Sereghajtó a magyar büntetés-végrehajtás – de legalább titkoljuk
További Eurologus cikkek
- Majdnem 20 százalékkal csökkent a GDP Spanyolországban, Olaszországban és Franciaországban
- 30 ezer betegnek juttat koronavírus-gyógyszert az EU
- Az EP jelenlegi formájában megvétózza a tagállamok alkuját, az egyik ok a jogállamiság
- EU-s költségvetésről, jogállamiságról vitatkoztak az EP-ben: elégedetlenek a képviselők
- Az EP nem ért egyet a költségvetési alku jogállamisági részével és a forráscsökkentésekkel
Legfrissebb híreink
- Elraboltak egy csecsemőt egy bécsi kórház szülészeti osztályáról
- Pattanásig feszült a hangulat a Külügyi Tanács brüsszeli ülése előtt
- Szijjártó Péter szerint szégyenletes, abszurd és elfogadhatatlan ez a döntés
- Oroszország azzal támadja az Egyesült Királyságot, hogy Ukrajna oldalán belépett a háborúba
- Vlagyimir Putyin belebukhat, ha meghozza ezt a súlyos döntést
- Megint kitört a hírhedt vulkán, lávafolyam indult a tűzhányóból
- Rosszul lett egy utas a repülőn, Ursula von der Leyen sietett a segítségére
- Elfogatóparancsot adtak ki Benjamin Netanjahu ellen
- Egy szakértő nem zárja ki, hogy Donald Trump nukleáris fegyvert adna Ukrajnának
- Meghalt John Prescott
Az Európa Tanácsot 47 állam alkotja, az európai országok közül nem tagja Fehéroroszország és a részben Európa területén lévő Kazahsztán. Ugyanakkor tagja a szintén részben európai Törökország. Ez a szervezet rendszeresen közzéteszi jelentését az európai börtönviszonyokról, a tagállamok adatait egy egyetemi kutatókból álló szakértői csoport összesíti. A legfrissebb statisztika a 2018. januári állapotokat mutatja. Hét tagállam nem küldött adatokat: Albánia, Belgium, Bosznia-Hercegovina, Magyarország, Málta, Törökország és Ukrajna.
2016 és 2018 között 6,6 százalékkal csökkent a börtönnépesség átlagosan, ez egy 2012 óta megfigyelhető folyamatba illeszkedik, az elmúlt időszakban egyre kevesebb embert zártak börtönbe. Fél évvel, 8,2 hónapra csökkent az elzárásban töltött átlagidő, viszont lényegesen nőtt azok száma, akik ítélet nélkül, előzetes letartóztatásban voltak. Románia és Bulgária az a két állam, ahol legnagyobb mértékben, 16 és 15 százalékkal csökkent a börtönnépesség. Az izlandiakkal viszont egyre több baj van: 25 százalékkal több izlandi hűsöl a rácsok mögött (is).
Egy ország büntetés-végrehajtási kapacitását a börtönök telítettségével lehet jellemezni. Ez egyébként nagyon fontos azért is, mert a zsúfoltság miatt az elítéltek jó eséllyel perelhetik az államot emberi jogaik csorbítása miatt. Mint ahogy az Magyarország esetében számos alkalommal előfordult, és emiatt a magyar állam súlyos milliókat fizetett ki fejenként a raboknak. Az átlagzsúfoltság az európai börtönökben 91 százalék körüli, lényegében nem változik. Az Európa Tanács jelentése szerint a legrosszabb helyzet Észak-Macedóniában tapasztalható, itt a rendelkezésre álló helyek 122,3 százalékán helyeztek el fogvatartottakat. Itt újból meg kell emlékeznünk egy fontos körülményről:
Magyarország nem szolgáltatott adatot ehhez a felméréshez.
Így aztán kénytelenek voltunk felütni a Büntetés-végrehajtási Szervezet Évkönyvének 9. oldalát, ahol azt olvashatjuk, hogy a magyar bv. telítettsége 124 százalék. Vagyis az ismert adatok közül ez a legrosszabb Európában.
Nem állunk túl jó helyen a 100 ezer főre jutó elítéltek számát illetően sem. Itt az oroszok kimagaslóan szerepelnek, 418 börtönlakó jut százezer oroszra. Magyarország esetében – szintén az évkönyv adatait alapul véve – ez a szám 173, ami a 13. legrosszabb, vagy a 34. legjobb helyre jogosít.
(Borítókép: Az új kiskunhalasi börtön az átadás napján, 2019. február 22-én. Fotó: Rosta Tibor / MTI)
Rovataink a Facebookon