Nem ismer kompromisszumot, ha a jogállamiságról van szó

„A demokrácia hátránya, hogy akik komolyan veszik, azoknak megköti a kezét, akik pedig nem veszik komolyan, azoknak mindent megenged” – idézte Václáv Havelt, a csehszlovák rendszerváltás legendás alakját és első cseh köztársasági elnököt  Věra Jourová az "értékek és átláthatóság" biztosi portfólió várományosa az Európai Parlamentben tartott szakmai meghallgatásán. Noha Jourová tárcájában a jogállamiság védelme számos másik feladattal együtt szerepel, a EP alkotmányügyi (AFCO), jogi, bel- és igazságügyi (LIBE) és jogi (JURI) szakbizottságának tagjai a legtöbbet arról kérdezték, hogyan fogja az előző ciklusban a minőségi jogalkotásért és jogállamiságért felelős Frans Timmermans munkáját tovább vinni.

Jourová méltatta Timmermanst, aki „remekül megoldotta a nehéz feladatot, amivel megbízták”, és megígérte, hogy „ő maga határozott álláspontot képvisel majd a jogállamiság kérdésében”. Ugyanakkor nem szeretné, ha állandóan a holland politikushoz hasonlítgatnák, mert a feladat és a körülmények is eltérőek. Nem is beszélve arról, hogy hogy az előző ciklusban a jogérvényesülésért, fogyasztópolitikáért és nemek közti esélyegyenlőségi ügyekért felelő cseh biztos már felvetette, hogy a jogállamiság és pénzügyi átláthatóság elveit össze kellene kötni az uniós támogatások kifizetésével, de Timmermans mindig nagyobb figyelmet kapott nála.

Magyarország szempontjából három fontos üzenet fogalmazott meg az Európai Bizottság leendő alelnöke a hétfői meghallgatásán

• A következő költségvetésben az uniós támogatásokat össze kell kapcsolni a jogállamiság tiszteletével
• Az Európai Parlamentnek is részt kell vennie a 7. cikk szerinti eljárás következő meghallgatáson az Európai Unió Tanácsában
• A korrupció elleni harcot is be kell építeni az éves jogállamiságvédő felülvizsgálati mechanizmusba, amelyről az Európai Bizottság és a finn soros elnökség javaslatára jelenleg is tárgyalnak az uniós tagállamok

 – értékelte Donáth Anna momentumos EP-képviselő a meghallgatást. Az EP jogi, bel- és igazságügyi szakbizottságának tagja azt kérdezte a cseh politikustól, hogy meg fogja-e védeni a magyar és lengyel embereket. „Megnyugtató választ kaptam Jourovától: a jogállamiságot nem tisztelő kormányok ellen úgy kell szerinte EU-nak fellépnie, hogy nem bünteti az állampolgárokat” – mondta Donáth.

A magyar és lengyel ügyek mellett a cseh belpolitika is szóba került a meghallgatáson, mivel Jourovát Andrej Babiš üzletemberből lett miniszterelnök jelölte, akinek korrupciós botrányai miatt rendszeresen tüntetnek Csehországban, és nyáron is csak egy hajszálon múlt, hogy kormányon maradhatott.

„2006-ban koholt korrupciós vádak miatt tartóztattak le, úgyhogy személyes tapasztalatom van az elfogult igazságszolgáltatásról. De azóta a cseh jogállamiság sokat fejlődött, az ügyészség és a bíróság is független, politikai megrendelésre nem indítanak eljárást” – biztosította Jourová Jiří Pospíšil néppárti cseh EP-képviselőt, aki a cseh igazságügyi rendszer függetlenségére kérdezett rá. Vladimír Bilčík szlovák néppárti EP-képviselő először méltatta Jourovát azért, mert az elmúlt öt évben a függetlenségéhez nem férhetett kétség, de kíváncsi volt rá, hogy Jourová elfogulatlan marad-e most is, mikor a saját hazájában is gondok lehetnek a jogállamisággal és a korrupcióval. 

„A jogállamiság nemcsak az igazságügyi rendszer függetlenségéről vagy a választások tisztaságáról szól, hanem arról is, hogy az alapvető jogokat tiszteletben tartják-e egy tagállamban, szabadon működhet-e a sajtó és az akadémiai szféra” – hangsúlyozta Donáth Anna, aki szerint Jourová ezen a teszten is átment. A magyar EP-képviselő külön örül annak, hogy az Európai Bizottság leendő tagja szorosan együtt akar működni az Európai Parlamenttel a következő öt évben.

Főként, hogy Jourová portfóliójában fontos szerepet játszanak az európai demokrácia egyéb vetületei is, például az uniós jogalkotás átláthatóbbá tétele, a csúcsjelölt-rendszer felélesztése, illetve a pártcsaládok nemzeteken átívelő közös listái is. A Jean-Claude Juncker-féle Bizottsághoz képest pedig teljes újdonság, hogy Jourovának az európai demokráciát érintő külső támadások, az álhírek terjesztése és a választásokba való beavatkozás ellen is küzdenie kell. Bár konkrétumokat Jourová nem tudott még mondani azon túl, hogy 2020-ig összehívnak egy konferenciát az EU demokratikus jövőjének kialakításához.