A szénnek nincs jövője - mondta a leendő klímabiztos

Igazságos átmenetre van szükség a fenntartható jövő irányába – így lehet összegezni az Európai Bizottság klímapolitikáért felelős biztosjelöltjének mondandóját, amely az Európai Parlament Környezetvédelmi Bizottság előtt hangzott el. Frans Timmermans jelenleg első alelnöke a Bizottságnak, Magyarországon is jól ismerhetjük a holland politikust, aki az elmúlt öt évben a jogállamiságért volt felelős. A következő ciklusban harmadmagával lesz úgynevezett ügyvezető alelnök, a meghallgatások sora vele zárult volna, ha lenne magyar és román jelölt.

Frans Timmermans szerint 2050-re Európának klímasemlegessé kell válnia, 2030-ra pedig a károsanyag-kibocsátást – szemben a korábban kitűzött 40 százalékkal – 50-55 százalékkal kell csökkenteni.

Ebből a szempontból döntő lesz a következő öt év

- mondta Timmermans, aki összehangban Ursula von der Leyen megválasztott bizottsági elnök korábbi vállalásával, bejelentette, hogy az új Bizottság 100 napon belül (ez 2020 február elejét jelent) egy “zöld megállapodást” tesz le az asztalra, ami egy komplex törvénycsomagot tartalmaz majd.

A biztosjelölt szerint ezekben a javaslatokban azt kell bebizonyítani, hogy már rövid távon lehet és kell eredményeket elérni, ami például fenntarthatóbb élelmiszerrendszert és kisebb költségszámlákat is jelent. De az átalakulás fájdalmas is lesz, ennek hatásait pedig ésszerű befektetéssekkel, de ezzel együtt nagyon sok pénzzel kell ellensúlyozni. A jelenleg vállalt klímacélok teljesítése évi 200 milliárd euróba kerülne. Ez a pénz azonban nem lesz elég, ezért Timmermans szerint egyrészt az állami- és magánfinansszírozást ebbe az irányba kell bevonni, de még így is több anyagi áldozatra lesz szükség a tagállamoktól. Sőt, többször is beszélt arról a biztosjelölt, hogy a jelenleg körvonalazódó hét éves keretköltségvetéshez is hozzá kell nyúlni, a forrásokat az átalakítás érdekében kell felhasználni.

A szénnek nincs jövője

- ezt is leszögezte Timmermans, ami azt jelenti, hogy fel kell számolni a szénbányászatot. Arra vállalkozott, hogy ezt megérteti majd a tagállamokkal, amelyek közül sokat ez nagyon érzékenyen érintene. (A legnagyobb lengyel szénerőmű például az ország áramtermelésének 20 százalékát adja.) Ezért a forrásokat azokba a régiókban kell összpontosítani, ahol ezek a lépések társadalmi konfliktusokat, munkanélküliséget, szociális feszültségeket okoznak.

Egy olasz képviselőnő, a Salvini-féle Lega politikusa, Silvia Sardone azonban azzal vádolta Timmermanst és a szakbizottság tagjainak nagy részét, hogy

Greta Thunberg ajkán csüggenek, elmennek a klímatüntetésekre, de azt sem tudják, hogy miért.

Hozzátette, hogy lehetetlen feladatba akar fogni az EU, a zéró emisszióhoz ugyanis évente 1 megatonnával kellene csökkenteni a kibocsátást, miközben Kína, vagy India 200 százalékkal növelte a környezeti terhelést. Frans Timmermans erre azt mondta, hogy nagyon gyenge érvelés az, amikor valaki egy 16 éves lányt támad meg. Hozzátette, büszke azokra a gyerekekre, akik azt mondják, most kell cselekedni.

A vitában az is többször elhangzott, hogy az EU a világ kibocsátásának csak a 9 százalékáért felel, az Egyesült Államoknak, a nagy ázsiai országoknak, Oroszországnak vagy Brazíliának kellene hasonló vállalásokat tenni. Timmermans szerint Európának minden politikai és gazdasági befolyását be kell vetnie a klímacélok elérése érdekében, mert a kínaiak sem akarnak megfulladni, vagy szomjan halni.

Ha nincs megegyezés, akkor háborúk lesznek a vízért

- jelentette ki. A további javaslatok között megemlítette, hogy a fosszilis üzemanyagok állami támogatásának csökkennie kell, ezt el kell érnie az EU-nak, de nem lesz könnyű, számít a tagállamok ellenállására. Ugyanakkor bízik abban, hogy az új szabályozások lökést adnak az innovációnak, erre az autógyártásban eddig is bőven volt példa.