Új menekültügyi szabályozást szeretne a svéd biztosjelölt

Új menekültügyi és migrációs paktum kidolgozását tartja a legfontosabb feladatának az EU leendő belügyi biztosa, akit az Európai Parlament illetékes szakbizottsága már meghallgatott. A svéd Ylva Johansson hazája több kormányának is tagja volt, többek között a migránsok integrálásáért is felelős volt abban az időben, amikor rendkívül sok bevándorló és menekült érkezett Svédországba.

Johansson kijelentette, hogy “a migrációt nem szabad a biztonságra leselkedő veszélynek tekinteni”, és arra is felhívta a figyelmet, hogy a biztonsági intézkedéseknek nem szabad a mindenkit megillető szabadságjogokat sértenie. Ezzel együtt határozott fellépést ígért mindenféle vallási radikalizálódással szemben, illetve a terroristák mozgásterének beszűkítése érdekében. Ebben számít az Europol munkájára, szerinte az uniós rendvédelmi szervnek nagyobb szerepet kell biztosítani a rendőri együttműködés fokozása érdekében.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság megválasztott elnöke azt kérte Ylva Johanssontól, hogy ismét kezdje el a tárgyalásokat az intézményekkel és a tagállamokkal az új menekültügyi rendszer kidolgozása érdekében. Ennek több elemét már el is fogadta az Európai Parlament a leköszönő Európai Bizottság előterjesztése alapján, azonban a tagállamok szintjén megrekedtek a tárgyalások. A legnagyobb ellentét a dublini reform kapcsán alakult ki, amely tartalmazza az úgynevezett kvótarendszer. Vagyis, ha egy tagállamra akkora nyomás nehezedik a külső határain a menedékkérők részéről, hogy azt nem tudják kezelni, akkor a többi tagállamnak kötelező lenne átvenni bizonyos számú menedékkérőt és a kérelmüket el kellene bírálniuk. Ezt legélesebben Magyarország ellenzi. Johansson viszont most arról beszélt, hogy az új menekültügyi rendszernek a szolidaritáson kell alapulnia, és

ez a mechanizmus nem önkéntes, nem kellene annak lennie.

A leendő belügyi biztos ambiciózus tervet fogalmazott meg, valamennyi, a migráció témakörét érintő jogszabályt egy csomagban kezelve szeretné a tagállamokkal és az Európai Parlamenttel elfogadtatni. Ylva Johansson több alkalommal elmondta a meghallgatásán, hogy az illegális migráció ellen fel kell lépni, azt vissza kell szorítani, az embercsempészek üzleti modelljét meg kell törni, ugyanakkor legális migrációs útvonalat kell biztosítani. Ebben a munkában számít többek között a szomszédságpolitikáért felelős uniós biztosra is, aki a jelen állás szerint a magyar Várhelyi Olivér lesz. Az EU-n kívüli országokkal ugyanis további tárgyalásokat kell folytatni az illegális bevándorlók visszafogadásáról és meg kell akadályozni hogy a migránsok beszálljanak a csempészek csónakjaiba.

Idén eddig már 900 ember halt meg a Földközi-tengeren, ezt nem lehet elfogadni, erkölcsi kötelezettségünk az életmentés

– mondta Johansson. Arról is beszélt, hogy szükség van biztonságos és jogszerű migrációs módokra az EU irányába, mert öregedő társadalom vagyunk. Ezért több emberre van szükség, ezen belül különösen előny lenne, ha szakképzett munkásoknak lehetőségük lesz Európába érkezni. Kijelentette:

Ennél a résznél megemlítette, hogy ebből minden tagállamnak részt kell vállalnia, megismételte, hogy szolidaritáson és felelősségen alapuló fenntartható megoldásokra van szükség.

A fideszes Hidvéghi Balázs azt mondta, hogy eddig az Európai Bizottság a külső határok védelme érdekében tett erőfeszítéseket eltérő mércével mérte, ráadásul az illegális migrációval szembeni fellépés kapcsán lesújtóak az eddigi tapasztalatok.

A határvédelem nem minősült a szolidaritást kifejező fellépésnek, az illegális bevándorlók befogadása azonban igen

- mondta Hidvéghi. Válaszában Ylva Johansson azt mondta, nem ért egyet a magyar politikussal, mert jelenleg nincs tömeges bevándorlás az EU-ban, a migráció a válság előtti szintre csökkent. Ugyancsak nem értett egyet abban, hogy kettős mércét alkalmazna az EU ezen a téren. Arra viszont felhívta a figyelmet Johansson, hogy a Frontex határvédelmi ügynökség megerősítése éppen a külső határok megvédésére szolgál úgy, hogy közben nem korlátozzák a tagállamok határvédelemhez való jogait.

(Borítókép:  Kenzo Tribouillard / AFP)