NATO: küszöbön az újabb hidegháború?

A NATO tagjai öt évvel ezelőtt határozták el, hogy a tagállamok különböző csoportokat szervezhetnek. Egyelőre három ilyen alakult, ezek közül most a német vezetésű csoport tart ülést. Magyarország is tagja ennek az együttműködésnek, amely elsősorban a képességfejlesztésre összpontosít. Magyarországon – a horvátokkal együttműködésben – Székesfehérváron terveznek kialakítani egy olyan parancsnokságot, amely a gyorsreagálású erőknek lenne egyfajta központja – a magyar hadügy ezt a parancsnokságot bevonná a németek által irányított csoport munkájába. Mindez illeszkedik a NATO-nak abba a koncepciójába, amelynek lényege, hogy rövid időn belül jelentősebb létszámú szárazföldi, tengeri és légi hadosztályokat tudjanak mozgósítani.

Ez persze összefüggésben van a NATO védelmi politikájának átalakulásával, amelyet az oroszokhoz fűződő viszony határoz meg. Védelem és elrettentés – ez a katonai szövetség taktikája. Az oroszok nem csak a Krím elfoglalása és a kelet-ukrajnai fegyveres konfliktus miatt okoznak fejtörést, ennél talán még súlyosabb probléma az amerikaiakkal kötött fegyverkorlátozási egyezmény ügye.

Az amerikai védelem képviseletében Mark Esper és Kay Bailey érkeznek NATO védelmi minisztereinek találkozójára Brüsszelbe 2019. június 26-án.

Fotó: Pool / Reuters

Az USA már hat éve jelzi folyamatosan az oroszoknak: tudomásuk van arról, hogy egy korábban megkötött egyezmény által tiltott közép-hatótávolságú (500-5500 km), földi indítású rakétarendszert telepítenek. Ez a technika azért különösen veszélyes, mert nagyon mobil, egy teherautó platóján elfér, nem lehet az indításkor beazonosítani és hogy nukleáris, vagy hagyományos töltöttel van-e ellátva, az csak a becsapódáskor derül ki. Az amerikaiak számos figyelmeztetés után (amelyre az oroszok mindig azt mondták, hogy nekik nincs ilyen fegyverük) február 2-án felmondták az egyezményt, a felmondási határidő augusztus 2-án jár le.

Ekkortól új helyzet lép életbe, amelyre az USA-nak és a NATO-nak is reagálnia kell. NATO-s forrásaink szerint az amerikaiak nem tervezik hasonló rakéták telepítését Európába, más válaszlépésekben gondolkoznak, erről azonban még nem szivárogtak ki részletek. A NATO-nál úgy mérlegelnek, hogy az oroszoknak nem csak a nyugati katonai szövetség jelent gondot, legalább akkora fenyegetettséggel számolnak Kína felől, márpedig a kínaiakat semmiféle fegyverkorlátozási tilalom nem befolyásolja.

Nemzetközi katonai fórumon bemutatott S-400 típusú rakétaindító Moszkvában, Oroszországban 2019. június 25-én.

Fotó: Anadolu Agency / Getty Images Hungary

A védelmi miniszterek ülésének napirendjén állandó téma – amerikai nyomásra – a GDP-arányos védelmi kiadások 2 százalékos szintre emelése 2024-ig. A 29 tagállamból azonban csak 17-nek van erre nézve terve, többek között a németek, olaszok és a belgák sem készítettek el ilyen tervet, és úgy tűnik, nem is akarnak. Ugyanakkor az elmúlt öt évben minden tagállamban folyamatosan nőnek a védelmi költségek, ez azt jelenti, hogy a jövő év végéig körülbelül 100 milliárd dollárral többel rendelkezik a katonai szövetség. A magyar hozzájárulás jelenleg 1,41 százalék, minden bizonnyal a 2 százalékos tervet és a céldátumot tartani tudjuk.

Szó lesz még az afganisztáni műveletről, ahol a NATO és az USA külön missziót tart fenn. A cél a csapatok kivonása előbb-utóbb, ezt azonban meg kellene előznie a tartós tűzszünetnek, a belső megbékélésnek és egy garanciavállalásnak az afgán kormánytól, hogy nem válik az ország ismét terrorista fészekké. A terrorizmust más szempontból is érintik: az Iszlám Államot ugyan legyőzte a nemzetközi katonai szövetség, a kalifátus lekerült a térképről, az ideológiai azonban tovább él és ez új válaszokat igényel.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!