgy dönthet, hogy megbízza a Frontexet, hogy hajtsa végre a megfelelő intézkedéseket”.

Amiből nem idéz az érvelés, az maga a határvédelemről szóló javaslat. Ott feketén-fehéren kimondják: az uniós határ- és parti őrségnek „a közrend fenntartásával, illetve a belső biztonság megőrzésével”, valamint „védelemmel kapcsolatos tagállami hatáskörök sérelme nélkül kell ellátnia feladatait”. Vészhelyzetben az Európai Bizottság ajánlásokat tehetne és cselekvési tervet készítene, de az adott tagállammal közösen. A javaslattal egyidőben megjelent magyarázatban egyértelműen benne van a válasz, hogy elveszik-e a tagállamok határőrizeti jogait. „Nem.” Azt is világosan leírták, hogy csak az adott tagállam felügyeletével, azzal együttműködve dolgozna az egység, az egyik célja pedig épp a visszautasított kérelmezők visszatérítésének fokozása lenne. Nem leváltanák, kiegészítenék a nemzeti határvédelmi szerveket.

Volt már rá példa, hogy egy tagállam összeomló határvédelme miatt mások szívtak. Görögország a válság csúcsán engedte át gyakorlatilag ellenőrzés nélkül az embereket – így a problémával a balkáni útvonal következő uniós tagjának, Magyarországnak kellett szembenéznie. Az ilyen helyzetek elkerülésére szeretnék megerősíteni az uniós határvédelmi ügynökséget.

Ami a kormányzati kommunikációból szintén kimaradt, hogy a tagállamok februárban megegyeztek a saját álláspontjukról. Ebben még ezt az ajánlási jogkört is a tagállami Tanácsnak adnák az Európai Bizottság helyett. A magyar kormány nyilvánosan nem tiltakozott ez ellen a közös álláspont ellen.

Juncker: A határok a politikusok legrosszabb találmányai

Az egyik legjellemzőbb csavar, ahogyan Jean-Claude Juncker egy nyilatkozatát idézik be arról, hogy „a határok a politikusok legrosszabb találmányai”. A teljes szövegből kiragadott kijelentés 2016 augusztusában hangzott el, és így folytatódna, ha azt is idéznék: „kevés a boldog tapasztalat a határokkal. Csak egy van – Európa.

Ott a határokra többé nem úgy tekintettek, hogy elválasztanak, hanem úgy, hogy hidat vernek. És aki ezeket a hidakat lebontja, az Európa sorsa ellen vétkezik.”

A szövegkörnyezet alapján a bizottsági elnök a belső, nem pedig a külső uniós határokról beszél. Ezek jó részén a schengeni övezettel megszűnt az ellenőrzés, amit a menekültválság idején több helyen újra bevezettek, és azóta se szabadultak meg tőle. Ilyen az osztrák-magyar határ is. Vagyis Juncker pont az olyan korlátozások ellen szólalt föl, mint amivel a sógorok szúrnak ki velünk, és amelyeket épp az a közhangulat tart fenn, amely az érkező menekültek és migránsok számának meredek esése ellenére továbbra is válságot emleget.

A migránsvízum bevezetését az Európai Bizottság is támogatta

„A migránsvízum bevezetését az Európai Bizottság is támogatta” – jelenti ki a következő közcím. Arra a javaslatra utalnak, amelyet az Európai Parlament szavazott meg arról, hogy a tagállamok hivatalos úti okmányt adhassanak a menedékkérőknek a saját határukig, hogy ott be tudják adni a kérelmüket. Hasonlóan, mint amit a magyar kormány csinált Nikola Gruevszki macedón miniszterelnökkel, csak a diplomáciai furikáztatás nélkül. Az MTI szerint a menedékkérelem benyújtását csak az önként jelentkező EU-tagállamok külképviseletein tenné lehetővé az EP, tehát Magyarországot semmiképpen nem köteleznék a humanitárius vízum bevezetésére.

Ráadásul amit az EP tett, az nem hivatalos javaslat, hanem egy kérés, mert jogszabályt kizárólag az Európai Bizottság kezdeményezhet. A kormány félrebeszél „egy folyamatban lévő jogalkotási eljárásról”, amit a kiadványban nem (és máshol sem) emleget: az uniós képviselő-testület egyszer már máshogy bepróbálkozott az ötlettel, de az Európai Bizottság és a tagállamok ellenállását látva visszavonta. Az Európai Bizottság

A kormány a migráció- és menekültügyi biztos egy régebbi, 2014-es mondatával próbálja alátámasztani az eleve múlt idővel („támogatta”) puhított állítást.

Migránskártya

Ismét előkerül a menedékkérőknek adott kártya, amely „újabb meghívó az illegális bevándorlóknak”, mert nem csak a menekülteknek jár és sérti az uniós szabályokat, mert nincs rajta név, amivel elnézőbb, mint az uniós állampolgárokkal szembeni kötelezettségek.

A készpénzzel szemben az uniós kártyát csak Görögországban lehet használni (ezt megint elhallgatja a kormány dokumentuma), azaz épp arra alkalmas, hogy ott tartsa őket és ne induljanak tovább Szlovénia vagy Magyarország felé. Azt is lefelejti a kormány érvelése, hogy a tulajdonosokat havonta személyesen ellenőrzik.

De minek?

Szijjártó Péter külügyminiszter is beismerte, hogy az EP-választás miatt indult be a gőzhenger. A voksolás annyiban valóban összekapcsolódik az Európai Bizottság elnöki székével, hogy szinte mindegyik pártcsalád állított egy csúcsjelöltet, és egy nem hivatalos rendszer alapján, aki nyer (vagy legalábbis többséget tud maga mögött az EP-ben), az vezethetné a Bizottságot. Ez legutóbb is így történt, még ha Orbán Viktor a brexit-népszavazást kiíró David Cameronnal együtt nem is szavazta meg Jean-Claude Junckert. Hiába kampányolt még kezdetben Junckernek a Fidesz.

Orbán Viktor kijelentette, hogy hamarosan váltanak is a bizottság második emberére, Frans Timmermans szocialista csúcsjelöltre, akit hónapok óta ellenségként épít fel a kormány és a hozzá kötődő média. Így viszont végképp furcsa, hogy miért nem vele kezdték. Orbán Viktor a Welt am Sonntagnak azzal indokolta,, hogy Juncker a Fidesz EPP-s kizárásáról kezdett beszélni, ami "személyes illojalitás", és "nem várhatja el senki, hogy az illojalitásra ne adjunk választ, még ha ez egy kedves ember illojalitása is". Az Európai Néppártból érkezett kritika hatására visszakoztak: a legutóbbi verzió szerint Timmermans sem lesz kiplakátolva.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !