Az új magyar igazságügyi miniszter szerint nagyon homályos fogalom a jogállamiság megsértése

2019.07.18. 18:40
Ursula von der Leyen nyitott Közép-Európa problémáira és igényeire, ezért kiegyensúlyozottabb jogállami hozzáállást vár tőle a magyar igazságügyi miniszter. Varga Judit ma Brüsszelben az uniós ügyekkel foglalkozó miniszterek ülésén megismételte, hogy Magyarország szerint jogilag aggályos az uniós pénzek kifizetését jogállami normákhoz kötni.

Európában van elegendő eszköz arra, hogy meg lehessen védeni a jogállamiságot – mondta Brüsszelben magyar újságíróknak Varga Judit igazságügyi miniszter, az úgynevezett általános ügyek tanácsát követően. Az ülés napirendjén szerepelt ugyanis egy beszámoló Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke részéről, amelynek lényege: a jogállamisággal kapcsolatos problémák megelőzése érdekében a Bizottság úgy határozott, hogy létrehoz egy valamennyi uniós tagállamra kiterjedő jogállamisági felülvizsgálati ciklust, amelynek keretében évente jogállamisági jelentést készít.

Varga Judit szerint nincs szükség semmilyen új eszközre, a jelenleg meglévő 7-es cikkely szerinti eljárás (amely jelenleg folyik Magyarország és Lengyelország ellen), valamint a kötelezettségszegési eljárások éppen elég keretet nyújtanak a viták rendezésére. A miniszter szerint mindezek elegendőek, ezeket a lehetőségeket kell megfelelően kiaknázni.

Azt is elmondta, hogy az elmúlt időszakban számos jogállamisági elképzelés látott napvilágot, de mint ahogy az európai csúcsjelöltek (példaként Manfred Webert említette), úgy a hivatalából éppen távozó Európai Bizottság tervei sem megalapozottak. Utóbbi például azért nem, mert a alapszerződések módosítására van szükség annak érdekében, hogy működhessen ez a rendszer, mondta a miniszter.

Felvetettük ugyanakkor Varga Juditnak, hogy nem csak a bukott csúcsjelöltek, vagy a leköszönő bizottság, hanem a hivatalba lépő új bizottsági elnök,

Ursula von der Leyen is megemlítette programbeszédében, hogy egy, az eddigiektől független, új jogállami mechanizmust szeretne megvalósítani.

Az igazságügyi miniszter erre ezt mondta: “Ez egy kontextus, nem csak az egyes nyilatkozatokat kell kiemelni, hanem az összességét kell nézni az Ursula von der Leyen által képviselendő politikának. Mindenképpen úgy gondoljuk, hogy reményünk van arra, hogy egy olyan személyiségű elnökasszony kerül Európa élére, aki nyitott Közép-Európa problémáira és igényeire.” Szerinte bebizonyosodott, hogy a nagyhatalmak nem tudnak a V4-ek nélkül ilyen súlyú döntéseket hozni Európában.

“Ha valaki olvas a sorai között, akkor nem látom azt a feltétel nélküli nem objektív hozzáállást a jogállamisági kérdésekhez. Hanem egy sokkal racionálisabb, kiegyensúlyozottabb és talán a tagállamok egymás közötti egyenlőségére és együttműködésére épülő jogállami hozzáállást látok magam előtt Ursula von der Leyen politikájában.”

A miniszterek megkezdték a vitát a következő hét éves költségvetésről is, amelyet a finn elnökség év végéig le szeretne zárni. Ebben továbbra is szerepel az a kitétel, hogy a jogállamisági problémák miatt az uniós pénzek kifizetését fel lehet függeszteni, vagy meg lehet szakítani. Varga Judit elmondta, ezt nem támogatja a magyar kormány, mert nagyon aggályos, hogy egy olyan homályos, meg nem fogható fogalomhoz, mint a jogállamiság megsértése, konkrét pénzügyi szankciókat rendelnek, mert ez nem csak egy tagállamot, hanem más kedvezményezetteket is hátrányosan érint. Amennyiben ez a kitétel nem változik, “nem leszünk érdekeltek egy gyors megállapodásban” - foglalta össze a miniszter.