Európai Bizottság: Romlik a magyar igazságszolgáltatás megítélése
További Eurologus cikkek
-
Majdnem 20 százalékkal csökkent a GDP Spanyolországban, Olaszországban és Franciaországban
- 30 ezer betegnek juttat koronavírus-gyógyszert az EU
- Az EP jelenlegi formájában megvétózza a tagállamok alkuját, az egyik ok a jogállamiság
- EU-s költségvetésről, jogállamiságról vitatkoztak az EP-ben: elégedetlenek a képviselők
- Az EP nem ért egyet a költségvetési alku jogállamisági részével és a forráscsökkentésekkel
Legfrissebb híreink
- Orbán Viktor legfontosabb európai szövetségese elgáncsolná Brüsszel tervét
- Csökkent a földrengések gyakorisága Szantorini szigetén
- Pancsolt szesz fogyasztása miatt haltak meg több mint százan idén Törökországban
- Meghalt Francesco Rivella, a Nutella feltalálója
- Szakadékba zuhant egy busz Bolíviában, sokan meghaltak
- Razziákat tartanak Brazíliában az Amazonas-vidéken az illegális erdőirtás csökkentésére
- Volodimir Zelenszkij megszólalt a lemondásáról, elárulta, mikor válna meg tisztségétől
- Trump és Putyin is igazi nehézfiúkat vet be a mai sorsdöntő tárgyalásra Ukrajnáról
- Több ember megsérült a torontói légi szerencsétlenségben
- Az orosz katonák béke helyett gyilkolnának
A függetlenséget természetesen nem lehet számszerűsíteni, ezért az érintettek megkérdezése alapján, közvélemény-kutatás formájában összesítették a polgárok és az üzleti szféra benyomásait az új igazságügyi eredménytáblában. Ezek alapján világosan látszik, hogy Észak- és Nyugat-Európában sokkal függetlenebbnek ítélik a bíróságokat, mint a később csatlakozott tagállamokban.
A válaszadók leginkább a politika, a gazdasági érdekcsoportok és a kormányzat nyomásgyakorlására panaszkodnak. Míg a magyar emberek 48 százaléka nevezte jónak, vagy nagyon jónak a helyzetet, addig a cégvezetőknek csak a 18 százaléka volt ezen a véleményen. A 28 tagállam közül a lakossági megítélés a 18., a vállalati szféra véleménye pedig a 27. helyre rangsorolta az országot.
Vera Jourova, az Európai Bizottság jogérvényesülésért felelős biztosa azt mondta, folyamatosan kapcsolatban van a magyar hatóságokkal, és Trócsányi László igazságügyi miniszter tisztában van a brüsszeli aggodalmakkal, különös tekintettel a közigazgatási bíróságok felállítása kapcsán, amely az Európai Bizottság szerint veszélyezteti a bíróságok függetlenségét.
![Vera Jourova](https://kep.cdn.indexvas.hu/1/0/2754/27543/275430/27543019_f2cd3b38cf4d13b206fe60d6dd1b9637_wm.jpg)
A jelentés Magyarországgal kapcsolatban kifogásolja még, hogy a pénzmosással kapcsolatos ügyek lezárása túlzottan hosszú ideig tart és viszonylag magas a függőben lévő, első fokú ügyek aránya is. A bírák, ügyvédek számát tekintve Magyarország a középmezőnyben van. Viszonylag kevés pénzt költünk az igazságszolgáltatásra (53 euró/fő), ugyanakkor ez a szám GDP arányosan már uniós szinten is jelentős (0,4 százalék).
A biztos azt is elmondta: „A 2019. évi uniós igazságügyi eredménytábla olyan időszakban lát napvilágot, amikor Európa egyes részein a jogállamiságot egyre súlyosabb kihívások veszélyeztetik.” Jelenleg Lengyelország és Magyarország ellen folyik a hetes cikkely szerinti eljárás, amely a jogállamisági eljárásrendszerben a legszigorúbb uniós eszköz. Ugyanakkor sok bírálat éri Brüsszelből Romániát és Szlovákiát is.
Rovataink a Facebookon