Európai Bizottság: A migránsoknak segítséget nyújtók nem követnek el bűncselekményt

2019.10.03. 13:59 Módosítva: 2019.10.03. 13:59
A hat évvel ezelőtti, 360 halálos áldozatot követelő lampedusai tragédia évfordulóján az Európai Parlament Állampolgári Jogi Bel- és Igazságügyi Bizottsága (LIBE) meghallgatást tartott a Földközi-tengeri mentő és kutatóakciókról. Bár az érkező illegális migránsok száma csökkent, de így is több mint 900-an vesztek a tengerbe idén. Ráadásul a líbiai polgárháborús válság miatt a helyzet belátható időn belül nem fog javulni.

A mostani ad hoc megoldásokat állandó mechanizmusokkal kell felváltani, ez a következő Európai Bizottság célkitűzése is – jelentette ki Michael Shotter, az Európai Bizottság belügyi főigazgatóságának migrációért felelős igazgatója az Európai Parlament Állampolgári Jogi Bel- és Igazságügyi Bizottsága (LIBE) előtt, ami meghallgatást tartott a Földközi-tengeri mentő és kutatóakciókról.

Kiemelte, hogy a tengeri mentéseket nemzetközi egyezmények szabályozzák, ezek alapján minden hajónak és hajósnak kötelessége a mentés, ezt nem lehet semmilyen nemzeti jogszabállyal felülírni. Ez azt is jelenti, hogy aki életet ment a tengeren, azt később ezért nem lehet felelősségre vonni. Az igazgató szerint előremutató, hogy nemrégiben Máltán több tagállam megegyezett a migránsokkal kapcsolatos teendők elosztásában, azonban arra van szükség, hogy ebből minél több nemzeti hatóság kivegye a részét. Shotter megköszönte a tengeri kutatásban és mentésben résztvevő civil szervezetek segítségét, azonban úgy véli, nagyobb koordinációra van szükség. Mint mondta,

A MIGRÁNSOKNAK SEGÍTSÉGET NYÚJTÓK UNIÓS JOGSZABÁLYOK ALAPJÁN NEM KÖVETNEK EL BŰNCSELEKMÉNYT – SEM A TENGEREN, SEM A SZÁRAZFÖLDÖN.

Azt is megemlítette, hogy a líbiai folyamatos válság nagyon nehézzé teszi a helyzetet, nemrégiben az egyik menekülttábort is légicsapás érte.

Az előzőeket megerősítve Molnár Tamás, az Európai Alapjogi Ügynökség képviseletében azt mondta, hogy a tengeri életmentés nem egy humanitárius jog, hanem a nemzetközi jogba mélyen beleágyazott alapvető kötelezettség, amely elől a hajózók nem térhetnek ki.

Ott volt a meghallgatáson Carola Rackete is, a See-Watch 3 nevű mentőhajó kapitánya, aki júniusban 53 tengerről kimentett migránssal a fedélzetén több mint két hét hányódás után az előző belügyminiszter, a szélsőséges Ligát vezető Matteo Salvini döntésével szembemenve, engedély nélkül kikötött Olaszországban. Ott azonban az olasz hatóságok őrizetbe vették. Rackete elmondta, hogy a nyári mentőakcióját megelőzően nagyon sok tragédiát látott a tengeren.

Láttam a holttesteket lebegni a vízben, nagyon sokan meghaltak. Az egymásba kapaszkodó holttesteket szinte nem lehetett szétválasztani. Három gyerek, közöttük egy egészen kicsi is a halottak között volt. Az anyja viszont még úgy ölelte a csecsemőjét, mintha még élne

– emlékezett vissza. Aztán a See-Watch 3 esetével kapcsolatban feltette a kérdést: „Hol voltak önök akkor, amikor mi segítséget kértünk? Minden elképzelhető média segítségével, diplomáciai csatornákon, kértünk segítséget és kerestünk egy biztonságos helyet, ahol kiköthetünk.”

Beszéde végén Racketét felállva tapsolták a képviselők. Persze nem mindenki. Több olasz, Salvinihez tartozó képviselő ugyanis nagyon keményen támadta a hajóskapitányt. Annalisa Tardino például ezt mondta Racketének:

Önnek köszönhetően gyilkosok, bűnözők érkeztek Olaszországba, akik megerőszakolják a nőket, és csak Matteo Salvini ellen akart érvelni, nem az emberiesség mellett. Ön tudatosan lábbal tiporta az olasz jogszabályokat és veszélyeztette a munkájukat végző egyenruhásokat. Hogyan lehet ön egy hős, amikor lábbal tiporja egy bátor, befogadó, katolikus nép jogát?

Egy másik képviselő pedig azt mondta, hogy Racketének nem az Európai Parlamentben, hanem a börtönben lenne a helye. Sok képviselő ezekért a mondatokért elnézést kért Racketétől, a bizottság elnöke pedig elmondta, hogy a képviselői szólásszabadságot tiszteletben kell tartani, de nem azért hívtak ide vendéget, hogy sértegessék.

Hidvéghi Balázs fideszes EP-képviselő azt mondta, hogy az NGO-knak nem szabad taxiszolgáltatásként működniük, mert megsértik a törvényeket, ez veszélyes és rossz példát mutat. Hidvéghi szerint ez egy üzenet az afrikaiaknak, hogy jöhetnek Európába, a civil szervezetek pedig nem vehetik át a parti őrségek szerepét.

A meghallgatáson vita alakult ki arról, hogy mit jelenthet a biztonságos hely fogalma, ahol a migránsokat partra lehet tenni. Többen ugyanis azt javasolták, hogy vigyék vissza őket Líbiába, vagy Tunéziába, a hajóskapitánynak azonban egyértelműen biztosnak kell lennie abban, hogy az adott helyen nem fenyegeti veszély a túlélőket, sőt, alapjogaikat is tiszteletben fogják tartani.

Ebben a témában a LIBE bizottság egy állásfoglalást készít el, amelyről várhatóan még ebben a hónapban az Európai Parlament plenáris ülése is szavazni fog.