Felfüggesztették az EU-csúcsot - holnap folytatják

Reggel nyolc óra körül folytatódott Brüsszelben az állam- és kormányfők rendkívüli találkozója, ahol az uniós intézmények élére szeretnének jelölteket állítani. Az éjszaka tulajdonképpen azzal telt, hogy Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke két- vagy többoldalú tárgyalásokon igyekezett felmérni azt, hogy kik lehetnek a konszenzusos jelöltek, akiknek a nevét egyáltalán érdemes szavazásra feltenni.

A legújabb hírek szerint, amelyek diplomáciai körökből származnak, viszont nem erősítették meg őket, továbbra is a szocdem csúcsjelölt, Frans Timmermans tűnik a legesélyesebbnek az Európai Bizottság elnöki tisztére. Az Európai Tanács elnöke a bolgár néppárti politikus, Krisztalina Georgieva lehet. Itt érdemes megjegyezni egy körülményt, ami ezt a verziót alátámasztja: a bolgár kormány korábban már kijelentette, hogy a jelenlegi biztosukat, Marija Gabrielt jelölik a következő öt évre is az Európai Bizottság bolgár tagjának.

Az eddigi találgatások szerint Georgieva a külügyi főképviselő lett volna, azonban aki ezt a posztot betölti, az tagja a Bizottságnak. Márpedig az „egy ország – egy biztos” elv alapján, nem lehet két bolgár tagja a testületnek, de így ez a probléma elhárult. A mostani változat szerint a jelenlegi belga ügyvezető kormányfő, a liberális Charles Michel lenne a külügyi főképviselő, míg Manfred Weber az Európai Parlament elnöke. A pozíciók között lehet olvasni arról is, hogy a Bizottság első alelnöke a dán liberális Margrethe Vestager lenne. Minderről azonban még nincs megegyezés, de úgy tűnik, hogy az állam- és kormányfők szeretnének ma döntésre jutni.

Ezek alapján egyelőre azt lehet mondani, hogy Orbán Viktor tegnapi levele nem érte el a kívánt hatást. A magyar miniszterelnök azt írta Joseph Daulnak, az Európai Néppárt elnökének Timmermans jelölésével kapcsolatban, hogy „ amennyiben az Európai Néppárt támogatná ezt a megállapodást, azzal súlyos, sőt történelmi hibát követne el. Ez azt jelentené, hogy egy olyan párt, amelyik megnyert egy választást, egyszerűen átadná másnak azt a nyerő pozíciót, amelyért megharcolt.” Orbán levelében elismerte azt is, tisztában van azzal, hogy a Fidesz felfüggesztett tagsága miatt nincs befolyása a Néppárt politikájára.

A korábbi szocialista EP-elnök mozgatta a szálakat

A Politico úgy tudja, hogy az Európai Parlament korábbi elnöke, a német szocialista Martin Schulz volt a kulcsszereplő abban, hogy sikerült az európai szociáldemokratáknak kedvezően alakítani a tárgyalásokat. Schulznak a szocialista vezetés alatt álló európai kormányok és a német kancellár felé egyaránt vannak kapcsolatai, és ezeket izzította be az elmúlt hetekben. Az EP volt vezetőjeként és öt évvel ezelőtti csúcsjelöltként nagyon fontos volt neki, hogy megmentsék a csúcsjelölti rendszert, vagyis, hogy az európai pártcsaládok által kinevezett jelöltek közül válasszák az Európai Bizottság következő elnökét.

Ezt öt évvel ezelőtt próbálták meg először, és sikerült is: a luxemburgi Jean-Claude Juncker úgy lett a bizottság elnöke, hogy ő volt a választáson legtöbb mandátumot szerzett pártcsalád, az Európai Néppárt csúcsjelöltje erre a posztra. Ha sikerülne meghonosítani ezt a rendszert, akkor demokratikusabbak és átláthatóbbak lennének a kinevezések. 2014-et megelőzően ugyanis az EU-s országok kormányfői és államfői zárt ajtók mögött választották ki a jelöltjeiket, és a nevekről csak a folyamat végén értesült a nyilvánosság.

Kik állhatnak Timmermans mellett

Angela Merkelt sikerült meggyőzni arról a megoldásról, hogy a holland szocialista csúcsjelölt, Frans Timmermans legyen az Európai Bizottság elnöke. Emmanuel Macron francia elnök is elfogadta – ő a hírek szerint igazából csak Manfred Weber néppárti jelölttel szemben ellenkezett nagyon. Mark Rutte holland miniszterelnök is nagyon elégedett lenne vele, ha a honfitársa kerülne a legfontosabb uniós pozícióba, még akkor is, ha nem ugyanabból a pártban politizálnak: Rutte liberális, Timmermans pedig szociáldemokrata. Az Európai Tanács hét szociáldemokrata kormányfője nyilvánvalóan, az öt liberálisból pedig négy valószínűleg szintén megszavazná Timmermanst.

A probléma az Európai Néppárthoz tartozó többi vezető, illetve az Európai Parlament néppárti képviselői, akik nagyon nehezen nyelnék le, hogy a hagyományok szerint nekik járó pozíciót egy szocialista politikus foglalná el. Azzal próbálják édesíteni ezt a keserű pirulát, hogy a szokásosnál hosszabb időre, öt évre viszont nekik adnák az Európai Parlament elnökségét. Ezen a poszton úgy tűnik, Manfred Webert is sokkal szívesebben látná mindenki, mint a valódi javaslati, ellenőrző és végrehajtó hatalommal járó Európai Bizottság élén.

Ezúttal nincsenek igazán jó jelöltek

A tárgyalásoknak ez az alakulása szépen megmutatja, hogy az európai vezetők többsége elkötelezett a demokratikusabb, átláthatóbb válogatási módszer mellett, és szeretnék életben tartani a csúcsjelölti rendszert. Sajnos viszont nincsenek igazán jó jelöltek, ezért ennyire nehéz megegyezni. Öt évvel ezelőtt majdnem mindenki egyetértett abban, hogy Jean-Claude Juncker megfelelő ember a bizottság vezetésére. A mérsékelt konzervatív, több évtizedes kormányzási tapasztalattal rendelkező, jó kedélyű, mindenkivel jó viszonyt ápoló luxemburgi politikus mögött gond nélkül föl lehetett sorakozni. Manfred Weber és Frans Timmermans viszont kifejezetten megosztó személyiségek, és egyikükben sem bízik a másik politikai térfél. Az eddigi egyeztetésekből úgy látszik, hogy Timmermansban azért kicsit jobban, de a következő, keddi tárgyalási fordulóig sokminden változhat.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !