Megint titok a magyar korrupcióról szóló jelentés

Kedden közzétette az európai országokról szóló éves jelentését a Korrupció Elleni Államok Csoportja (GRECO). Az Európa Tanácshoz tartozó, strasbourgi székhelyű intézménynek 49 ország a tagja, amelyek rendszeresen értékelik egymás teljesítményét a korrupció elleni küzdelemben.

A 2018-as tapasztalatokat összegző jelentés apropóján a GRECO felhívta a figyelmet Magyarország hiányosságaira. 16 tagállam, köztük Magyarország ellen eljárást folytat az intézmény amiatt, mert nem teljesítették az előző években megfogalmazott ajánlásokat az igazságszolgáltatás működésével kapcsolatban.

Az intézmény arra is rámutatott: a magyar kormány 2017 óta nem járul hozzá, hogy a Magyarországról szóló nemzetközi értékelést nyilvánosságra hozzák. Magyarországon kívül többek között Ausztria, Azerbajdzsán, Grúzia, Moldova, Törökország és Fehéroroszország nem engedi, hogy közzétegyék a róluk szóló jelentéseket.

Mik lehetnek a kifogások?

2017-ben és 2018-ban a GRECO már többször megfogalmazta: a korrupció visszaszorítása érdekében tett magyar erőfeszítések elégtelenek. A GRECO márciusban szakértői delegációt is küldött Budapestre, hogy konkrét jogalkotási- és kormányintézkedésekre tegyen ajánlásokat.

Ez a küldöttség olyan javaslatokat kért számon, mint például hogy

• a magyar parlament a jogalkotási törvényben – vagy annak betartásával – biztosítson nagyobb átláthatóságot és konzultációs lehetőséget a jogalkotási folyamat során;
• továbbra is szorgalmazzák azt is, hogy a törvényalkotásra szigorú magatartási kódexet vezessen be Magyarország. Konkrétan a parlamenti képviselők eljárását szabályoznák úgy, hogy az minimalizálja a korrupciós kockázatokat, és az üzleti szféra lobbistáinak ne engedjen terepet a döntések befolyásolására.
• Ezen túl, és nyilván ezzel van több problémája a magyar kormánynak, a GRECO korlátozná az OBH-elnök mai hatásköreit úgy, hogy ne legyen a jelenlegihez hasonló a bírók egzisztenciális, előmeneteli függése, azaz a bírói testületek többé ne legyenek kijátszhatóak és megkerülhetőek a bírók és bírósági vezetők kinevezésénél.
• A korrupcióellenes európai tömörülés azt is javasolta a magyar kormánynak, hogy a bírókat és ügyészeket védő, további jogszabályokkal garantálja függetlenségüket és immunitásukat.

Több ország együttesen végzi az ellenőrzést

A GRECO működése aligha vethetné fel a kormány szokásos, elfogultsági vádjait. A tagállamok szakértőiből kialakított értékelő csoportok – többek között – országlátogatások nyomán alakítják ki álláspontjukat a vizsgált ország korrupcióellenes intézkedéseiről.

A GRECO plenáris ülése megvitatja, majd dönt az elkészült jelentésről, amely ajánlásokat is tartalmazhat a vizsgált tagállam jogalkotásának és gyakorlatainak fejlesztése érdekében. A tagállam a megadott határidő szerint jelentést tesz az ajánlásokkal kapcsolatos intézkedéseiről (ez az úgynevezett compliance report), majd az ajánlás végrehajtását a GRECO elfogadja, illetve, ha a végrehajtás nem megfelelő, részben vagy egészben elutasítja.

Mit mondtak legutóbb?

A legutóbb megismerhető, 2015-ös jelentés szerint még komolyabb változtatásokat ajánlanának az ügyészi szervezeten, amely a korrupcióellenes küzdelem sarokköve. A GRECO értékelő testülete (GET) ugyanis korábban azt állapította meg a magyar vádhatóságról: „A közbizalom érdekében kulcsfontosságú, hogy az ügyészség pártatlan és a nem megfelelő befolyástól mentes legyen, és annak is tűnjön. E cél elérése érdekében a GET úgy véli, szélesebb körben kellene lehetővé tenni külső elszámoltatási és átláthatósági mechanizmusok működését az ügyészségeket illetően (...) Az a tény, hogy a parlament kétharmados többségi szavazata szükséges az új legfőbb ügyész megválasztásához, lehetővé teszi, hogy egy kisebbség megakadályozza egy új legfőbb ügyész megválasztását, valamint, hogy az előző legfőbb ügyész határozatlan időre tovább maradjon hivatalban”.

Az Index forrásai szerint a kormányzati időhúzás hátterében az áll, hogy a GRECO megállapításait és ajánlásait haszonnal forgathatná az Európai Bizottság, amely a korrupcióval átitatott tagországoktól a jövőben megvonná a közösségi forrásokat. De a jelentés megállapításai már csak azért is fontosak lennének, mert a kormánypropagandában rendszerint hazugsággal vádolt Sargentini-jelentés legfajsúlyosabb, a magyarországi korrupcióra vonatkozó adatai éppen a GRECO-ra hivatkoznak. Éppen ezért a közadatnak számító jelentés komoly fegyvertény lehet a korrupciós kritikákat rendre versenyképességi adatokkal elodázó kormánnyal szemben.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !