Gyümölcs és zöldségfogyasztás az EU-ban: aggasztó magyar adatok

Phil Hogan, a mezőgazdaságért és a vidékfejlesztésért felelős ír biztos szeptemberben az egészségesebb étkezési szokások érdekében kampányolt, többek között azért is, mert az EU 250 millió eurót (mintegy 80 milliárd forint) költ ebben a tanévben erre a célra. Hogan biztos azt mondta:

Az uniós iskolaétkeztetési programnak köszönhetően fiatal polgáraink nemcsak jó minőségű európai termékeket fognak fogyasztani, hanem ismereteket is szereznek a helyes táplálkozásról, a gazdálkodásról, az élelmiszer-termelésről és az ezzel járó kemény munkáról.

A 2017–2018-as tanévben több mint 20 millió gyermek vett részt az iskolaétkeztetési programban, ez minden ötödik gyereket jelent az EU-ban. Mintegy 159 ezer iskola csatlakozott a kezdeményezéshez, melynek keretében 178 millió liter tejet és több mint 255 ezer tonna friss gyümölcsöt és zöldséget szállítottak az uniós iskolákba. Az EU 2017-2018-ban több mint 182 millió eurót biztosított az uniós költségvetésből erre a célra.

Az idei 250 millió euróból 145 millió eurót szánnak zöldségre és gyümölcsre, 105 millió eurót pedig tejre és egyéb tejtermékekre. Bár az uniós iskolaétkeztetési programban önkéntes a részvétel, valamennyi uniós tagállam úgy döntött, hogy beszáll a programba, akár annak egy szakaszában, akár egészében. A részt vevő országok ezenkívül nemzeti forrásokkal is kiegészíthetik az uniós támogatásokat.

Életmentő zöldségek

Az ENSZ Egészségügyi Világszervezetének (WHO) nem túl új (2003-as), ellenben az egész világra kiterjedő vizsgálata mutatott rá arra, hogy évente 2,7 millió ember halálában játszhat szerepet a nem elegendő zöldség-, és gyümölcsfogyasztás. A 10 legjelentősebb kockázati tényezők között tartják nyilván ezeknek az élelmiszereknek az alacsony mértékű fogyasztását. A gyümölcsök és zöldségek a napi étrend részeként fogyasztva segíthetnek megelőzni a nem fertőző betegségek egy részét, például a szív- és érrendszeri betegségeket és bizonyos rákbetegségeket. A különféle zöldségek és gyümölcsök fogyasztása egyértelműen biztosítja a legtöbb mikrotápanyagot, táplálékrostot és számos alapvető tápanyagot. Ugyanakkor az átlagosnál is nagyobb mértékű gyümölcs- és zöldségfogyasztás segíthet a telített zsírok, a cukor vagy a só kiszorításában.

Világszerte a gyümölcstermékek és zöldségek alacsony fogyasztása a gyomor-bélrendszeri rák 19 százalékánál, az isémiás szívbetegség 31 százalékánál és a stroke 11 százalékánál emeli a kialakulás kockázatát. (Lásd: a tanulmány 14. oldala.) A jelenlegi gyümölcs- és zöldségbevitel becsült szintje világszerte jelentősen változik, a kevésbé fejlett országokban kevesebb, mint 100 g/nap, Nyugat-Európában pedig körülbelül 450 g/nap.

A mediterrán államok lakói falják a gyümölcsöt

Az Eurostat adatait hívtuk segítségül annak megállapítására, hogy az EU tagállamaiban mennyi gyümölcsöt és zöldséget fogyasztanak. A felmérésben egyaránt szerepet kaptak a friss és a fagyasztott termékek. Az országokat úgy rangsoroltuk, hogy a statisztikában szereplő két adatsort összevontuk és azt néztük meg, hogy egy adott állam lakosságának hány százaléka eszik minden nap gyümölcsöt és zöldséget. A gyümölcsök terén az uniós átlag 64 százalék, nem meglepő módon a déli államok állnak a lista első három helyén: Olaszország (85 százalék), Portugália (81 százalék), Spanyolország (77 százalék). Tíz ország van az uniós átlagon vagy afölött, míg a nagy többség alatta.

A lista utolsó három helyén Litvánia (37 százalék), Bulgária (37 százalék) és Lettország (35 százalék) áll, de Magyarország sincs túl jó helyen: az előbbieket megelőzve a 25. pozíció jutott a magyaroknak, akiknek csak a 40 százaléka eszik legalább egyszer naponta gyümölcsöt. Érdemes megnézni azt is, hogy az európaiak mekkora hányada hagyja ki az étrendjéből a gyümölcsöt. Nos, a spanyolok között nincs ilyen, de a horvátok és a románok között is igen kevés, a lakosság 0,5 százaléka. Az uniós átlag ezen a téren 1,6 százalék, a magyar érték efölött van, 1,9 százalékkal. Ezen a téren a belgák és a britek teljesítenek a legrosszabbul, lakosságuk 4 százaléka soha nem fogyaszt gyümölcsöt.

A WHO és a FAO közös szakértői konzultációs jelentése az étrendről, a táplálkozásról és a krónikus betegségek megelőzéséről azt tartalmazza, hogy naponta legalább 400 g gyümölcs és zöldség bevitelére van szükség például szívbetegségek, rák, cukorbetegség és elhízás megelőzésére. A jelentés megállapítja azt is, hogy meggyőző bizonyíték van arra, hogy a gyümölcsök és zöldségek csökkentik az elhízás kockázatát, valószínűleg csökkentik a cukorbetegség kockázatát is.

A magyarok eszik a legkevesebb zöldséget az EU-ban

A zöldségfogyasztást az előbbiekhez hasonlóan elemezzük. Az első adat máris közös a két listában: az uniós polgárok ugyancsak 64 százaléka naponta egyszer vagy többször fogyaszt zöldséget. A lista első két helyén azonban már nem déli állam, hanem Belgium és Írország áll, lakosságuk 84 százaléka minden nap eszik zöldséget. Ugyanakkor a harmadik helyen már egy mediterrán ország, Olaszország következik 80 százalékkal, őket a portugálok követik 78 százalékkal.

Az EU-s átlagon vagy fölötte 12 ország van, a többiek alatta jönnek.

Előttünk a románok (41 százalék) és a lettek (44 százalék) állnak. Ebben a kategóriában is csak a spanyolok mondhatják el magukról, hogy nincs közöttük olyan, aki soha nem eszik zöldséget, de a litvánoknak és a horvátoknak is csak a 0,2 százaléka tartozik ide. Csak öt olyan ország van, ahol 1 százalék fölötti a zöldséget nem fogyasztók aránya: ebbe a csoportba tartozik Magyarország (1,5 százalék) is, a negatív listavezető azonban Málta 3,3 százalékkal.

A gyümölcs- és zöldségfogyasztás és a rák kockázatának magas szintű nemzetközi felülvizsgálata, amelyet a Nemzetközi Rákkutató Ügynökség (IARC) koordinál, arra a következtetésre jutott, hogy a gyümölcsök és zöldségek fogyasztása csökkentheti a rák kockázatát, különösen a gyomor-bél traktusban. Az IARC becslése szerint a gyümölcs- és zöldségbevitelnek a rákos megbetegedések 5-12 százaléka megelőzhető lenne, de a felső gyomor-bélrendszeri rákos megbetegedések esetében világszinten ez az adat már 20 és 30 százalék között van.

A cikk az Eurológus és az Európai Adatújságírók Hálózata közötti együttműködés eredményeként készült, a  CC BY-SA 4.0 licenc szerint.

Borítókép: MTI Fotós: Jászai Csaba